Az Európai Ügyvédek Tanácsa (CCBE) 32 teljes jogú tagország, valamint további 13 társult és megfigyelő státuszú ország ügyvédi kamaráit tömörítő, több mint 1 millió európai ügyvéd képviseleti szervezete. Tagkamaráinak támogatásával, az Európai Unió intézményeinek ösztönzésével a CCBE a jogállamiság, az emberi jogok és a demokratikus értékek előmozdításán fáradozik.

A CCBE elnökének köszöntője

Az Európai Ügyvédek Napját kezdeményező CCBE soros elnöke, dr. Maria Ślązak az alábbi angol nyelvű videoüzenetben köszönti az európai ügyvédséget, és hívja fel a figyelmet a hivatásrend egyre nélkülözhetetlenebb részvételére az igazságszolgáltatás kontinentális és nemzeti szinten történő, egészséges működtetésében:

Az idei központi téma: a szólásszabadság

Az idei év választott témája a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága a kifejezés minden formáját felöleli. Különös jelentőséggel bír napjainkban, amikor a különböző szabadságjogok összeütközésének lehetünk szem- és fültanúi (legjobban ezt az idei párizsi Charlie Hebdo gyilkosságok szemléltetik, ez esetben a véleménynyilvánítás szabadsága ütközik azzal a joggal, hogy egyúttal nem lehet mást bántó, diszkrimináló, sértő módon megkülönböztetni). Az ügyvédek esetében is több szinten vizsgálható e szabadság értelmezése: amikor mint az ügy képviselője az ügyről nyilatkozik, továbbá általánosságban, amikor mint a társadalom szereplője érintett.

Az esemény kapcsán az Európai Ügyvédek Tanácsa (CCBE) összegyűjtötte a vonatkozó szabályozást, sajtóanyagokat, publikációkat és jogeseteket, melyeket a CCBE honlapján közzé is tettek. A tagok hozzájárulásának köszönhetően több gyakorlati példa is olvasható a szólásszabadság értelmezési kérdéseiről, amelyek megvilágítják, hogy bizonyos esetekben mennyire összetett e kérdés megítélése. Innen a cseh kollégáktól egy rövid példa, amely inkább egy humoros ügy összefoglalója, 1922-ből. Főszerepben a híres ügyvéd-író Jaroslav Maria (írói álnéven, valójában ügyvédként Jaroslav Mayer).

Jaroslav Maria fegyelmi büntetést kapott a kamarától, mert egy rövid történetet jelentetett meg egy újságban, benne a kamara fegyelmi tanácsának egyes tagjait kifigurázva. Természetesen a kritizált fegyelmi tanácsi tagok marasztalták el az ügyvéd-írót. A történet szerint a főhős a szakmai titoktartást megszegve kikotyogta a bíróságnak az alperes bűnösségét. A kamara úgy vélte, hogy ezzel magát az ügyvédi hivatást támadta az ügyvéd-író.

A Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezés útján került az ügy, ahol az ügyvédet tulajdonképpen az írói álnév mentette meg. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a művészetet és a jogot el kell választani, az alkotmány a művészet szabadságát is garantálja, és az író maga sosem volt olyan ügyben érintett, mint amelyet leírt a történetben – sőt a bíróság azt is megállapította, hogy amennyiben az ügyvéd-író kritikusan fogalmaz az általa megírt történetben ügyvédekről és jogról, védettséget élvez, hiszen álnevet alkalmaz és ezzel nem követ el szabálysértést.

Véleménynyilvánítás szabadsága – minden polgárt érintően

Általánosságban

A legtöbben úgy vélik, legyen minél szélesebb a szólásszabadság köre, gyakran az alkotmányokban is védik, de vészhelyzetben mindenki egyetért abban, hogy kellenek határok. Az ügyvédek az elsők között támogatják, ők azok, akik a szólásszabadság első számú védelmezői (lásd az alapvető szabályozásokat alább).

Polgárok és ügyvédek

A minden polgárt megillető általános szólásszabadságon belül is létezik egy alkategória, miszerint mindenki szabadon, félelem és beavatkozás nélkül kommunikálhat ügyvédjével. Ez a szabadság létezik az EU minden tagállamában és általában a szakmai titoktartás alá tartozik. A szakmai titoktartás nem csupán azt jelenti, hogy az ügyvéd nem teheti közzé az ügyfelével történt kommunikáció bármely aspektusát, hanem mások kötelezettsége is, különösen az államé, hogy ne avatkozzon közbe, ne legyen hozzáférése a kommunikációhoz. Az ügyvéd-ügyfél kommunikációt is érintő tömeges megfigyelés okán felmerült kifogások képezték a tavalyi 2014. évi Európai Ügyvédek Napja központi témáját, mely persze további aspektusokat is felvet, például a pénzmosási gyanú esetén a jelentéstételi kötelezettséget.

Véleménynyilvánítás szabadsága – ügyvédeket érintően

Az ügyvédek véleménynyilvánításának is különböző formái vannak, melyek védettséget kell, hogy kapjanak. Először is, különbséget kell tenni aszerint, hogy általánosságban miről nyilatkozhat az ügyvéd vagy az ügyfele felhatalmazása alapján milyen nyilatkozatot tehet az ügyről.

Általánosságban

Általában véve az ügyvédeket több országban azért zaklatják, mert véleményt nyilvánítanak emberi jogi vagy jogállami kérdésekben. A CCBE és több nemzeti ügyvédi kamara leveleket fogalmaznak meg, bírósági tárgyalásokon megfigyelőként vesznek részt, vagy más módon beavatkoznak azon ügyvédek védelmében, akiket az igazságszolgáltatásról általánosságban, szóban vagy írásban tett véleményük kifejtése miatt hurcolnak meg. Legutóbb Angolában, Maldív szigeteken, Kazahsztánban, Törökországban történtek ilyen esetek. Egy konkrét példa Törökországból: 22 emberi jogvédő ügyvéd esete, akik az ‘Association of Progressive Jurists’ tagjai voltak (Cagdas Hukukcular Dernegi, ‘CDH’). Ezen ügyvédek ismertséget az emberi jogok területén kifejtett szakmai tevékenységükkel szereztek, az egyének szólásszabadsága és a rendőri erőszak áldozatainak védelmében léptek fel, míg 2013. január 18-án különböző török városokban egyidejűleg tartóztatták le őket. A letartóztatott ügyvédeket azzal vádolták, hogy terrorista szervezetek vezetőinek instrukcióit továbbították a börtönben fogvatartottaknak. Az eljáró bíró annak adott hangot, hogy az ügyvédek terrorista szervezetek adminisztrációjában vettek részt, azokat népszerűsítették. 14 hónapi fogvatartást követően 2014. november 11-12-én lett volna a meghallgatásuk Isztambulban, de azt elhalasztották.

Ügyvédek és ügyfelek

Az ügyfél felhatalmazása, valamint az ügyfél nevében tett ügyvédi nyilatkozatokat is meg kell különböztetni aszerint, hogy azt az ügyvéd a bíróságon belül vagy azon kívül teszi. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Morice v Franciaország ügyben hozott ítélete erről részletesen ír (lásd alább).

Alapszabályok

Az alábbiakban a véleménynyilvánítás szabadságának a nemzetközi és európai uniós jogban meglévő alapvető szabályozása kerül számbavételre.

Alapszabályok minden polgár vonatkozásában

  • ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 19. cikk
  • Emberi Jogok Európai Egyezménye, 10. cikk
  • ENSZ dokumentum: Az ügyvéd szerepének alapvető elvei, 22. cikk
  • Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása (2000)21 a tagállamok felé az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabadságáról, Alapelv 111.2.
  • ECJ döntés az AM&S ügyben (155/79)
  • Az Európai Jogi Hivatás Alapjogi Chartája és az Európai Ügyvédek Tanácsának (CCBE) Etikai Kódexe

Alapszabályok az ügyvédek vonatkozásában

  • ENSZ dokumentum: Az ügyvéd szerepének alapvető elvei, 23. cikk
  • Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása (2000)21 a tagállamok felé az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabadságáról, Alapelv 1.3
  • Emberi Jogok Európai Bírósága, Morice v Franciaország ügy (Application no. 29369/10)

Példák valamennyi polgár szólásszabadságának védelmét szolgáló alapvető szabályozásokra

  • ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 19. cikk

Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon. A teljes szöveg ide kattintva található.

  • Emberi Jogok Európai Egyezménye, 10. cikk

Véleménynyilvánítás szabadsága

  1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.
  2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.

A teljes szöveg ide kattintva található

  • ENSZ dokumentum: Az ügyvéd szerepének alapvető elvei, 22. cikk

A kormányoknak el kell ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk, hogy minden kommunikáció és konzultáció, mely ügyvédek és ügyfeleik között zajlik a szakmai kapcsolattartás során, titkos. A teljes szöveg ide kattintva található.

  • Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása (2000)21 a tagállamok felé az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabadságáról, Alapelv 111.2.

Az ügyvédeknek a szakmai titoktartást tiszteletben kell tartaniuk a nemzeti jogokra, szabályozásokra és a szakmai előírásokra tekintettel. E titok bármely megszegése, az ügyfél beleegyezése nélkül, megfelelő szankciót von maga után. A teljes szöveg ide kattintva található.

  • ECJ döntés az AM&S ügyben (155/79)

Alább az Európai Unió Bíróságnak az AM&S ügyben hozott döntésének kivonata olvasható, mely a közösségi jogra és a titoktartás védelmére hivatkozott. Ez kiemeli a szakmai titoktartás uniós szintű elismerésének fontosságát.

b.18 A közösségi jog kapcsán, ami a tagállamok nemcsak gazdasági, hanem jogi összefonódásából is ered, figyelembe kell venni azon tagállamok jogának közös elveit és koncepcióit, mely a titoktartás betartására vonatkoznak, különösen az ügyvéd és ügyfél közötti bizonyos kommunikációt illetően. A titoktartás mindazon követelményeket felöleli, melyeket minden egyes tagállamban fontosnak tartanak elismerni, hogy bárki korlátozás nélkül fordulhasson olyan ügyvédhez, aki hivatásánál fogva független jogi tanácsot tud adni mindazoknak, akiknek erre szükségük van. A teljes szöveg ide kattintva található.

  • Az Európai Jogi Hivatás Alapjogi Chartája és az Európai Ügyvédek Tanácsának (CCBE) Etikai Kódexe

Az ügyvéd joga és kötelezettsége, hogy bizalmasan kezelje a megbízó ügyét és betartsa a hivatásából fakadó titoktartási kötelezettséget.

2.3. Titoktartás

2.3.1. Az ügyvédi hivatás lényege, hogy az ügyfelétől olyan dolgokról szükséges tudomást szereznie, amelyekbe az ügyfél másokat nem avatna be, és hogy az ügyvéd egyéb bizalmas információknak címzettje legyen. A titoktartás bizonyossága nélkül nem állhat fenn bizalom. A titoktartás tehát az ügyvéd elsődleges és alapvető joga és kötelessége. Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége mind az igazságszolgáltatás, mind az ügyfél érdekeit szolgálja. Ezért azt különleges állami védelemben kell részesíteni.

2.3.2. Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terhel minden olyan információt illetően, amelyről szakmai tevékenysége során szerzett tudomást.

2.3.3. A titoktartási kötelezettség korlátlan ideig fennáll.

2.3.4. Az ügyvéd köteles megkövetelni társaitól, alkalmazottaitól és minden egyéb személytől, akit szakmai szolgáltatás nyújtása során foglalkoztat, hogy a titoktartási kötelezettséget ugyanúgy megtartsák.

A teljes szöveg ide kattintva található.

Példák az ügyvédek szólásszabadságának védelmét szolgáló alapvető szabályozásokra

  • ENSZ dokumentum: Az ügyvéd szerepének alapvető elvei, 23. cikk

A véleménynyilvánítás és a társulás szabadsága

23. Az ügyvédeknek, úgy mint más polgároknak, joguk van véleményt nyilvánítani, szabadan gyakorolhatják vallásukat és szabadon társulhatnak és gyülekezhetnek. Különösen, a jogról, az igazságszolgáltatásról, az emberi jogok védelméről és elősegítéséről szóló nyilvános vitákban is részt vehetnek, továbbá helyi, nemzeti és nemzetközi szervezetekhez csatlakozhatnak vagy alakíthatnak ilyen szervezeteket, azok ülésein részt vehetnek, sem jogos tevékenységük, sem jogszerű szervezetben történő tagságuk miatt hátrányos szakmai korlátozás nem érheti őket. Ezen jogaik gyakorlása során, az ügyvédeknek mindig a jognak, az elismert standardoknak, és a szakmai etikai kódexnek megfelelő magatartást kell tanúsítaniuk.

  • Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása (2000)21 a tagállamok felé az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabadságáról, Alapelv 1.3.

Az ügyvédeknek joguk van a vallás, a véleménynyilvánítás, a mozgás, a társulás és a gyülekezés szabadságára, és joguk van arra is, hogy részt vegyenek a jogról, az igazságszolgáltatásról és a javasolt jogalkotási reformokról szóló nyilvános vitákban.

  • Emberi Jogok Európai Bírósága, Morice v Franciaország ügy (Application no. 29369/10)

(c) Az ügyvédek véleménynyilvánításának státusza és szabadsága

132. Az ügyvédek speciális státusza központi szerepet biztosít az igazságszolgáltatásban, mint közvetítők tevékenykednek a nyilvánosság és a bíróságok között. Ennélfogva kulcs szerepet töltenek be, biztosítva a bíróságoknak, hogy a közösség bizalmát élvezzék. Természetesen a nyilvánosság szereplőinek bízniuk kell az ügyvédekben is, hogy azok megfelelő, hatékony képviseletet látnak el.

133. Az igazságszolgáltatásban betöltött speciális szerepüknél fogva számos kötelezettség és szakmai előírás köti az ügyvédeket, ugyanakkor kivételes jogokat és privilégiumokat is élveznek, melyek igazságszolgáltatási rendszerenként eltérhetnek egymástól, köztük bizonyos mozgásteret hagyva a bíróságon használt érvelést illetően.

134. Következésképpen, az ügyvédekre is érvényes a szólásszabadság. Ez magába foglalja nemcsak a közölt információ és vélemény lényegét, hanem annak formáját is. Az ügyvédek emiatt feljogosítottak arra, hogy nyilvánosan észrevételeket fogalmazzanak meg az igazságszolgáltatás vonatkozásában, akár kritizálják is azt, nem átlépve bizonyos határokat. Ezek a határok jellemzően a szakmai etikai kódex által meghatározott általános korlátozások, amint ezek a CCBE által az európai ügyvédség számára megfogalmazott 10 alapelvben is lefektetésre kerültek, olyan referenciákkal, mint „méltóság”, “becsület”, “integritás” és “a fair igazságszolgáltatás tisztelete”... Az ilyen szabályok biztosítják azt, hogy az igazságszolgáltatást ne érje indokolatlan és alaptalan támadás.

135. A szólásszabadság kérdése összefügg az ügyvédi hivatás függetlenségével, mely döntő fontosságú a hatékony igazságszolgáltatás működéséhez. Csak kivételes esetekben lehetséges a korlátozása egy demokratikus társadalomban, a védőügyvédek esetében fogadható el, ott is csak a szükséges mértékben.

136. Ugyanakkor megkülönböztetést kell tenni, hogy az ügyvéd a bírósági tárgyalóteremben vagy azon kívül nyilvánít véleményt.

137. Elsőként a bírósági tárgyalóteremben képviselt magatartás vonatkozásában, az ügyvéd szólásszabadsága összefüggést mutat azzal, hogy az ügyfelének joga van a tisztességes tárgyaláshoz, a vélemények és érvek szabad, akár erőteljes ütköztetéséhez mindkét fél részéről. Az ügyvédnek kötelessége megvédenie az ügyfele érdekeit. A bíróság figyelemmel kell legyen arra, hogy mely személy érintett, így pl. az ügyésznek, aki szintén „fél” a perben, tolerálnia kell a védőügyvéd által tett jelentős kritikai megjegyzéseket, még akkor is, ha azok megfogalmazása nem megfelelő, nem illő, ameddig azok nem érintik, nem sértik az ügyész szakmai és egyéb kvalitásait.

138. A bíróságon kívüli szólásszabadság kérdéskörét illetően a Bíróság megismételte, hogy megengedhető, hogy az ügyfél védelme érdekében a televíziós hírekben történő megjelenés vagy a sajtóban tett nyilatkozat útján az ügyvéd a nyilvánosságot tájékoztassa az ügy azon hiányosságairól, melyek valószínűleg gyengítik a tárgyalás előtti eljárást.

A Bíróság azt az álláspontot képviseli, hogy az ügyvéd nem tehető mindenért felelőssé, ami egy interjú formájában nyilvánosságra kerül, különösen, amikor a sajtó nyilatkozatokat ad ki és az ügyvéd nem tehetett hozzá bizonyos megjegyzéseket. A Foglia ügyben is úgy ítélték meg, hogy az ügyvéd nem tehető felelőssé a sajtó tevékenységéért (lásd Foglia v Switzerland, no. 35865/04, § 97, 13 December 2007). Hasonlóan, ha egy ügyet nagy médiaérdeklődés kísér, az ügyvéd nem büntethető a nyomozati titoktartás megszegéséért, amikor leginkább személyes megjegyzéseket tesz és az olyan információkon alapul, melyek az újságírók számára már ismertek, és azokat amúgy is közzétennék, megjegyzéssel vagy anélkül. Ugyanakkor, ha nyilvános nyilatkozatot tesz az ügyvéd, akkor nem jelent kivételt a gondos eljárás kötelezettsége alól a függő nyomozati eljárás titoktartása vonatkozásában.

139. Továbbá az ügyvédek nem tehetnek olyan megjegyzéseket, melyek ténybeli alap nélküliek, vagy bántóak, sértőek, mert ezzel átlépik a megengedhetőség határát. A Gouveia Gomes Fernandes and Freitas e Costa ügyben a hangnem nem bántó, hanem szarkasztikus volt, a bírákat illető megjegyzések a 10. cikk alkalmazásának megfeleltek (lásd Gouveia Gomes Fernandes and Freitas e Costa v. Portugal, no. 1529/08, § 48, 29 March 2011.) A Bíróság a megjegyzéseket a teljes szövegkörnyezetükben értékelte, különösen annak megállapításakor, hogy lehettek-e azok félrevezetőek, vagy indokolatlan személyes támadásnak minősültek és hogy a használt kifejezések elegendő szoros kapcsolatban álltak-e az ügy tényeivel (lásd Ormanni v. Italy, no. 30278/04, § 73, 17 July 2007, és Gouveia Gomes Fernandes and Freitas e Costa, fent idézett 51.§).

A teljes szöveg ide kattintva található.

Fenti cikk a CCBE ezen eseményre útmutatásul kiadott kézikönyvének anyagán alapul.