Dr. Varga Judit az Amire Magyarország büszke lehet - A nemzeti
büntetőpolitika sikerei, vívmányai 2010-2021 között című
tanácskozás megnyitójában felidézte: a kormány a 2010-es választás után a következetes
büntetőpolitika mellett tette le voksát, szigorú, de tettarányos
törvényekkel kívánta helyreállítani a rendet és javítani az
állampolgárok biztonságérzetét – amint arról az MTI beszámolt.
A nemzeti együttműködés programjában is megfogalmazták -
folytatta -, hogy a jogszabály szigora, a büntetési tétel
növekedése, a életfogytig tartó szabadságvesztés többszörös
alkalmazása és az áldozatok védelme meg fogja fékezni a
bűnelkövetőket és világossá teszi a társadalom minden tagja
számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma.
Hozzátette:
a reformokat a három nagy kódex - a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási kódex és a szabálysértési kódex - átfogó átalakításával kezdték, mert a számtalan módosítás miatt egyre nehezebb volt a közöttük lévő koherencia biztosítása. A miniszter kiemelte: a megreformált három kódex szilárd alapja a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás rendszerének.
Dr. Varga Judit szerint
2010-ben a büntetőpolitikában új korszak kezdődött, mert a korábbi elkövetőközpontú felfogással szemben az áldozatot állítják a középpontba. Úgy tartják, hogy az elkövetőnek nem lehet több joga, mint annak, akit megkárosított - jegyezte meg.
A miniszter hangsúlyozta: a gyermek elleni bűnelkövetőkre a
törvény teljes szigora sújt le, zéró toleranciát hirdettek a
pedofil bűnelkövetőkkel szemben is. Felszámolták a
börtönbizniszt, hatékony kártérítési rendszert alakítottak
ki, alkotmányos alapjoggá emelték az önvédelmet, erkölcsi
kártérítést nyújtottak a kommunizmus áldozatainak, büntetőjogi
védelemben részesítették a családot, felléptek az iskolai
erőszak fiatal elkövetőivel szemben és a legsúlyosabb
bűncselekmények elkövetőit kizárták a feltételes szabadságra
bocsátás lehetőségéből - sorolta.
A lakosság biztonságérzetét leginkább befolyásoló, a
köznyugalmat megzavaró bűncselekmények száma 2010 óta 70
százalékkal csökkent, ebben az időszakban az ismertté vált
bűncselekmények éves száma 450 ezerről 160 ezerre esett vissza.
Ezzel Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa lett,
ami tovább erősíti az igazságszolgáltatás és az államhatalom
iránti közbizalmat. A köznyugalom elleni bűncselekmények száma
az évi 13 600-ról 8700-ra csökkent, a vagyon elleni erőszakos
bűncselekményeké 5700-ról 2000-re. A vagyon elleni
bűncselekmények száma harmadára, 81 ezerre esett vissza, míg a
közterületen elkövetett bűncselekményeké 2020-ban 53 százalékos
javulást ért el - ismertette a miniszter.
Kiemelte: a kormány világossá tette, hogy szolidáris az
áldozatokkal, a legfőbb értéknek az emberi életet tekinti.
Jelenleg nyolc áldozatsegítő központ van az országban, de a cél
az, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen legyen.
A bűnözés, a határok külső veszélyeztetettsége és a
világjárvány hármas veszedelmet jelent hazánkra.
Visszaszorításukban a megreformált büntetőjog mint ultima ratio
a jelenlétével, alkalmazásával képes volt arra, hogy biztosítsa
az ország működését és hozzájáruljon az erős Magyarország
kialakulásához - foglalta össze az igazságügyi tárca vezetője.
Dr. Varga Judit jelezte: a konferenciát szervező IM áttekintette a
büntetőpolitika alakulását, a konferencián pedig megvitatják a
büntetőjogalkotás sikerét, értékelik az elmúlt évtized
büntetőjogi eredményeit és levonják a következtetéseket.
Dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke
előadásában a büntetőeljárások gyorsításának fontosságáról
elmondta: minél közelebb van a büntetés a bűn elkövetéséhez,
annál nagyobb a preventív hatása, az ügyek elhúzódása pedig a
sértettek kártérítését is késlelteti, ezért a büntetőjog
alkotói folyamatosan keresik a lehetőséget az ügyek gyorsabb
befejezésére.
Kiemelte
a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást, amely az új büntetőeljárási kódexben a korábbinál nagyobb szerepet kap. Mint mondta, a 2014-2017 között a járásbírósági büntetőügyek 17-18 százaléka volt ilyen eljárás, ez 2020-ra 29 százalékra nőtt. Hangsúlyozta: a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején felértékelődtek azok az eljárásjogi megoldások, amelyek az ügyek tárgyaláson kívüli elintézését segítették.
Szólt az előkészítő ülés jogintézményéről, amely az
egyszerűbb megítélésű büntetőügyek gyors befejezését
eredményezi: 2019-ben az ügyek 25, 2021-ben 28 százaléka
fejeződött be előkészítő ülésen.
Az OBH elnöke kiemelte
a távmeghallgatás szerepét is a büntetőeljárások gyorsításában, mert lecsökkenti a fogvatartottak mozgatásának szükségességét. Mint mondta, szeptemberben az előállítások 72 százalékát váltotta ki a távmeghallgatás, de ez az arány tavaly áprilisban elérte a 80 százalékot is.
Az OBH elnöke hangsúlyozta: a magyar büntetőjogi jogalkotás
megfelelő eljárási eszközöket adott a bírák kezébe ahhoz,
hogy a korábbinál gyorsabban, magas szakmai színvonalon
ítélkezhessenek.