Javában zajlik a magyar végrehajtói szakma átalakítása, a változtatások ráadásul egyszerre két irányból érik a sajátos helyzetű hivatásrendet – írta a Magyar Idők.

A lapnak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke elmondta: folyamatosan érkeznek új szakemberek, miközben a régiek nagyobb csoportjának meg kell újítania tudását. Dr. Schadl György (képünkön) elsőként az újonnan érkezőkről beszélt.

Tavasz óta számos álláspályázat jelent meg, s szinte minden kiírásnál többszörös volt a túljelentkezés.

A korábban körülbelül 170 tagú szakmai közösség létszáma 230-ra emelkedik, jelenleg nagyjából kétszáz végrehajtó dolgozik az országban – mondta.

Hozzátette azt is: manapság már csak szigorú szakmai feltételek teljesítése után válhat valaki végrehajtóvá, a jogi végzettség és a szakvizsga például fontos kritérium. Az utóbbi hónapok pályázataira a legkülönfélébb szakmai múlttal rendelkező jogászok jelentkeztek, mások mellett ügyvédek, végrehajtási ügyszakos bírók, közjegyzőhelyettesek, faktorcégek jogászai is versenybe szálltak az üres pozíciókért. A pályázók közül végül – mások mellett – egyetemi tanszékvezető tanárt és nagydoktori tudományos fokozattal rendelkező személyt is végrehajtónak neveztek ki. A túljelentkezés lehetséges okai kapcsán az elnök arról beszélt: az utóbbi évek szabálymódosításai nyomán mára jórészt megszűntek a vadnyugati viszonyok a végrehajtásban, az eljárások legtöbbje pedig olyan – főként irodai – munkát jelent, amely sok jogász számára lehet csábító és jelenthet tényleges szakmai kihívást.

Kihívásból a régebb óta a pályán lévő végrehajtóknak is kijut. Ez ügyben fontos dátum 2017. december 31-e. A határidőt még 2015-ben szabta meg a törvényhozás, megelégelve azt a több botrányt is okozó helyzetet, hogy adott esetben olyan személyek dönthetnek tíz- és százmillió forintokról, akik az alapvető szakképesítést sem szerezték meg ehhez.

A kérdést a 2006-os pénzügyi válság és az élezte ki, hogy a krízis után az árfolyamok elszabadultak, számos adós anyagi helyzete megrendült, s családok tömegei kerültek nehéz helyzetbe. A jogi ismeretek hiánya leginkább amiatt okozhatott problémát, hogy a devizahitel-szerződések sokszor igen bonyolult megoldásokat tartalmaztak, ezek helyes értelmezése némelykor még a bíróságoknak is komoly fejtörést okozott. A jogi végzettség nélküli munkavégzést egyébként még a korábbi, a rendszerváltozás utáni időkben meghozott szabályozás engedte meg bizonyos szereplőknek.

Ezzel kapcsolatban az elnök rögzítette: 2017. december 31-én minden végrehajtónak kell hogy legyen jogi diplomája, de legalább jogi egyetemre kell járnia. Az a végrehajtó, aki nem tudja igazolni, hogy felvették és be is iratkozott, annak az esztendő végén megszűnik a megbízatása.

A Magyar Idők úgy értesült, hogy a jelen állás szerint nagyjából három tucat végrehajtó hullhat ki amiatt, mert nem vették fel az ország valamelyik jogi egyetemére vagy nem kezdte meg tanulmányait.

Dr. Schadl György elnök a lap értesülését nem erősítette meg, ugyanakkor kifejtette: a távozók számától függetlenül nyilvánvaló, hogy a végrehajtás szakmai színvonalának emelkedése a hitelezők és az adósok helyzetét is megkönnyítheti. Gyorsabban pont kerülhet egy-egy eljárás végére, az ügyek szereplői egyszerűbben kapcsolatba léphetnek a végrehajtókkal, és minden érintett könnyebben érvényt szerezhet jogos igényének.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az adósok nem kerülnek majd kétes helyzetekbe, a jogértelmezési problémák, tévedések nem nehezítik tovább az ügyfelek dolgát.

A végrehajtói kar vezetője mindehhez hozzátette: a legjobb megoldásnak minden bizonnyal az számítana, ha minden érintett felvételt nyert volna az egyetemre, mert akkor az eddig megszerzett szakmai rutin nem veszne el.