A CCBE ÜDVÖZLI AZ ÚJ FŐTITKÁRT
Dr. Philip Buisseret a CCBE új főtitkára, Jonathan Goldmith-től veszi át e tisztséget, aki 13 évi szolgálat után távozott.
„Várakozással tölt el, hogy ötvözzem a jogi ügyekben és a szabadfoglalkozások terén tanúsított érdeklődésem a CCBE ügyvezetésével” mondta dr. Philip Buisseret. „Folytatni kívánom a CCBE jó munkáját és az ügyvédek érdekét, szerepét kívánom továbbfejleszteni európai és nemzetközi szinten egyaránt.”
Dr. Philip Buisseret a Leuveni Katolikus Egyetemen szerzett diplomájával korábban a szabályozott szakmák szolgálatában, mint helyettes általános ügyvezető szerzett tapasztalatot, majd a Belga Közjegyzők Nemzeti Kamarájában lett igazgató. Folyékonyan beszél angolul, hollandul és franciául.
AZ EURÓPAI ÜGYVÉDEK NAPJÁNAK MEGÜNNEPLÉSE: 2015. DECEMBER 10.
A 2014. évi Európai Ügyvédek Napja sikerén felbuzdulva 2015. december 10-én újra megtartják a rendezvényt Európa-szerte a Nemzetközi Emberi Jogok Napjával párhuzamosan. A választott téma ebben az évben „szólásszabadság” lesz, mely tükrözi annak helyét és szerepét a társadalmunkban.
Az Európai Ügyvédek Napja egy lehetőség, hogy megünnepeljük a jogállamiságot, az ügyvédi hivatás lényegi szerepét annak védelmében, ahogy az ügyvédek közös értékeit, az igazságszolgáltatáshoz történő
hozzájárulásukat is.
További információk az elkövetkező hónapokban az alábbi linken érhetők el: www.ccbe.eu/lawyersday.
A KANADAI LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG MEGSEMMISÍTI AZ ALKOTMÁNYELLENESPÉNZMOSÁSI RENDELKEZÉST
A Kanadai Legfelsőbb Bíróság megvédi az ügyvéd-ügyfél kommunikációt és részben megsemmisíti a kanadai szövetségi antiterrorista és pénzmosás elleni törvényt, mely lehetővé tette a hatóságoknak, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül kutassanak és foglaljanak le iratokat az ügyvédi irodákban és kötelezte az ügyvédeket, hogy jelentsék ügyfeleik gyanús pénzügyi tevékenységeit a kormánynak.
A pénzmosás elleni törvény (“Proceeds of Crime (Money Laundering) and Terrorist Financing Act (S.C. 2000)”) kötelezi a pénzügyi közvetítőket, beleértve az ügyvédeket is, hogy információkat gyűjtsenek annak érdekében, hogy azonosítsák azok személyazonosságát, akiknek felhatalmazásából pénzt fizetnek ki vagy fogadnak el, átfogó nyilvántartást vezessenek a tranzakciókról és állítsanak fel belső programokat, melyek megfelelését biztosítsák. A rendelkezés az ügyvédekre is kiterjed, széleskörű kutatásokat és lefoglalásokat kell lefolytatniuk azon anyagok tekintetében, melyekre gyűjtési, nyilvántartási és megőrzési kötelezettségük van.
Az Ügyvédi Kamarák Szövetsége alkotmányossági beadványukban kifogásolta, hogy ez a rendszer akaratlanul is állami ügynökökké teszi az ügyvédeket és egyenlőtlen védelmet nyújt a solicitor-ügyfél kommunikációban, az ügyvédi irodákat egyre inkább a rendőrség és az ügyészség használatára szánt archívumokká teszi.
Részletesebben: [Canada (Attorney General) v. Federation of Law Societies of Canada, 2015 SCC 7]
AZ ÜGYVÉDI KAMARÁK PÉNZMOSÁS ELLENI ÚTMUTATÓJA
Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE), a Nemzetközi Ügyvédi Kamarai Egyesület (IBA) és az Amerikai Ügyvédi Kamara (ABA) közösen kidolgozta „Az ügyvédek iránymutatóját, miként észleljék és kerüljék el a pénzmosás veszélyeit„, melyet 2014 októberében publikáltak és már online ingyenesen is elérhető. Ez a kézikönyv praktikus tanácsokat nyújt, hogy miként ismerjék fel a bűnelkövetőket, akik keresik az ügyvédi hivatás felhasználását pénzmosási célokra és/ vagy a terrorista tevékenységek finanszírozására, továbbá megvitatja a kockázatalapú megközelítés változását, hogy észleljék és reagáljanak a tilos helyzetekre.
Az ingyenes útmutató letölthető az alábbi linken: [http://www. ccbe.eu/fileadmin/user_upload/NTCdocument/01748_MKT_ SGP_Lawyer1_1413961642.pdf]
AZ ÜGYVÉDEK AZ ÁFAMENTESSÉG ÉRDEKÉBEN LÉPNEK FEL
2014. december 1-jén a Párizsi Ügyvédi Kamara keresetet nyújtott be a Francia Államtanácshoz, hogy az Európai Unió Bírósága által tisztázásra kerüljön, hogy mennyiben érvényes és kompatibilis a közös ÁFA rendszerről szóló 2006/112/ EK irányelv az Alapvető Jogok Kartájával. Ezen eljárás célja az, hogy mindenkit megillető jogként ismerjék el, hogy a jogi/ügyvédi eljárás folyamán felmerült jogi és más szolgáltatások díjait/adóit le lehessen vonni – ez jelenleg csak az ÁFA kötelezettség alá eső személyeket illeti meg.
1997 óta a CCBE ismételten próbálja az ÁFA kötelezettség eltörlését vagy csökkentését elérni az ügyvédi szolgáltatások magánszemélyek általi igénybevétele esetén, hivatkozva az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a fegyverek egyenlőségének alapelvére. A CCBE jelenleg is beavatkozóként lép fel a belga ÁFA mentesség eltörléséről szóló jogi rendelkezés visszavonása tárgyában indított eljárásban a Belga Alkotmánybíróság és az EU Bíróság előtt.
LEHALLGATÁS: AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETE A MAGÁNÉLETBE VALÓ BEAVATKOZÁS SZABÁLYAIRÓL
A Románia elleni ügyben az ECHR kimondta, hogy a lehallgatás korábbi bírói engedélyezése az ügyvéd-ügyfél közötti beszélgetés tekintetében aránytalan volt, ezt arra alapozta, hogy a kérelmező számára, aki maga nem volt az eljárás résztvevője, nem volt biztosított a hazai jog szerint, hogy ilyen mértékű a magánéletébe történő beavatkozást megtámadjon, annak jogszerűségét és szükségességét vitatva.
Továbbiakban: [Pruteanu vs. Romania, Case n°30181/05]
AZ EURÓPA TANÁCS JELENTÉSE A NEMI EGYENLŐSÉGRŐL
Az Európa Tanács 2015. február 12-én közzétette 2014. évi jelentését a Nemi Egyenlőség Stratégiája 2014-2017 végrehajtását illetően. Ez a jelentés értékeli azt a fejlődést, melyet elértek a stratégia végrehajtása kapcsán az egyes tagállamokban és összegyűjti az elért eredményeket.
Részletesebben: [Annual Report 2014 on the Gender Equality Strategy]
2015. ÉVI EU IGAZSÁGÜGYI EREDMÉNYTÁBLA PUBLIKÁLÁSA
2015. évi EU Igazságügyi Eredménytáblát (mely csak angolul olvasható) 2015. március 9-én publikálta az Európai Bizottság, melyben egy áttekintést ad a tagállamok igazságügyi rendszereinek minőségéről, függetlenségéről és hatékonyságáról.
Az EU Igazságügyi Eredménytábla egy olyan információs eszköz, mely támogatni kívánja a tagállamokat, hogy hatékonyabb igazságszolgáltatást érjenek el azáltal, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokat nyújt a polgári, kereskedelmi és közigazgatási igazságügyi rendszereket illetően.
Az egyéni ország értékelésekkel együtt az EU Igazságügyi Eredménytábla hozzájárul az esetleges hiányosságok azonosítására és biztatja a tagállamokat, hogy folytassanak, ahol szükséges, strukturális reformokat az igazságügy területén.
