BÜK dosszié 16: Törvénymódosítási javaslat a legszélesebb ötpárti konszenzussal: helyzetmegoldás a MÜK kezébe helyezve

T/6569 számú törvényjavaslat

2015. évi ... törvény az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról

1. §

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a következő 125/A-125/D. §-sal egészül ki:

„125/A. § (l) Ha a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter e jogkörében keresetet indít a 123. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján, és ezzel a területi kamara bármely szervének, tisztségviselőjének határozata, intézkedése (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: döntés), vagy az általa kiállított okirat érvényessége, létrejötte kétségessé válik, a miniszter tájékoztatása alapján

a) a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége gondoskodik arról, hogy az érintett területi kamara elnöke, elnöksége, vagy fegyelmi bizottsága hatáskörébe tartozó feladat-ellátására más területi kamara, illetve területi kamarák megfelelő szervét, tisztségviselőjét jelölje ki,

b) a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke gondoskodik arról, hogy az a) pont szerinti körbe nem tartozó bármely más közfeladat ellátására - a 119. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő - ügyvédet jelöljön ki,

c) a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke gondoskodik arról, hogy bármely, az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb ügyben az érintett területi kamara feladatainak megszervezésére - a 119. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő - ügyvédet jelöljön ki.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara honlapján határozatot tesz közzé, amelyben megállapítja az (1) bekezdésben foglalt feltétel beálltát.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége honlapján közzéteszi az (l) bekezdés a)-c) pontja szerinti kijelölést is, és erről a kijelölteket közvetlenül értesíti.

(4) Ha az (l) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn, a Magyar Ügyvédi Kamara határozatát haladéktalanul visszavonja, és azt honlapján haladéktalanul közzéteszi.

(5) Ha a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter keresetindítása következtében a bíróság jogerősen intézkedik a 123. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján, és ezzel az érintett területi kamara bármely- a Magyar Ügyvédi Kamara szervének (2) bekezdése alapján meghozott határozatáig - meghozott döntése, vagy az általa kiállított okirat érvényessége, létrejötte kétségessé válik, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége hivatalból megvizsgálja a közfeladat ellátása körében meghozott döntést, kiállított okiratot, és azokat - a jogot megvonó vagy korlátozó, illetve az elmarasztaló döntéseket kivéve - a döntés, illetve a kiállított okirat keletkezésének napjára visszamenőleges hatállyal megerősítheti, ennek hiányában megállapítja annak létre nem jöttét. A jogot megvonó vagy korlátozó, valamint az elmarasztaló döntések alapjául szolgáló eljárásokat meg kell ismételni.

125/B. § (l) Ha a területi kamara közfeladatai ellátása tekintetében bármely okból működésképtelenné válik,

a) a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége gondoskodik arról, hogy az érintett területi kamara elnöke, elnöksége; vagy fegyelmi bizottsága hatáskörébe tartozó feladat ellátására más területi kamara, illetve területi kamarák megfelelő szervét, tisztségviselőjét jelölje ki,

b) a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke gondoskodik arról, hogy az a) pont szerinti körbe nem tartozó bármely más közfeladat ellátására - a 119. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő - ügyvédet jelöljön ki,

c) a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke gondoskodik arról, hogy bármely, az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb ügyben az érintett területi kamara feladatainak megszervezésére - a 119. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő - ügyvédet jelöljön ki.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara honlapján határozatot tesz közzé, amelyben megállapítja az (1) bekezdésben foglalt feltétel beálltát.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége honlapján közzéteszi az (l) bekezdés a)-c) pontja szerinti kijelölést is, és erről a kijelölteket közvetlenül értesíti.

(4) Ha a működésképtelenné vált területi kamara szervei ismét működőképessé válnak, a Magyar Ügyvédi Kamara határozatát haladéktalanul visszavonja, és azt honlapján haladéktalanul közzéteszi.

125/C. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara által a 125/A. § (2)-(4) bekezdése, valamint a 125/B. § (2)-(4) bekezdése alapján közzétett határozata a közzétételt követő naptól azonnal végrehajtható.

(2) A 125/A. § (1) bekezdésében vagy a 125/B. § (l) bekezdésében foglaltak alapján kijelölt területi kamara szerve vagy a kijelölt ügyvéd, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a közfeladat ellátásának alapjául szolgáló adatokat a közfeladat ellátásának időtartama alatt, annak ellátása céljából kezelheti, továbbíthatja, illetve igényelheti.

125/D. § (1) A 125/A. § (2) bekezdése és a 125/B. § (2) bekezdése szerinti határozattal érintett tisztségviselő vagy szerv a határozat honlapon történő közzétételétől számított 3 napon belül kérheti annak bírói felülvizsgálatát. Az eljárás megindítása - a 125/C. § (1) bekezdéssel összhangban - nem érinti a határozat hatályát. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perre vonatkozó rendelkezéseit kell - az e törvényben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni.

(2) Az eljárást az érintett területi kamara székhelye szerint illetékes törvényszék nemperes eljárásban folytatja le. Az eljárásban bírósági titkár nem járhat el.

(3) A kérelemről a bíróság legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül végzéssel határoz, a végzés ellen annak közlésétől számított 3 napon belül fellebbezésnek van helye. A bíróság a fellebbezést 8 napon belül bírálja el.

(4) Ha a Magyar Ügyvédi Kamara határozata közzétételének feltételei nem állnak fenn, a bíróság végzésében a határozatot megsemmisíti, ez azonban nem érinti az addig megtett határozatok, intézkedések és okiratok érvényességét és hatályosságát.”

2. §

Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Indokolás

Az 1. §-hoz

Az e törvény szerinti köztestületek feladatellátásához kiemelkedő igazságszolgáltatási érdek fűződik.

A javaslat szerinti új 125/A. § szerinti lehetőség azt a helyzetet kívánja megoldani, ha a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörének gyakorlása következtében keresetet indít. Ez esetben a kamara közfeladatainak ellátása veszélybe kerülhet. A bíróság döntéséig tehát feltétlenül szükségesnek mutatkozik olyan szabályok megalkotása, amelyek biztosítják a közfeladat zökkenőmentes ellátását.

Ebben az átmeneti időszakban - a köztestületi autonómia és az önszabályozás alapelvéből kiindulva- a javaslat a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, elnöksége kezébe adja a döntést: a tény megállapítását, hogy ez a feltétel bekövetkezett, valamint az ellátandó feladat „szétosztását”. A javaslat a köztestület autonómiájával és szervezeti felépítésével összhangban (területi kamarák - országos kamara) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, elnökségét jogosítja fel arra, hogy ebben az átmeneti időtartamban, csak a feltétlenül szükséges ideig, a megtenni szükséges feladatok pontos megjelölésével biztosítsa az átmenetileg működésképtelenné vált területi kamara (vagy annak valamely szerve) közfeladatainak ellátását.

A 125/A. § (1) bekezdésben, valamint a 125/B. § (1) bekezdésben foglalt szabályok az érintett területi kamara jogcselekményétől függően differenciálnak: a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének vagy elnökségének adnak feladatot az érintett területi kamara által ellátott közfeladatok és egyéb feladatok ellátásával összefüggésben.

A 125/A. § (2)-(4) bekezdéseivel a javaslat egyértelművé teszi, hogy a döntés jogi formája határozat, amely az ellene benyújtható jogorvoslat jogi jellegét is meghatározza. A határozat honlapon történő közzététele a jogbiztonság érdekében feltétlenül szükséges, ahogyan e rendkívüli időszak végét jelző határozat közzététele is, valamint a 125/B. § (l) bekezdés a)-c) pontja szerinti kijelölést is közzé kell tenni annak érdekében, hogy akiket az érint, tudomást szerezzenek róla. Ennek érdekében a Magyar Ügyvédi Kamara kijelölésről a kijelölteket közvetlenül is értesíti.

A 125/A. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés arra kíván kisegítő szabályt adni, ha a területi kamara döntésének érvényessége felmerülésének időpontja és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége által közzétett határozat közötti időszakban az érintett területi kamara valamely szerve által hozott döntése (határozata, intézkedése), vagy az általa kiállított valamely okirat (így pl. a névjegyzékből törlést kimondó vagy a fegyelmi ügyben történő elmarasztalást kimondó határozatok stb.) érvényessége, létrejötte megkérdőjeleződik. Ebben az esetben a javaslat szerint a Magyar Ügyvédi Kamara azt hivatalból megvizsgálja és azt - a jogot megvonó vagy korlátozó, illetve az elmarasztaló döntéseket kivéve - a döntés, illetve a kiállított okirat keletkezésének napjára visszamenőleges hatállyal megerősítheti, ennek hiányában megállapítja annak létre nem jöttét. A jogot megvonó vagy korlátozó, valamint az elmarasztaló döntések alapjául szolgáló eljárásokat meg kell ismételni.

Egyedül olyan jogalkotói megoldás nem csorbítja a köztestületi autonómiát, amely ebben a helyzetben a Magyar Ügyvédi Kamara hatáskörébe helyezi a döntést: a hatáskör bármely más szervhez történő telepítése, beleértve akár a bíróságat is, a köztestületi autonómia csorbításával járna.

A 125/B. § célja annak lehető legszélesebb körben történő kimondása, ha a döntéshozó szerv bármely okból működésképtelenné válik, (ideértve akár a 125/A. §-on kívüli jogi, vagy akár bármely egyéb okból bekövetkező működésképtelenségének bekövetkezését) biztosítva legyen a közfeladat ellátása. Ennek módja a 125/B. § (2)-(4) bekezdések szerint a 125/A. §-ban foglalt esetkör mintájára szintén az, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara erre irányuló határozata közzététele alapján ideiglenesen más területi kamara vagy a Magyar Ügyvédi Kamara (illetve azok megfelelő szerve) látja el ezt a feladatot.

Az új 125/C . § a közfeladat ellátásához szükséges adatkezelési szabályt teremti meg, továbbá a döntések hatályossága körében esetlegesen felmerülő jogviták megelőzését szolgálja.

A 125/D. § szabályai a Magyar Ügyvédi Kamara általi - mérlegelésen alapuló, önszabályozást megvalósító - megállapítások elleni jogorvoslat eljárási szabályait teremti meg. Az eljárás a nemperes eljárásban, illetve a közigazgatási perre vonatkozó szabályok szerint folyna.

A 2. §-hoz

Hatálybaléptető rendelkezés.

(A törvényjavaslat eredeti formájában ide kattintva olvasható.)