Legfontosabb változások az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvényben: (a továbbiakban: Itv.)

Veszek és el is adok...

Egyik módosulás, hogy a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentéséig (azaz a szerződés földhivatalnál történő benyújtásáig) nyilatkozhat arról, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíteni fogja és kérheti, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a cserét pótló vétel szabályainak alkalmazásával állapítsa meg.

E nyilatkozat (kérelem) megfogalmazható a szerződésben, de jelölhető a ’B400-as adatlapon is.

A nyilatkozat, kérelem előterjesztése esetén az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja (akár a bejelentett forgalmi érték elfogadásával, akár helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok segítségével), majd az illetékkiszabási eljárást felfüggeszti anélkül, hogy a megállapított értéket közölné. Az eljárás felfüggesztését végzésben kell közölni az ügyféllel, melyben fel kell hívni az adózó figyelmét az egy éves értékesítési határidő lejártának pontos dátumára, valamint arra, hogy amennyiben az egy éven belüli értékesítés nem történik meg és azt az adózó nem igazolja, az állami adóhatóság az alapilleték mellett pótilletéket szab ki.

(Itv.21.§/5/bek.)


A vagyonszerzőnek a másik lakásingatlana egy éven belüli eladásának tényét a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon kell igazolnia. Az állami adóhatóság ekkor a felfüggesztett eljárást külön döntés meghozatala nélkül folytatja, és a két lakás forgalmi értékének különbözete alapján állapítja meg a fizetendő illeték összegét.

Ha a magánszemély az egy éven belüli értékesítés tényét megfelelően nem tudja igazolni, akkor a vásárolt lakás forgalmi értéke utáni illetéket és pótilletéket szabunk ki. A pótilleték a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától számított mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) szerinti késedelmi pótlék szabályai alkalmazásával.

(Itv. 21. § /6/ bek.)

Felek közötti függés

Az Itv. módosítása értelmében 2015. évtől a kapcsolt vállalkozási minőség kiterjed azokra az esetekre is, ahol a felek között a vezető tisztségviselők személyének azonosságán alapuló függés áll fenn. A kapcsolt vállalkozás fogalma tehát kiegészül azzal az esettel, ha a felek között személyében azonos ügyvezetésen keresztül megvalósul a döntő befolyás a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Az Itv. módosítása tehát ezt a fogalmi változást vette át.

(1996. évi LXXI. törvény 4. § 23. pont a)-e) alpontjai, Itv. 23/A. § (1) bekezdése, 26. § (1) bekezdés t) pontja.)

Nem csak illetékbélyeggel

További módosulás az ügyfélbarát közigazgatás elősegítésének jegyében, hogy megszűnt a közigazgatási hatósági eljárási illeték bélyeglerovással történő kizárólagos megfizetésére vonatkozó előírás, mint főszabály. Az idei évtől – kivéve a speciális közigazgatási eljárási fizetési eseteket – az ügyfél választhat, hogy az eljárási illetékkötelezettségét illetékbélyeg lerovásával vagy banki átutalással teljesíti.

(Itv. 73. § (1) és (2), 73/A. §)


Bírósági eljárási illeték - önadózással

Az ügyvédek érdeklődésére különösen számot tarthat az Itv. 74. §-a és 81. §-ának (4) bekezdése, mely lehetőséget biztosít a bírósági eljárási illeték önadózás útján történő megfizetésére. E lehetőség két együttesen fennálló feltétele, egyrészt hogy a bírósági eljárási illeték összege haladja meg az 500 000 forintot, másrészt az adott ügytípusra a Pp. 30 napnál hosszabb keresetindítási határidőt határozzon meg. E fizetési módra irányuló részletes szabályozást a fenti §-ok tartalmazzák.

Mit kér a NAV az ügyvédektől?

Az adózók képviseletében eljáró ügyvédek eljárása során tapasztaltak alapján a NAV kéri, hogy az alábbiakban felsorolt esetekben fokozott figyelmet fordítsanak az alábbiakra:

  • Amennyiben eseti meghatalmazással kívánnak eljárni adóhatósági eljárásainkban, a meghatalmazás egyértelműen nevezze meg azt az adóhatósági ügyet (elsősorban az ügyszám feltüntetésével), amelyben a jogi képviselő az adózó nevében lép fel hatóságunk előtt. Ha a meghatalmazást a jogügyletet tartalmazó okiratba foglalják, abból egyértelműen megállapítható legyen, hogy az ügyvéd meghatalmazása kiterjed a jogügylethez kapcsolódó, a vagyonszerzőt terhelő illetékfizetési kötelezettségre irányuló állami adóhatósági eljárásra is.
  • A jogügylet illetékkiszabásra történő bejelentésekor mindig a tárgyévi, legújabb NAV adatlapot szíveskedjenek kitölteni és benyújtani (gyakori a több évvvel azelőtt használt, elavult tartalmú adatlap becsatolása). Az adatlapokon pontosan meg kell jelölni a kívánt illetékmentességre vagy illetékkedvezményre vonatkozó nyilatkozatokat, kérelmeket.
  • Mind a visszterhes, mind az ingyenes szerzésmódok esetén szíveskedjenek feltüntetni (szükség esetén okirattal bizonyítani), ha a szerződő felek egymással egyenesági rokonságban állnak, továbbá a nevelt gyermek - nevelőszülő jogviszonyt, és azt az esetet is, ha a felek között mostohagyermek - mostohaszülői viszony áll fent, mely a gyermek nagykorúsága előtt keletkezett.

  • A NAV felhívja a figyelmet arra, hogy az állami adóhatóság - ha annak törvényi feltételei fennállnak - a megfizetett vagyonszerzési és eljárási illetéket vagy annak egy részét visszatéríti, de csak az Itv. szerinti illetékfizetésre kötelezettnek (jogi képviselőnek, vagy más személynek nem). Ez alól csak az Art. 36. §-ában foglalt esetkörök (kezesség vállalása, adótartozás átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával) jelenthetnek kivételt.
  • Általános problémát jelent, hogy amennyiben az adózó képviseletében ügyvéd jár el, a jogszabályi rendelkezéssel ellentétben a jogorvoslati illetéket szinte kivétel nélkül tévesen, illetékbélyegben fizetik meg. Az Itv. 73. § (3) bekezdésének első fordulata értelmében az elsőfokú adóhatóságnál és vámhatóságnál indított eljárás – ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is – illetékét (a másolat, kivonat illetékének kivételével), valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illeték-bevételi számlája javára kell megfizetni. Az illetékbélyeggel történő lerovás azt eredményezi, hogy a tévesen lerótt illetékbélyeg értéke visszaigényelhető.