Az Európai Bizottság október 19-én elfogadta 2022. évi munkaprogramját, amelyben meghatározza a Covid19-világjárvány utáni zöldebb, méltányosabb, digitálisabb és reziliensebb Európa felé vezető, merész, átalakító erejű ütemterv következő lépéseit.

A munkaprogram 42 új szakpolitikai kezdeményezést tartalmaz Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásának mind a hat fő céljára vonatkozóan, az Unió helyzetét értékelő 2021-es elnöki beszédre alapozva. A munkaprogram egyrészről tükrözi a világjárvány által okozott példa nélküli válsághelyzet tanulságait, másrészről különös figyelmet fordít a fiatal generációra, összhangban azzal a bizottsági javaslattal, hogy 2022 legyen az ifjúság európai éve – közölte az Európai Bizottság.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy együtt képesek vagyunk megbirkózni a hatalmas kihívásokkal, és komoly eredményeket érhetünk el az európai polgárok számára. Jövőre is ugyanebben a szellemben kell folytatnunk a munkát: például végre kell hajtanunk azon szakpolitikáinkat, amelyekkel elérhetjük, hogy Európa 2050-ra klímasemlegessé váljon, meg kell terveznünk digitális jövőnket, meg kell erősítenünk egyedülálló szociális piacgazdaságunkat, ezenkívül hazai és nemzetközi viszonylatban is ki kell állnunk értékeinkért és érdekeinkért. Az EU hosszú távú költségvetése és a Next Generation EU együtt összesen 2,018 billió euróval segíti egy jobb és korszerűbb Európa kiépítését.”

Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök a következőket mondta: „Egy ilyen nagyságrendű válságból nem elég pusztán kilábalni. Utána meg kell erősödnünk és reziliensebbé kell válnunk. Ennek szellemében terjesztjük elő a 2022. évi munkaprogramunkat, amelyben kihangsúlyozzuk azon elhatározásunkat, hogy a világjárványból megerősödve kell talpraállnunk és előrelépnünk, megragadva a zöld és digitális kettős átállás kínálta lehetőségeket. Remélem, hogy gyors megállapodás születik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokról annak érdekében, hogy közös eredményeket érjünk el polgáraink, a vállalkozások és az érdekelt felek javára.”

A hat fő cél teljesítése

Európai zöld megállapodás

A Bizottság célja továbbra is az, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. A Bizottság a szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására szolgáló szabályozási keretre is javaslatot tesz az „Irány az 55%!” elnevezésű, úttörő intézkedéscsomagján túlmenően, amelyet 2021-ben, az európai zöld megállapodás részeként terjesztett elő. A Bizottság emelett a következő intézkedéseket teszi: további lépéseket tesz a kibocsátásmentes mobilitás irányába, például felülvizsgálja a nehézgépjárművek CO2-kibocsátási előírásait; nyomon követi a víz- és levegőminőség javítását célzó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet; új szabályokat határoz meg a növényvédő szerek fenntartható használatával kapcsolatban; valamint a termékcserével szemben megerősíti a javításhoz való jogot, és ezáltal előmozdítja a körforgásos gazdaságot. A Bizottság a már javasolt Szociális Klímaalap mellett forrásokat fog mozgósítani a biológiai sokféleséget célzó külső finanszírozás megkétszerezése érdekében. Az egyre fontosabb szerepet betöltő zöldkötvények kifejezik elkötelezettségünket amellett, hogy a fenntartható finanszírozást az EU helyreállítási erőfeszítéseinek előterébe helyezzük.

A digitális korra felkészült Európa

Mivel a világjárvány katalizátorként hatott a világ digitalizációjának felgyorsítására, a Bizottság tovább fog haladni a digitális évtized megvalósítása felé, hogy 2030-ra megvalósuljon az EU digitális átalakulása. Az egységes piac továbbra is kulcsfontosságú az európai innováció szempontjából, ezért a Bizottság újra megvizsgálja a versenypolitikát, és a jövőbeli zavarok megelőzése érdekében előterjeszti az egységes piaci szükséghelyzeti eszközt. A digitális megoldásokat biztosító félvezetők kínálatával kapcsolatos sürgető aggályok eloszlatása érdekében a csipekről szóló európai jogszabályt fogunk elfogadni, hogy a technika állásának megfelelő ökoszisztémát hozzunk létre, és kialakítsuk az úttörő európai technológia új piacait. Ezen túlmenően a Bizottság javaslatot fog tenni egy, a kiberrezilienciáról szóló európai jogszabályra, hogy közös kiberbiztonsági szabványokat állapítson meg, és megkezdje egy olyan uniós, világűrbe telepített biztonságos globális kommunikációs rendszer kiépítését, amely további uniós szintű szélessávú kapcsolatot és biztonságos független kommunikációt biztosít a tagállamok számára. A digitális készségek iskolákban és a felsőoktatásban való térnyerését elősegítő intézkedések szintén kiemelt helyet foglalnak el a napirenden.

Emberközpontú gazdaság

Mivel egyre nagyobb mértékű a fellendülés, és a gazdasági tevékenység is lassan visszatér a válság előtti szintre, el kell gondolkodnunk arról, hogy szociális piacgazdaságunkat miként lehet reziliensebbé tenni. A Bizottság nyomon fogja követni a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervet, amely iránymutatásként szolgál a minőségi munkahelyek, a méltányos munkafeltételek, valamint a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly megteremtéséhez, és javaslatot terjeszt elő a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmének javítására. A tagállamok szakpolitikáinak támogatása érdekében a Bizottság a megfelelő minimumjövedelemre vonatkozó kezdeményezés révén megerősíti a gazdasági sokkok enyhítéséhez elengedhetetlen szociális védőhálókat. Mivel a pénzügyi szektor kulcsfontosságú a gazdasági helyreállítás szempontjából, javaslatokat fogunk tenni az azonnali fizetés elterjedésének elősegítése, valamint az uniós vállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében is. A nemzetközi társaságiadó-keret reformjára vonatkozó globális megoldás véglegesítését követően a Bizottság biztosítani fogja annak gyors és következetes végrehajtását az egész EU-ban.

Európa globális szerepének erősítése

A Bizottság továbbra is erősíti az EU egyedülálló globális vezető szerepét. A következő évben a Bizottság új stratégiát fog kidolgozni egy globális átjáró kialakításáról, hogy a kereskedelem és a beruházások fellendítése érdekében világszerte összeköttetéseket célzó partnerségeket építsen ki. Ez év végéig a felek új EU–NATO együttes nyilatkozatot terjesztenek elő, és a Bizottság törekedni fog a valódi európai védelmi unió kialakítására irányuló munka felgyorsítására. A globális energetikai átalakulás és az egészségesebb óceánok érdekében a Bizottság előterjeszt egy új stratégiát az energiaügyi nemzetközi szerepvállalásról, valamint egy cselekvési tervet a nemzetközi óceánpolitikai irányításról.

Az európai életmód előmozdítása

Azért, hogy a fiatalokat képessé tegyék a jövő alakítására, a Bizottság arra tett javaslatot, hogy 2022 legyen az ifjúság európai éve, és elindítja az ALMA nevű új kezdeményezést (a betűszó az angol Aim, Learn, Master, Achieve szavak kezdőbetűiből tevődik össze, melyek ezt jelentik: tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj!), amely biztosítja a munkanélküli, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő, hátrányos helyzetű európai fiatalok számára a külföldi szakmai tapasztalatszerzéshez szükséges szociális támogatást. A végső cél a fiataloknak az oktatásba, a szakképzésbe vagy a minőségi foglalkoztatásba való integrálása. A Bizottság emellett előterjeszti az egyetemekre vonatkozó uniós stratégiát, és módszereket javasol a felsőoktatás terén folytatott transznacionális együttműködés elmélyítésére és fenntarthatóbbá tételére. A világjárvány tanulságait felhasználva a Bizottság európai gondozási stratégiát fog előterjeszteni a gondozás átfogó javítása érdekében, a gyermekgondozástól kezdve a tartós ápolás-gondozásig. Az európai egészségügyi unió további kiépítése érdekében a Bizottság biztosítani fogja a megfizethető, jó minőségű gyógyszerekhez való hozzáférést azáltal, hogy az uniós gyógyszeripari ágazat dinamikusabbá tételét szolgáló új keretrendszerre tesz javaslatot; ezenkívül előterjeszti a gyermekeknek szánt és a ritka betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekről szóló rendeletek felülvizsgálatára irányuló javaslatot; valamint a rákszűrésről szóló ajánlás révén támogatja az életmentő rákszűrést és a korai diagnózist.

Az európai demokrácia megerősítése

Az Európa jövőjéről szóló konferencia töretlen lendülettel halad előre, és az európai polgári kezdeményezésekkel együtt hozzájárul az európai demokrácia további erősítéséhez. A Bizottság az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály előterjesztésével további lépéseket fog tenni a média szabadságának és sokszínűségének védelme érdekében, és továbbra is védeni fogja az EU hatékony működése szempontjából központi jelentőségű jogállamiságot. A határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében a büntetőeljárások tagállamok közötti hatékony átadására vonatkozó közös jogi keret továbbra is kiemelt helyen szerepel a napirenden. A többi intézménnyel szoros együttműködésben további erőfeszítéseket teszünk az új intézményközi uniós etikai testület kialakítására. Az egyenlőség egyetemes biztosítása érdekében olyan intézkedésekre teszünk javaslatot, amelyek javítják a szülői jogállás uniós országok közötti elismerését. A Bizottság ezenkívül előterjeszti a képzett munkaerő elvándorlására és a népességcsökkenéssel kapcsolatos kihívások enyhítésére irányuló kezdeményezést, amelyben meghatározza a lehetséges megoldásokat.

A hat fő célhoz kapcsolódó 32 szakpolitikai célkitűzésen belüli 42 új szakpolitikai kezdeményezés teljes felsorolását a 2022. évi munkaprogram 1. melléklete tartalmazza.

Az „egy be, egy ki” elv

Az uniós szakpolitikai célkitűzéseinkhez kapcsolódó terhek minimalizálása érdekében a Bizottság e munkaprogram tekintetében teljes mértékben alkalmazza az „egy be, egy ki” elvet. Ezzel biztosítani fogja, hogy az elkerülhetetlen új terhek bevezetésekor szisztematikusan és proaktívan csökkentsük az ugyanazon szakpolitikai terület meglévő uniós jogszabályaihoz kapcsolódó terheket. A Bizottság az uniós jogszabályoknak való megfelelés várható költségeit átláthatóbban számszerűsíti, és szisztematikusan mutatja be azokat a hatásvizsgálatokban, az adminisztratív költségeket pedig ellentételezi. A minőségi jogalkotás a jelentős károkozás elkerülését célzó elv és az „alapértelmezetten digitális” elv előtérbe helyezése révén továbbra is elő fogja segíteni a fenntarthatóságot és a digitális átállást.

A következő lépések

A Bizottság megkezdi a tárgyalásokat a Parlamenttel és a Tanáccsal azon közös jogalkotási prioritások listájának összeállítása érdekében, amelyek tekintetében a társjogalkotók gyors fellépésről állapodnak meg. A Bizottság továbbra is támogatni fogja a tagállamokat, és együtt fog működni velük az új és a meglévő uniós szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében, és habozás nélkül érvényesíti az uniós jogot, szükség esetén kötelezettségszegési eljárás keretében.

Háttér-információk

A Bizottság minden évben elfogadja munkaprogramját, amelyben meghatározza a következő évben végrehajtandó intézkedéseket. A munkaprogram tájékoztatást nyújt a nyilvánosság és a társjogalkotók számára az új kezdeményezések előterjesztésére, a függőben lévő javaslatok visszavonására és a meglévő uniós jogszabályok felülvizsgálatára irányuló politikai kötelezettségvállalásainkról. A munkaprogram ugyanakkor nem tárgyalja a Bizottság arra irányuló, folyamatban lévő munkáját, hogy teljesítse a Szerződések őreként betöltött szerepét és végrehajtsa a hatályos jogszabályokat, és a Bizottság által évente elfogadott, rendszeres kezdeményezésekre sem terjed ki. A Bizottság 2022. évi munkaprogramja az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és az EU tanácsadó szerveivel folytatott szoros együttműködés eredménye.