Ejárási hibára alapozva próbálta megtámadni a magyar kormánya Sargentini-jelentést még 2018-ban - emlékeztet hírelemzésében a Szabad Európa. Ez volt az a jelentés, amely alapján az uniós képviselők úgy ítélték meg a magyar demokrácia állapotát, hogy amiatt elindítják a legerősebb uniós szankciós eljárást, a 7-es cikkely szerintit.

A magyar kormány ezt a pert június 3-án, azaz csütörtök délelőtt elvesztette, a bíróság nem tartotta megalapozottnak az eljárásjogi kifogásait. Az Európai Parlament képviselői 2018. szeptember 12-én 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett fogadták el a jelentést. A parlament – helyes – számítása szerint 376 szavazat kellett a kétharmados többséghez, míg a magyar kormány úgy vélte, ehhez 462 igenlő szavazat lenne a minimum.

A bíróságnak segítségére volt a körülmények értelmezésében az a tény is - álapítja meg a Szabad Európa -, hogy az Európai Parlament jogi szolgálata – kifejezetten erre a szavazásra vonatkoztatva – másfél nappal a voksolás előtt tájékoztatta a képviselőket arról, hogy melyik szavazatot hogyan kell értékelni. Tehát a képviselők tisztában voltak – tisztában kellett lenniük – azzal, hogyan számolják majd a tartózkodásokat, és ennek tudatában adták le szavazatukat.

Facebook-falán szólalt fel a döntés ellen dr. Varga Judit igazságügyi miniszter. Szerinte egy elsőéves joghallgató is egyértelműen megértette volna, hogy úgy kell értelmezni a szavazást, ahogy a magyar kormány szerette volna.

„Mint tudjuk, a tartózkodás hallgatólagos egyet nem értést jelent” – jelentette ki az igazságügyi miniszter. Hiszen – szerinte – aki nem akar állást foglalni, az szavazás helyett megpróbál ott se lenni a szavazáskor, az a valódi tartózkodás. „És még rajtunk kérik számon a közös értékek és szabályok betartását? Ugyan már!” – írta Varga Judit.

A miniszterasszony azt is szemére veti az Európai Unió bíráinak, hogy túl sokáig tartott, amíg ítéletet hoztak az ügyben.