Ha a felszámolási eljárás alatt a bíróság megállapítja, hogy
egy társaság korábbi vezetője a fizetésképtelenséggel
fenyegető helyzetben nem a hitelezők érdekeinek
figyelembevételével járt el, akkor egészen hosszú időre a
magánvagyona is veszélybe kerülhet – írja dr. Brózmann Attila, az
act Bán és Karika Ügyvédi Társulás együttműködő ügyvédje
a Világgazdaság.hu-n közölt cikkében.
Korábban a felelősségmegállapítás után 90 nap állt
rendelkezésre, hogy a hitelezők vagy a felszámoló pert indítson
a társaság egykori vezetője ellen, amelyben követeléseik
kiegyenlítését kérhették az ügyvezető saját vagyonából. A
múlt évi módosítások után azonban már öt év áll
rendelkezésre, hogy ezt a marasztalási eljárást elindítsák
ellene.
Ráadásul nem csupán azoknak a döntéshozóknak van okuk aggódni,
akiknek a névjegykártyáján a cégvezetői státusz szerepel. A
felelősség akkor is megállapítható, ha a vezetői tisztség
betöltése csupán névleges volt. Sőt, az árnyékvezető –
vagyis az a személy, aki ugyan nincs bejegyezve a cégjegyzékbe, ám
a társaság döntéseinek meghozatalára mégis ténylegesen
meghatározó befolyást gyakorolt – esetében is éppen ez a
helyzet.
Súlyos tévedésben van az a vállalatvezető, aki azért nagyvonalú
a témában s veszi lazábban a csődtörvény változásait, mert
azt gondolja, hogy az esetek többségében alacsony kártérítési
tételekről van szó.
A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis az ilyen perekben
kifejezetten nagy összeg a tét.
Az elérhető statisztikák szerint az elindított perek 56
százalékában 10 millió forint feletti összegre kérték a
felelősség megállapítását. Az elsőfokú bíróságok pedig az
eljárások kétharmadában helyt is adtak a kereseteknek. A Bán és
Karika által gyűjtött adatok szerint egyébként az ilyen perek 49
százalékát magánjogi hitelezők, 36 százalékát a Nemzeti Adó-
és Vámhivatal, 15 százalékát a szóban forgó társaság
felszámolója indította.
Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy egy nehéz helyzetbe
került vállalatnál milyen lépéseket és döntéseket hoz az
ügyvezető. Ha a döntéshozatali joggal rendelkező úgy gondolja,
hogy a társaságánál sajnálatos módon fizetésképtelenséggel
fenyegető a helyzet, akkor a felelősség alóli mentesülés
érdekében haladéktalanul össze kell hívnia a taggyűlést.
Ezen dokumentálhatóan olyan tájékoztatást kell adnia, amelyből
kiderül a vállalat helyzete, ám emellett észszerű intézkedési
javaslattal is elő kell állnia. Ilyen lehet, hogy a tagokat felkéri
pótbefizetések teljesítésére az adós pénzügyi helyzetének
stabilizálása végett, illetve végső esetben kezdeményezheti a
csőd- vagy felszámolási eljárást.
Legalább ennyire hangsúlyos, hogy semmilyen további olyan
intézkedést ne hozzon, amellyel a hitelezői veszteségeket
növelheti. Ha mindezeket az ügyvezető megteszi, nagy eséllyel
mentesülhet a felelősség alól. A Kúria egyik ítéletében
ugyanis kimondta: ha az ügyvezető javasolja a tagoknak a szükséges
határozat meghozatalát, de a tagok a javaslatot elvetik, illetve
nem azzal egyezően hozzák meg döntésüket, azért a vezető
tisztségviselő – ilyen minőségében – nem tartozik
felelősséggel.
Mindezek egyértelműen rávilágítanak arra, hogy az elévülési idő ilyen mértékű meghosszabbítása a cégvezetői vagy irányítási feladatokat ellátóktól nagyon körültekintő magatartást vár el. Ez pedig összességében megfontoltabb gazdálkodáshoz vezethet a döntéshozók körében.
