Romlott a bírák függetlenségének megítélése, a hatékonyság és digitalizálás mérlege pozitív - Ahogy az EU látja

Az információk és a megállapítások bekerülnek a jogállamiság helyzetéről szóló, július 20-án megjelenő országjelentésekbe – írta a Népszava.

Romlott a bíróságok és a bírák függetlenségének megítélése Magyarországon az előző évekhez képest.

A közvélemény 37 százaléka rossznak, 40 százaléka inkább jónak, illetve nagyon jónak ítélte, míg a megkérdezettek 22 százaléka nem nyilvánított véleményt. Ezzel az eredménnyel az uniós tagállamok hátsó traktusán osztozunk Spanyolországgal, Olaszországgal, Bulgáriával, Lengyelországgal és Szlovákiával.

A magyar vállalkozások 32 százalékénak rossz a véleménye a bíróságok és a bírák függetlenségéről, míg 31 százalékuk jónak ítélte ezt. Érdekes, hogy az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb az erre a kérdésre “nem tudtommal” válaszoló vállalkozások aránya: 37 százalék.

Amikor a közvéleményt, illetve az üzleti élet szereplőit arról kérdezték, hogy szerintük miért nem teljes az igazságszolgáltatásban dolgozók függetlensége, az első helyen a kormányzati és politikai nyomásgyakorlást említették, valamivel kevesebben a gazdasági és egyéb speciális érdekek szerepét, illetve a bírák helyzete és státusza által nyújtott garanciák hiányát.

Az Európai Bizottság megvizsgálta a legfelsőbb bíróságok (Magyarországon a Kúria) összetételét és a bírák kinevezésének a módját.

Magyarország az egyetlen uniós állam, amelyben olyan személy is lehet a Kúria tagja, aki korábban nem töltött be bírói tisztséget.

Ami az igazságszolgáltatás hatékonyságát illeti, itt viszonylag jól állunk: a polgári és kereskedelmi ügyek első fokon nagyjából 150 nap alatt eljutnak az ítélethozatalig, ami jó arány az EU-ban, legalábbis az olaszországi majdnem másfél évhez viszonyítva. 2019-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb a folyamatban lévő közigazgatási ügyek száma.

A tagállamok első harmadában foglalunk helyet az igazságszolgáltatás digitalizálását tekintve is. Az EU27-ek teljesítményéről szóló eredmények azt mutatják, hogy szinte valamennyi igazságügyi rendszerben videokonferencia-rendszereket használtak, és a tagállamok túlnyomó többségében a személyzet távolról, biztonságos módon dolgozhat a járvány idején.