A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos határozatait tartalmazó
rendszeres csomag keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket
tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós
jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiknek. Ezeknek a
különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket
érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a
vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós
jog megfelelő alkalmazását – írta közleményében az Európai
Bizottság.
A nem kormányzati szervezetekre vonatkozó jog
A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld
Magyarországnak, amiért az nem tett eleget az Európai Unió
Bírósága által a C-78/18. sz., Bizottság kontra Magyarország
ügyben hozott ítéletnek. Ez egy az EUMSZ 260. cikkének (2)
bekezdésén alapuló kötelezettségszegési eljárás, ami azt
jelenti, hogy a Bizottság az ügyet ismét a Bíróság elé
terjesztheti, és pénzügyi szankciók kiszabását kérheti, miután
lehetőséget biztosított a tagállamnak arra, hogy kifejtse
álláspontját.
2020. június 18-i ítéletében a Bíróság úgy találta, hogy a
nem kormányzati szervezetekről szóló magyar törvény
(„átláthatósági törvény”) sérti a tőke szabad mozgására
vonatkozó uniós szabályokat (EUMSZ 63. cikk), valamint az Európai
Unió Alapjogi Chartája által védett, a személyes adatok
védelméhez és az egyesülés szabadságához fűződő alapvető
jogokat.
A Bíróság különösen azt emelte ki, hogy az egyesülés
szabadságához való jog a demokratikus és pluralista társadalom
egyik alapja, és magában foglalja a civil társadalmi szervezetek
pénzügyi források felkutatására, biztosítására és
felhasználására vonatkozó jogait.
A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar
szabályozás veszélyezteti a civil társadalom által a
demokratikus társadalmak független szereplőjeként betöltött
szerepet, aláássa a civil szervezetek egyesülési szabadsághoz
való jogát, bizalmatlan légkört teremt velük szemben, és
korlátozza az adományozók adatvédelmi jogait. Az Európai Bíróság
ítéletei az érintett tagállamra nézve azonnal kötelező
erejűek.
A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország a Bizottság többszöri
felszólítása ellenére sem hozta meg az ítéletben foglaltak
teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ezen belül is
Magyarország nem helyezte hatályon kívül az átláthatósági
törvényt, amelyet a Bíróság az uniós joggal ellentétesnek
talált. A Bizottság ezért felszólító levélben kéri
Magyarországot, hogy hozza meg és hajtsa végre a helyzet
orvoslásához szükséges valamennyi intézkedést. Magyarországnak
két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság
által felvetett aggályokra. Amennyiben erre nem kerül sor, a
Bizottság úgy határozhat, hogy pénzügyi szankciókra tett
javaslattal ismét az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az
ügyet.
Migrációs ügyek
A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt
küld Magyarországnak a koronavírus-világjárvánnyal
összefüggésben elfogadott azon jogszabályokkal kapcsolatban,
amelyek a Bizottság véleménye szerint jogellenesen korlátozzák a
menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést.
A jogszabály szerint a nem uniós állampolgároknak ahhoz, hogy
Magyarországon nemzetközi védelemért folyamodhassanak, először
szándéknyilatkozatot kell tenniük arról, hogy egy az Európai
Unión kívüli magyar nagykövetségen kívánnak menedékjogot
kérelmezni, és erre a célra a magyar hatóságok mérlegelése
szerint különleges beutazási engedélyt kell kiállítani
számukra.
A Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogban meghatározott új
menekültügyi eljárások sértik a menekültügyi eljárásokról
szóló irányelvet, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának
fényében kell értelmezni. A Bizottság 2020. október 30-án
felszólító levelet küldött Magyarországnak az új
rendelkezésekkel kapcsolatban. A magyar hatóságok válasza nem
oszlatta el kellően a Bizottság aggályait. A Bizottság továbbra
is úgy véli, hogy a szóban forgó jogszabály sérti az uniós
jogot, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén – és a
határon – tartózkodó személyek nemzetközi védelemért
folyamodjanak. A magyar hatóságoknak két hónap áll a
rendelkezésükre, hogy értesítsék a Bizottságot az ezen aggályok
kezelése érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül
sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat
az ügyben.
Kábítószer elleni politika
A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél
kibocsátásával kötelezettségszegési eljárást indít
Magyarország ellen, mivel az nem követte az Egészségügyi
Világszervezetnek a kannabiszra és a kannabiszhoz kapcsolódó
anyagokra vonatkozó ajánlásairól az ENSZ Kábítószer-bizottságában
2020 decemberében tartott szavazás során képviselt uniós
álláspontot.
A Tanács által 2020 novemberében elfogadott uniós álláspont
kötelező az uniós tagállamokra nézve, amelyeknek az EUMSZ 218.
cikkének (9) bekezdésével összhangban ennek megfelelően kell
szavazniuk a Kábítószer-bizottságban. Magyarország a WHO
ajánlásairól tartott szavazás során kétszer szavazott az uniós
állásponttal ellentétesen.
A kannabisz továbbra is nemzetközi ellenőrzés alatt álló
kábítószer. A WHO ajánlásai annak biztosítására irányultak,
hogy a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagok az aktuális
tudományos és orvosi ismeretek figyelembevételével a lehető
legmegfelelőbb nemzetközi ellenőrzés hatálya alá tartozzanak.
Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy
válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Ennek elmaradása
esetén a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről
határozhat.
További döntések
A Bizottság 100 olyan ügyet zár le, amelyre sikerült az érintett
tagállamokkal közösen megoldást találni, így ezekben a
Bizottságnak nem szükséges folytatnia az eljárást.
A Bizottság által hozott legfontosabb határozatokról szakpolitikai területek szerinti bontásban ide kattintva tájékozódhat.
