A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos határozatait tartalmazó rendszeres csomag keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiknek. Ezeknek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását – írta közleményében az Európai Bizottság.

A nem kormányzati szervezetekre vonatkozó jog

A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az nem tett eleget az Európai Unió Bírósága által a C-78/18. sz., Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítéletnek. Ez egy az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdésén alapuló kötelezettségszegési eljárás, ami azt jelenti, hogy a Bizottság az ügyet ismét a Bíróság elé terjesztheti, és pénzügyi szankciók kiszabását kérheti, miután lehetőséget biztosított a tagállamnak arra, hogy kifejtse álláspontját.

2020. június 18-i ítéletében a Bíróság úgy találta, hogy a nem kormányzati szervezetekről szóló magyar törvény („átláthatósági törvény”) sérti a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat (EUMSZ 63. cikk), valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett, a személyes adatok védelméhez és az egyesülés szabadságához fűződő alapvető jogokat.

A Bíróság különösen azt emelte ki, hogy az egyesülés szabadságához való jog a demokratikus és pluralista társadalom egyik alapja, és magában foglalja a civil társadalmi szervezetek pénzügyi források felkutatására, biztosítására és felhasználására vonatkozó jogait.

A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar szabályozás veszélyezteti a civil társadalom által a demokratikus társadalmak független szereplőjeként betöltött szerepet, aláássa a civil szervezetek egyesülési szabadsághoz való jogát, bizalmatlan légkört teremt velük szemben, és korlátozza az adományozók adatvédelmi jogait. Az Európai Bíróság ítéletei az érintett tagállamra nézve azonnal kötelező erejűek.

A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország a Bizottság többszöri felszólítása ellenére sem hozta meg az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ezen belül is Magyarország nem helyezte hatályon kívül az átláthatósági törvényt, amelyet a Bíróság az uniós joggal ellentétesnek talált. A Bizottság ezért felszólító levélben kéri Magyarországot, hogy hozza meg és hajtsa végre a helyzet orvoslásához szükséges valamennyi intézkedést. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy pénzügyi szankciókra tett javaslattal ismét az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.

Migrációs ügyek

A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben elfogadott azon jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek a Bizottság véleménye szerint jogellenesen korlátozzák a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést.

A jogszabály szerint a nem uniós állampolgároknak ahhoz, hogy Magyarországon nemzetközi védelemért folyamodhassanak, először szándéknyilatkozatot kell tenniük arról, hogy egy az Európai Unión kívüli magyar nagykövetségen kívánnak menedékjogot kérelmezni, és erre a célra a magyar hatóságok mérlegelése szerint különleges beutazási engedélyt kell kiállítani számukra.

A Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogban meghatározott új menekültügyi eljárások sértik a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának fényében kell értelmezni. A Bizottság 2020. október 30-án felszólító levelet küldött Magyarországnak az új rendelkezésekkel kapcsolatban. A magyar hatóságok válasza nem oszlatta el kellően a Bizottság aggályait. A Bizottság továbbra is úgy véli, hogy a szóban forgó jogszabály sérti az uniós jogot, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén – és a határon – tartózkodó személyek nemzetközi védelemért folyamodjanak. A magyar hatóságoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy értesítsék a Bizottságot az ezen aggályok kezelése érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.

Kábítószer elleni politika

A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél kibocsátásával kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mivel az nem követte az Egészségügyi Világszervezetnek a kannabiszra és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagokra vonatkozó ajánlásairól az ENSZ Kábítószer-bizottságában 2020 decemberében tartott szavazás során képviselt uniós álláspontot.

A Tanács által 2020 novemberében elfogadott uniós álláspont kötelező az uniós tagállamokra nézve, amelyeknek az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével összhangban ennek megfelelően kell szavazniuk a Kábítószer-bizottságban. Magyarország a WHO ajánlásairól tartott szavazás során kétszer szavazott az uniós állásponttal ellentétesen.

A kannabisz továbbra is nemzetközi ellenőrzés alatt álló kábítószer. A WHO ajánlásai annak biztosítására irányultak, hogy a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagok az aktuális tudományos és orvosi ismeretek figyelembevételével a lehető legmegfelelőbb nemzetközi ellenőrzés hatálya alá tartozzanak.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Ennek elmaradása esetén a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

További döntések

A Bizottság 100 olyan ügyet zár le, amelyre sikerült az érintett tagállamokkal közösen megoldást találni, így ezekben a Bizottságnak nem szükséges folytatnia az eljárást.

A Bizottság által hozott legfontosabb határozatokról szakpolitikai területek szerinti bontásban ide kattintva tájékozódhat.