A közös képviselők kötelező regisztrációjával kapcsolatos
rendelkezés a közigazgatási és bürokráciacsökkentéssel és
egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő
törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény
32§ (1) (4) értelmében 2023. január 1-jén lép hatályba – hívták fel a figyelmet az Origóban a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Abban az esetben viszont, ha a közös képviselő üzletszerűen
látja el a társasházkezelést, akkor az Országos Kereskedelmi
Nyilvántartási Rendszerről szóló 2020. évi CXLVI. törvény
6.§-a értelmében az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság
az üzletszerű társasházkezelői vagy üzletszerű ingatlankezelői
tevékenységre jogosult, bejelentést tevő természetes
személyekről és gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást
vezet.
Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az üzletszerűen
társasház-kezelést végző személy, illetve gazdasági társaság
és egyéni vállalkozó tekintetében a lakóhelye szerinti
kormányhivatal (kerületi) hatóságánál kötelező a közös
képviselőnek bejelentkeznie és a bejelentkezés után az adatok
bekerülnek az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási rendszerbe.
Ez a nyilvántartási rendszer nem azonos az évek óta tervezett és
elhalasztott a közös képviselőkre vonatkozó úgynevezett
regisztrációs kötelezettséggel.
Az országos nyilvántartásba nem kell azoknak a közös
képviselőknek bejelentkezniük, akik saját tulajdonukban lévő
társasházban nem üzletszerűen látják el tevékenységüket.
A társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a
közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők a törvényben
meghatározott adatainak országosan nyilvános közzétételével
megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, a
jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi
felügyeletének hatékonysága biztosított legyen.
Fontos kiemelni, hogy a társasházkezelők, ha a nyilvántartásba
vétel elmulasztják, az szankciókkal jár.
A szankciók köréről a 2021. január 1-től hatályba lépő a
közigazgatási szabálysértések szankciójáról szóló 2017. évi
CXXV. törvény rendelkezik, mely értelmében közigazgatási
szabálysértés esetén például figyelmeztetés, közigazgatási
bírság vagy tevékenység végzésétől való eltiltás
alkalmazható.
Annak a hiányosságnak az orvoslása, hogy sokszor a társasházakat
érintő vitás ügyek esetén nem tudják a társasházi lakók,
hogy kihez forduljanak, hiszen nem ismerik a közös képviselő
személyét, még mindig nem oldódott meg.
Viszont az üzletszerűen társasház-kezelést végző személyek, gazdasági társaságokat illetően az, hogy a társasházkezelők nyilvántartási rendszerben lévő adataihoz bárki nyilvánosan hozzáférhet költségmentesen, nagymértékben segíti majd a társasház tulajdonosokat és maga a Társaság működését abban, hogy a lakók tisztában legyenek azzal, hogy a társasházukban ki is pontosan a társasházkezelő – hangsúlyozták végezetül a szakértők.
