Hét és fél év után sikerült ezt kimondani, ugyanis a beadványt
2013-ban még a kettővel ezelőtti ombudsman, Szabó Máté
nyújtotta be – emlékeztetett a hvg.hu. Az Ab azonban 2019-ig nem foglalkozott vele, döntésre pedig csak most jutott. Az alapvető jogok
biztosa kifogásolta azt az ellentmondást, hogy míg a bejegyzett
élettársakról szóló törvény szerint a házastársakra
vonatkozó rendelkezéseket néhány kivétellel a bejegyzett
élettársakra is megfelelően alkalmazni kell, a sokkal ismertebb és
a hatósági döntéseknél alapul vett Ptk. ezt nem tartalmazza.
Egyetértett vele dr. Darák Péter kúriai elnök is.
Az azonos nemű párokra vonatkozó szabályt egyébként éppen az
Ab minősítette alkotmányosnak 2010-ben, azzal érvelve, hogy ehhez
való joguk, „mivel ők házasságra nem léphetnek, az emberi
méltósághoz való jogból levezethető”. Amikor azonban az új
Polgári Törvénykönyvet vitatták 2012-ben, Rétvári Bence
államtitkár (KDNP) kijelentette: „az azonos neműek bejegyzett
élettársi kapcsolatának a házassággal együttes említése a
polgári törvénykönyv tervezetében keresztény szempontból nem
elfogadható, mert csökkenti a házasság értékét”. Nem is
került be. Emiatt aztán sok jogértelmezési vita keletkezett.
Szabó Máté utódjának, Székely László ombudsmannak 2017-ben
sikerült elérnie, hogy az illetékesek kimondják: a bejegyzett
élettársak is a házastársakéval azonos adó- és
illetékkedvezményre jogosultak. Csak ezután fizette például
vissza az adóhatóság a törvénysértően levont örökösödési
illetékeket.
Az Alkotmánybíróság érvelése úgy kezdődik, mintha egyetértene
a panasszal. Például az új Ptk. hatályba lépésével összefüggő
törvénymódosításokból azt olvasta ki: „a jogalkotó
kifejezett szándéka továbbra is az, hogy a bejegyzett élettársakat
közeli hozzátartozónak kell tekinteni”. És ez helyes is, mert
bár „az Alaptörvény fokozott védelemben részesíti az
együttélés más formáival szemben a házasság intézményét,
mint férfi és nő közötti önkéntes elhatározás alapján
létrejött életközösséget”, ugyanakkor „a kizárólag azonos
nemű párok részére nyitva álló bejegyzett élettársi kapcsolat
intézménye szintén alkotmányos védelemre jogosult”.
Ezután úgy folytatódik a határozat indoklása, hogy nincs ellentmondás a Ptk. és a bejegyzett élettársakról szóló törvény között, hiszen ez utóbbi világosan kimondja azt, ami a Ptk.-ból hiányzik. Tehát „alkotmányossági problémát nem a vitatott jogszabályi rendelkezés, hanem az esetlegesen felmerülő eltérő jogértelmezések okozhatnak”, és egy jogszabály „nem sérti a normavilágosság elvét, amíg nem minősül a jogalkalmazó számára értelmezhetetlennek, illetőleg nem nyílik lehetőség ... szubjektív, önkényes jogalkalmazásra”. Vagyis a hét és fél éve érkezett indítványt elutasították, ugyanakkor kimondták: „az a jogértelmezés és jogalkalmazási gyakorlat fogadható el alkotmányosnak, amely nem zárja ki a bejegyzett élettársakat a közeli hozzátartozók köréből”.
