Szeptember 3-án megjelent közleményében az OLAF igazgatója, Ville Itälä úgy fogalmazott, hogy az uniónak a koronavírus miatti válságkezelés során új helyzetre kell felkészülnie a csalásoknál, hiszen több uniós forrás lesz elérhető a tagállamok számára. Az Európai Bizottság ezért hamarosan újabb csalás elleni intézkedéseket jelent majd be.
2019-ig, összességében egyre kevesebb csalást jelentenek a tagországok, a trend évek óta
javul - ez derül ki az OLAF amely az unió pénzügyi
érdekeinek védelméről szól.
A jelentés hangsúlyozza: Ezeket az ügyeket a tagállamok közlik az EU felé a saját csalás elleni munkájuk eredményeként, így az OLAF szerint ezekből a számokból nem lehet következtetni a csalások elterjedtségére az adott országban.
Mindazonáltal öbb fontos lépés is született 2019-ben az uniós költségvetés
védelmében és tovább csökkent a felderített csalások száma,
áll az OLAF jelentésében. Ez a
dokumentum nem azonos az unió csalás elleni hivatalának éves
beszámolójával, amelyben a tagállamokban indult vizsgálatokat
részletezik – számolt be az Euronews.
Az OLAF most azt közölte, hogy 2019-ben 939 csalásnak minősülő szabálytalanságot jelentettek uniós pénzekhez kapcsolódóan. Ezeknek az összes értéke az előző évi szám fele. A testület szerint a tagállamok erősítették megelőzési és felderítési rendszereiket, ezért javult az uniós források védelme.
A tagállamok szerinti bontásban Magyarország a negyedik helyen
szerepel 27 üggyel, amelyek közel nyolcmillió eurót képviselnek
összesen. Mindegyik a kohéziós alapok kifizetéseihez kapcsolódik.
Az ilyen ügyek számában Csehország, Románia és Olaszország
előzi meg Magyarországot.
