Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (18a) bekezdésének módosult szövegére hívja fel a figyelmet a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez, dr. Bánáti Jánoshoz augusztus 11-i keltezéssel írt levelében dr. Horváth Ilona, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi irányítása ügyfélkapcsolati és tájékoztatási főosztályának vezetője - tájékoztatta szerkesztőségünket a MÜK.

A termőföld vásárlásához kapcsolódó leggyakrabban igényelt illetékkedvezmény az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjában található illetékmentesség - emlékeztet a NAV főosztályvezetője.

Az Itv. 26. § ( 1) bekezdés p) pontja alapján illetékmentes a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától - vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától - számítva 5 évig

  • pa) a termőfold tulajdonjogát nem idegeníti el,
  • pb) a termőfoldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és
  • pe) a termőfoldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi

gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.

A jogszabályi rendelkezés 2016. július 16-án módosult szövege lehetővé teszi a vagyonszerzők számára a kedvezmény igénylését abban az esetben is, ha a szerződéskötés időpontjában a termőföld vagyoni értékű joggal (pl. haszonbérlet, feles bérlet, részművelés, szívességi földhasználat) terhelt - hívja fel a figyelmet levelében a NAV főosztályvezetője.

Az illetékmentességnek azonban továbbra is feltétele a termőföldnek sajátként való művelése, amelyet legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezésétől (szerződéskötés nidőpontjától) számított 5. év utolsó napján kell megkezdeni.

Amennyiben a termőföldön 5 éven túl is fennálló olyan vagyoni értékű jog (pl. haszonbérleti jog) van, amelynek megszüntetésére a felek között fennálló szerzödés értelmében nincs lehetőség , úgy a földtulajdonos az illetékmentesség feltételét nem tudja a jövőben sem teljesíteni.

Lényeges - emeli ki dr. Horváth Ilona, a NAV főosztályvezetője, hogy a vagyonszerzők az illetékmentesség vállalása során megfelelően mérlegeljék ezt a körülményt, mivel az ltv. 26. § (18a) bekezdés alapján a vállalt feltételek teljesítését az adóhatóság ellenőrzi, és amennyiben a termőföldet a vagyonszerző vagy közeli hozzátartozója nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, illetve nem ezen személyek hasznosítják mezőgazdasági célra, úgy a termőföld tulajdonosának az eredetileg fizetendő illeték kétszeresét kell megfizetnie. (Így akkor is, ha az illetékkötelezettség keletkezésétől számított 5. év utolsó napján nem kezdi meg a saját művelést, vagyis eddig az időpontig nem szűnik meg pl. a termőföldön fennálló haszonbérlet.)

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény 123. § (6) bekezdése az Itv. 26. § (18a) bekezdésének szövegét úgy módosította, hogy a vagyonszerzőnek az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételek vállalása mellett azok fennállásról is nyilatkoznia kell . Az illetékkedvezmény elbírálása során a termőföldön fennálló haszonbérleti szerződés tartalmáról, annak részletes feltételeiről az adóhatóság jellemzően nem rendelkezik információval, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a vagyonszerző nyilatkozatára tekintettel az illetékmentességet biztosítani fogja.

"Közös érdekünk - hangsúlyozza dr. Horváth Ilona főosztályvezető -, hogy az évekkel később bekövetkező hátrányos jogkövetkezménnyel a termőföldszerzőknek ne kelljen számolni, és termőföld vásárlásuk során kellő körültekintés mellett, a megfelelő információk birtokában vállalják az Itv. 26.§ (l) bekezdés p) pontja alapján járó illetékmentességet."