A kamara az MTI-vel október 15-én közölte: a közös álláspontot
a BKIK mellett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
(MGYOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ), az Adótanácsadók
Egyesülete, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ)
támogatta.
A javaslatok szerint erősíteni kell az ellenőrzést, a bújtatott
foglalkoztatási visszaélés ellen fel kell lépni, de a becsületes
katásokat - akik többségben vannak - igazságtalan büntetőadóval
sújtani. Ezért a 2021-től hatályos "Lex Parragh"
helyett azt javasolják, hogy ne 3 millió forintig, hanem 6 millió
forint bevételig maradjon a jelenlegi adóteher, fölötte legyen a
bevételre egy 15 százalékos új adómérték, de minimum a havi
átalány, azonban a plusz befizetésért járjon arányosan magasabb
TB-jogviszony is.
Azt is megjegyezték, hogy a katát harmonizálni kell a
munkajövedelmek rendszerével, hogy a rendszer fenntartható legyen.
Fontosnak tartották, hogy az eddigiekhez képest a magasabb
befizetést az évi egyszeri bevallás során egy minimális
adminisztrációval történhessen, de a befizetés ne egy összegben,
hanem az összeg nagyságától függően több hónapra elosztva
történjen, hogy ne jelentsen egy egyszeri jelentősebb kiadást a
vállalkozóknak. E javaslat eredményeképpen gyakorlatilag 8 millió
forint bevételig, ami a katás vállalkozások több mint 70
százalékát jelenti, nem lenne magasabb az adó, mint eddig. A
résztvevők alternatívaként 6 millió forint bevétel felett egy
magasabb átalányadót is el tudnak képzelni.
További javaslat, hogy járjon családi adókedvezmény a főállású
katásoknak is, és két éven keresztül terhelje 40 százaalékos
különadó bármely szerződéses összeg esetén azt az új katás
jogviszonyt, ahol az egykori munkavállaló a volt munkáltatójával
vagy annak kapcsolt vállalkozásával köt vállalkozói szerződést.
A résztvevők egyhangúlag egyetértettek abban, hogy vissza kell
vonni a Lex Parragh büntetőadót. Gál Pál Zoltán (MGYOSZ) a
kijátszhatóságát, Vadász György (OKISZ) az igazságtalanságát
és kisvállalkozó ellenességét emelte ki az elfogadott
szabálynak, mely az éven belül egy kifizetőtől származó 3
millió forint feletti összeget 40 százalékos büntetőadóval
sújtja január 1-től. Vadász György a közlemény szerint a
büntetőszabály visszavonása melletti érvként hangsúlyozta a
járvány miatti gazdasági visszaesést is, mely a katások jelentős
részét sújtja.
