A világon elsőként az Észt Köztársaság vezette be az elektronikus állampolgárság - e-illetőség - intézményét, amit bármelyik észt nagykövetségen vagy konzulátuson személyes megjelenés, fotózás, ujjlenyomatadás és 50 euró befizetése után bárki igényelhet. A maximum egyhónapos átfutási időt igénylő procedúra végén a magánszemély kap egy intelligens, azonosításra alkalmas kártyát, amely dokumentumok hitelességének igazolására és digitális aláírására is alkalmas. A kártya segítségével a hét minden napján, 24 órában intézhető számos ügy, például mintegy fél óra alatt céget alapíthatunk Észtországban odautazás nélkül, illetve beadható az adóbevallás, a mérlegbeszámoló és banki utalásokat kezdeményezhetünk, ha egyszer már személyesen azonosítottuk magunkat a számlavezető banknál – derül ki a Baker Tilly Hungária sajtóközleményéből.
Információk szerint több magyar vállalkozás is számba vette az észt lehetőséget adótervezés szempontjából, de hiába alapítunk céget Észtországban, ha a tevékenységet Magyarországon végezzük, a magyar társasági adó (TAO) alanyai (is) leszünk. De elegendő ehhez az is, ha az üzletvezetés helye Magyarországon van, sőt, ha csak a döntéseket hozzuk itt, még ha a tevékenységet ott is végeznénk.
Az észt e-illetőség az országba történő belépésre, illetve ott tartózkodásra nem jogosít. Mivel adóilletőséget sem ad, csak nagyon korlátozottan alkalmas arra, hogy a magyar cégek kihasználják a társasági adót (TAO) alig ismerő észt adórendszer előnyeit. A TAO mellett még az alacsonyabb, 20 százalékos észt áfa lehet vonzó, ha végfelhasználóknak nyújt szolgáltatást a vállalkozás. Azonban ügyelni kell arra, hogy 2015-től bizonyos - távközlési-, műsor-, és elektronikus - szolgáltatások esetén az igénybevevő lakóhelye szerinti áfát kell alkalmazni.
Adóalanyoknak (cégeknek) nyújtott szolgáltatások esetén - pl. IT-szolgáltatások - a teljesítés helye az igénybevevő székhelye. Tehát célszerű lenne az ilyen szolgáltatásokat Észtországból nyújtani Magyarországra (és más EU-s országba), hiszen így áfa nélkül lehetne számlázni. Azonban egy uniós rendelet alapján ez sem ilyen egyértelmű: a székhely ugyanis a gazdasági tevékenység végzésének az a helye, ahol a központi ügyvezetés helye van. Nem elegendő tehát egy postai cím, még a létesítő okiratban rögzített székhely cím sem, ha ott nem történik semmi, nem ott működik az ügyvezetés, nem ott hozzák a stratégiai döntéseket.
Az észt cég alapítása mellett érdemes számolni az ottani könyvvezetési kötelezettséggel, amit az észt számviteli szabályok alapján kell megtenni. Tehát az adóbevallások „e-beküldését” is megelőzi némi kalkuláció, amit nem árt, ha az ottani szabályokat ismerő személy végez el. Azonban, ha valaki egyébként is észt céget kíván alapítani, akkor nagyon hasznos lehetőség az e-állampolgárság, hiszen ennek segítségével az adminisztráció és a költségek jelentősen lecsökkennek, az ügyintézés jóval gyorsabbá válik. Emellett az ottani adószabályok szerint nem kell a 20 százalékos TAO-t megfizetni mindaddig, amíg nincs osztalékkivét, tőkecsökkentés, részvény visszavásárlás, stb., azaz jövedelemkivonás a cégből. Ez esetben is csak a kivont részre eső TAO válik esedékessé.
(Címfoto: Tallinn)