Magyarország 2017-ben fogadott el törvényt – emlékeztetett az MTI -, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be a bizonyos értékhatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetekre vonatkozóan. A törvény szankciók alkalmazásának lehetőségéről is rendelkezik.
Mivel az Európai Bizottság szerint a kérdéses kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit, az uniós testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
Ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság azt állapította meg, hogy a törvény hatálya alá tartozó finanszírozás az uniós szabályozásban a tőkemozgás fogalma alá tartozik, a kérdéses szabályozás hátrányosan megkülönböztető jellegű, korlátozó intézkedésnek minősül. A törvény eltérő bánásmódot teremt a belföldi és a határokon átnyúló tőkemozgások között, továbbá visszatarthatja a más tagállamokban vagy unión kívüli országokban lakó vagy székhellyel rendelkező adományozókat attól, hogy az érintett szervezeteknek pénzügyi támogatást nyújtsanak.
A törvényt célzottan és kizárólagosan a külföldi pénzügyi támogatásban részesülő egyesületekre és alapítványokra kell alkalmazni, amelyeket a szabályozás külföldről támogatott szervezetként nevesít. Arra kötelezi azokat, hogy ezzel a megjelöléssel jelentsék be és vetessék nyilvántartásba magukat, valamint így jelenjenek meg a nyilvánosság előtt. Ellenkező esetben különböző szankciók, akár feloszlatás is kilátásba helyezhető velük szemben. A bíróság szerint a törvény által előírt intézkedések alkalmasak arra, hogy ezen egyesületekkel és alapítványokkal szemben bizalmatlan légkört teremtsenek.
Az adományozóra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala továbbá visszatarthatja azokat az ilyen támogatások nyújtásától - állapította meg a bíróság. Következésképpen a nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségek, valamint az átláthatóságról szóló törvényben előírt szankciók együttesen az uniós szabályozásban a tőke szabad mozgására vonatkozó cikk által tiltott korlátozásának minősülnek.
A bíróság egyebek mellett kijelentette: a civil szerveztek finanszírozásának átláthatóságáról szóló törvény korlátozza az egyesülés szabadságához fűződő jogot, az előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségek pedig a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogot.
Mindezek alapján az átláthatóságról szóló törvény rendelkezései a Magyarország által hivatkozott általános érdekű célkitűzések egyikével sem igazolhatók - állapította meg ítéletében az uniós bíróság.
Az EUB közleménye ide kattintva olvasható.
Dr. Kapronczay Stefánia, TASZ: A törvényt vissza kell vonni
„A döntés egyértelmű. Most a bíróság azt is megállapította, hogy a törvény rendelkezései alkalmasak arra, hogy bizalmatlan légkört teremtsenek az érintett civil szervezetekkel szemben. Ezt azért is tartjuk fontosnak, mert kezdetektől fogva hangsúlyoztuk, hogy a törvény valódi célja a szervezetek hiteltelenítése. Azzal, hogy a kezdetektől ellenálltunk a jogsértő törvénynek, megmutattuk a kormánynak, hogy nem lehet a civil szervezeteket, az aktív polgárokat eltakarítani” – mondta Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: „a civilellenes törvény valójában nem a civilszervezetekről szól, hanem arról a több ezer állampolgárról, akiket képviselünk, akiknek az érdekeiért kiállunk és akiknek a hangját mi hangosítjuk fel. És mindazokról a polgárokról, akik kritikusak a bármikori közhatalom-gyakorlókkal szemben, és ezért a hatalom részéről csak a személyüket érő támadásokra számíthatnak érdemi válaszok helyett.”
„Most, hogy a bíróság kimondta az uniós jog sérelmét, azt a magyar kormány köteles azonnal megszüntetni. A döntés fényében álláspontunk szerint egyértelmű, hogy a törvényt vissza kell vonni. A kormányszóvivő szerint a törvény az átláthatóságról szól, s a bíróság a céllal egyetértett. Valójában a civil szervezetek átláthatósága már a civilellenes törvény előtt is kielégítően volt szabályozva: ezeket számos szervezet túl is teljesíti, amikor az előírtnál közérthetőbb formában számol be a pénzügyeiről honlapján. Ha a magyar kormány nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak, akkor a Bíróság a tagállamot bírság megfizetésére kötelezheti. Ha ez sem vezet eredményre, akkor a magyar Alkotmánybíróságon a sor. Három éve 23 szervezet fordult a testülethez, ami felfüggesztette eljárását az uniós bíróság döntéséig.”
A beszéd leirata teljes terjedelemben ide kattintva olvasható.
Dr. Pardavi Márta, MHB: „Európában nincs helye a civil szervezetek és támogatóik megbélyegzésének”
„Bárhogy is cselekszik majd a kormány, a június 18-i ítélet bebizonyította: helyes döntés volt részünkről, hogy 2017-ben büntetést is kockáztatva megtagadtuk ennek a törvénynek az alkalmazását. Ez a törvény nem az átláthatóságot szolgálja, hanem kizárólag a kormány hatalmi érdekeit” – mondta Pardavi Márta a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
„A jövőben is minden jogi és nyilvános lehetőséget igénybe veszünk és ellenállunk minden olyan próbálkozásnak, ami szabadságjogaink elfogadhatatlan szűkítésével igyekszik szájkosarat tenni az állampolgárokra. Ehhez ad nekünk további bátorítást ez az ítélet is.”
„A Bíróság is kimondta, amit mindannyian vallunk: az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, és Európában nincs helye a civil szervezetek és támogatóik megbélyegzésének.”
„Ez a bírósági döntés üzen minden, a magyar civil társadalmat gyengítő szándéknak: nem járhat sikerrel. Mi, civilek, továbbra is itt leszünk, hogy segítsünk nektek.”
Dr. Pardavi Márta beszéde a civilellenes törvényről szóló EUB ítélet utáni sajtótájékoztatón ide kattintva érhető el.
Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter: A kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatósága iránt
A kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása mellett - nyilatkozta dr. Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróság kihirdetett ítéletét követően az MTI-nek.
A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar szabályozásnak is ez a célkitűzése, amelynek jogszerűségét a bíróság mai ítélete megerősítette - hangsúlyozta Varga Judit.
A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a magyar szabályozásban előírt nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségek nem nehezítették meg a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését - közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a bíróság ítélete nem hivatkozik egyetlen konkrét adatra vagy bizonyítékra sem, ami ilyen hatást igazolna.
A miniszter elmondta: "jogos elvárás a társadalom részéről, hogy a civil szervezetek finanszírozásuk forrására is kiterjedően átláthatóan működjenek. A kormány a bíróság ítéletére is figyelemmel biztosítani fogja az ehhez szükséges eszközöket".
Az Európai Unió is vezet átláthatósági nyilvántartást a döntéshozókat befolyásolni kívánó szervezetekről, és 2016-ban éppen a csütörtöki ítélethez vezető kötelezettségszegési eljárást megindító bizottság terjesztett elő egy kötelező átláthatósági nyilvántartás bevezetésére irányuló javaslatot - mutatott rá Varga Judit.
Az Európai Unió Bírósága június 18-án kihirdetett ítéletében a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar törvény és az uniós jog összhangjáról foglalt állást. A bíróság hangsúlyozta, hogy az egyesületi finanszírozás átláthatóságának növelésére irányuló célkitűzés közérdeken alapuló nyomós indoknak minősülhet.
Egyes civil szervezetek ugyanis az általuk követett célokra és a rendelkezésükre álló eszközökre tekintettel olyan jelentős befolyást gyakorolhatnak a közéletre és a nyilvános vitára, amely alapján indokolt, hogy a finanszírozásukra az átláthatóság biztosítására irányuló intézkedések vonatkozzanak, különösen amennyiben a finanszírozás unión kívüli országból származik - ismertette az igazságügyi miniszter.
Ifj. Lomnici Zoltán: Aggályos döntés született az EUB részéről
A századvég jogi szakértőjének tv-s nyilatkozata ide kattintva tekinthető meg.
(Címfoto: Civilek tüntetése a budapesti Hősök terén a törvény meghozatala idején, Foto: MTI)
