A Magyar Ügyvédi Kamara az Igazságügyi Minisztériumnak már többször, írásban is jelezte aggályait - emlékeztet a MÜK elnöke -, így elsősorban azt, hogy a rendszer állami kialakítása még nem készült el, hiszen folyamatosan (jelenleg is) annak módosításaira kerül sor, így nem lesz elegendő felkészülési idő a jogi képviselők számára a végleges szöveg megismerését követően annak alkalmazására.

A Pp. vonatkozó rendelkezései annak ellenére hatályba lépnek 2016. január 1-jén - nyomatékosítja az elnök -, hogy az annak alkalmazásához szükséges úgynevezett általános nyomtatvány kitöltő program (ÁNYK) elérhetősége gyakran akadozik, azok mostani szövege, rendszere (26 féle formanyomtatvány) sem végleges. Jelenleg olyan hiba is mutatkozik, hogy míg az OBH honlapján a letölthető nyomtatványoknál a táblázatbana típusjelzés mellett a nyomtatvány szöveges elnevezése is szerepel, az ÁNYK-ba való integrálása után a letöltött dokumentumok mindegyike elveszíti ezt az adattartalmat, és csak a gépi azonosítója jelenik meg a nyomtatványsablonban, ami valamennyi dokumentum esetén jelentős hibalehetőséget hordoz; aggályos az illetékfizetés igazolásának módja, stb.

Az általános nyomtatvány kitöltő program használata - hívja fel a figyelmet a MÜK elnöke - ennek ellenére a tervezet szerint szigorúbb előfeltétele lesz a bírósággal való kommunikációnak, mint jelenleg a NAV adatlap kitöltése az ingatlan adásvételi szerződés földhivatali benyújtásának. Az általános nyomtatvány kitöltő program keretében a jelenlegi állás szerint a 26 féle nyomtatvány közül kell majd kiválasztani azt, amivel a bírósági beadványt a jogi képviselő kötelezően kíséri a bírósági elektronikus benyújtás során.

A leírtakból egyebek mellett az is következik - jelzi az elnök -, hogy az az ügyvéd, akinek nincs elektronikus aláírása, az a továbbiakban a polgári perben jogi képviselőként nem járhat el 2016. január 1-je után.

A MÜK elnöke utal arra, hogy a Kamara elnöksége előtt az OBH főosztályvezetője és a Fővárosi Törvényszék egy bírája 2015. november 9-én rövid tájékoztatást adott, de számos kérdésre sajnos – az előterjesztés időközi változásai és a végrehajtási rendelet hiányában – ők sem tudtak választ adni.

Dr. Bánáti János (képünkön) idézi a dr. Vízkelety Mariann, az IM igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára részére küldött problémafeltáró levelére érkezett választ, amely egyebek között a következőket is tartalmazta:

„A Belügyminisztérium számára jeleztem, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara szerint a bírósági elektronikus ügyintézés során a természetes személyekhez között Ügyfélkapu használata a jogi képviselők esetén számos problémát vet fel, ezért kiemelten fontos, hogy a gazdálkodó szervek mielőbb ügyfélkapus hozzáférést hozhassanak létre.”, és hogy „jelzett nehézségek végleges megoldása és a technikai akadályok megszüntetése érdekében az elektronikus ügyintézésről szóló törvényt előkészítő Belügyminisztérium a nem természetes személyek azonosítása és a bíróságok kötelező elektronikus ügyintézése tárgyában munkacsoportot hozott létre.”

Az OBH 2015. november 13-i közlésében azonban - hívja fel a figyelmet az elnök - az szerepel, hogy: „a jelenlegi állás szerint az ügyvédek számára az elérés továbbra is csak az Ügyfélkapun keresztül tud megvalósulni”.

A MÜK elnöke nyomatékkal felhívja minden ügyvéd figyelmet: miután a MÜK által felvetett ellenkezés ellenére, álláspontjuk szerint a nem kellő módon előkészített állapot mellett is 2016. január 1-jétől bevezetik az e-per kötelező alkalmazását, saját érdekük védelmében folyamatosan kísérjék figyelemmel a Pp. elektronikus kommunikáció szabályaira vonatkozó módosított, és minden bizonnyal 2016. január 1-ig még módosuló szabályainak a változását.

Annak ellenére ugyanis - érvel a MÜK elnöke -, hogy a tárgyról rendelkező XXVIII. fejezet a Pp. Különleges eljárásokról rendelkező Negyedik részében marad, az elhelyezésbeli dogmatikai hiba ellenére nem tekinthető különleges eljárásnak; az a jogi képviselők részére ténylegesen a polgári peres elsőfokú és perorvoslati eljárásra ugyancsak általános jelleggel kötelezően alkalmazandó lesz. Ami azt jelenti, hogy minden olyan ügyvéd, aki peres képviseletet kíván ellátni 2016. január 1-jét követően indítandó eljárásban, kell, hogy rendelkezzen

  • internet-kapcsolattal,
  • Ügyfélkapuval,
  • elektronikus aláírással.

A MÜK elnöke tájékoztatja az ügyvédséget arról is, hogy a Kamara továbbra is fenntartja a kapcsolatot az Országos Bírósági Hivatallal annak érdekében, hogy a továbbiakról a lehetséges tájékoztatást minél szélesebb körben tudja az ügyvédség részére megadni. Az időközben felvetődő kérdéseket az Országos Bírósági Hivatal válaszadás céljából az efo@obh.birosag.hu e-mail címen fogadja, de azok megküldhetőek a Magyar Ügyvédi Kamara muk@muknet.hu címre is, és a Kamara innen továbbítja az OBH részére.

A változások a 2016. január 1-jét követő perindításokat érintik - hívja fel a figyelmet az elnök -, a korábban megindult peres eljárásokban a Pp. tárgyi módosító, az e-per alkalmazását kötelezően előíró rendelkezései még nem hatályosulnak, de az az ügyvéd, aki nem rendelkezik (legalább fokozott biztonságú) elektronikus aláírással, a január 1-jét követően induló perekben már nem tud részt venni.

Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke végül felhívja a figyelmet dr. Homoki Péter ügyvédnek a MÜK honlapján négy hónapja elérhető „Gyakorlati tanácsok a cégbíróságon kívüli elektronikus bírósági eljárások használatával kapcsolatosan” címen közzétett 22 oldalas részletes ismertetőjére, amit szükség esetén az elfogadott törvénymódosítást követően a szerző aktualizálni fog.


Egy EU-statisztika arról, hogy az egyes tagállamokban mily mértékben használják a bíróságok és az ügyfelek között az elektronikus ügyintézést. Többet minderről ide kattintva lehet megtudni.

Címfoto: privsecloc.com