A cégek adatai eddig korlátozás nélkül használható online felületen voltak hozzáférhetők az Igazságügy Minisztérium által gondozott adatbázisokban. Október 1-től azonban az ingyenes elektronikus cégkivonat helyét az úgynevezett online valósidejű céginformáció vette át. Az egyik lényeges különbség az eddig megszokotthoz képest, hogy módosult a térítésmentesen lekérdezhető cégadatok köre, ráadásul az adatigénylőnek a jövőben ezek megtekintése csak akkor válik lehetővé, ha a személyazonosságát is igazolja. Fontos változás még, hogy az adatigénylés csak korlátozott számban lesz lehetséges – írta a HVG.

A vonatkozó jogszabály módosításával – a már említett új, személyazonosítási követelmény teljesítése után – csak úgy, mint eddig, térítésmentesen lesz megtekinthető az adott vállalkozás neve, székhelye, cégjegyzékszáma, esetleges európai egyedi azonosítója, főtevékenysége, képviseletére jogosult személyek adatai. Ezek mellett ingyenesen lekérdezhetők a végelszámolásra, felszámolásra vagy kényszertörlésre vonatkozó információk is.

Nehezebb lesz viszont megtudni, hogy például a főtevékenysége mellett milyen egyéb tevékenységei vannak, mekkora a jegyzett tőkéje, kik a felügyelő bizottságának tagjai vagy éppen azt, hogy milyen tulajdonosi kör áll mögötte, illetve milyen cégháló részét képezi.

A változásokkal kapcsolatban felvetődnek az átláthatósággal kapcsolatos szempontok, hiszen a jogszabály mindenképpen korlátozza az eddig elérhető adatokhoz való hozzáférést, akár azzal, hogy egy adott időszakban (hónapban) csak bizonyos számú lekérdezést tesz lehetővé, akár azzal, hogy a vállalat mélyebb megismerését lehetővé tévő információk közreadását díjkötelessé teszi.

Korlátozások ide vagy oda, az üzleti szféra nehezen engedheti meg magának, hogy lemondjon a piacon működő, akár partneri, akár versenytársi pozícióban lévő cégek folyamatos monitorozásáról. Mindkét esetben kulcsfontosságú ugyanis, hogy egy vállalkozás ne csak a saját helyzetével, hanem a külső szereplőkével is tisztában legyen.

Ennek nem csak a saját, pillanatnyi üzleti kockázat csökkentése, hanem a stratégiai tervezés szempontjából is kiemelt jelentősége van. Gondoljunk csak bele, hogy mennyivel más versenyhelyzetet jelent, ha a konkurens vállalat tulajdonosi struktúrájában jelentős változás következik be, például belép vagy éppen kiszáll egy tőkeerős befektető.

Egy vállalatnak tehát mindenképpen megéri, hogy tájékozódjon a többi szereplő jogi státuszáról, piaci magatartásáról, mérlegadatairól vagy éppen fizetési moráljáról, referenciáiról. Sőt, ennél szélesebb kitekintéssel kell élni, mert az is fontos ismeret lehet, hogy a versenytársunk vagy éppen partnerünk más vállalkozásokkal való – akár beszállítói, akár megrendelői – együttműködése mennyire erősíti vagy gyengíti a helyzetét, közvetve pedig a saját cégünkét is.

Az üzleti tervezéshez elengedhetetlen, minden tekintetben szükséges piaci adatok eddig sem álltak rendelkezésre az állami cégadatbázisokban, ezért számos információért egyéb forrásokat kellett felkeresni. Ez a jövőben sem változik, de hasznosságuk, sőt, szükségességük annyira megkérdőjelezhetetlen, hogy egy vállalatnak mindenképpen kisebb kiadás ezeket az erre specializálódott szolgáltatóktól pénzért beszerezni, mint megpróbálni ezen spórolni.

Ha nem tudjuk, hogy a partnerünk például fizetőképes-e, nem vagyunk tisztában azzal, hogy a megrendeléseit milyen biztonsággal teljesíti, ha nem tudjuk azt, hogy a vállalt kötelezettségét képes-e teljesíteni, akkor lényegében fejest ugrunk a sötétségbe.

A piac egyéb szereplőiről gyűjtött, rendszerezett, elemzett adatok alapján optimalizálható a belső működés. Ez a tevékenység a fejlesztéstől a termékelőállításon vagy a szolgáltatásnyújtáson át a logisztikai tervezésig, HR-ig vagy akár éppen marketingstratégiáig nyúlóan adhat feladatokat, de meghatározhatja a megoldások mikéntjét is.

Kiemelten fontos információ, hogy a cég, amellyel üzleti kapcsolatba lépünk, milyen pénzügyi mutatókkal rendelkezik. Ez az ismeret megszerezhető, de nem minden adat áll rendelkezésre automatikusan.

A kormányzati adatbázisokban megtalálhatók a cégek éves beszámolói (e-beszámoló), ezek adnak bizonyos támpontot a vizsgálni kívánt vállalkozás pénzügyi helyzetéről. Azért csak bizonyos támpontot, mert ezek az összesítések legaktuálisabb esetben is az előző üzleti év lezárt állapotát tükrözik; ettől függetlenül – ha a korábbi beszámolók is rendelkezésre állnak – megfelelők a tendenciák bemutatására. A beszámolóban megtalálható a mérleg, amely a vállalkozás vagyoni helyzetéről ad információt, valamint az eredmény-kimutatás is, amely értelemszerűen a vállalkozás eredményét mutatja az adott üzleti évre vonatkozóan. A beszámolóban lévő adatokból azonban egyéb, a cégünk számára fontos számok is kinyerhetők. Ezek közül az egyik legfontosabb a likviditási ráta. Ez első megközelítésben úgy áll elő, hogy a cég forgóeszköz állományát elosztjuk a rövid távú kötelezettségekével. Ha az így kapott érték nagyobb egynél, akkor az kedvező. Bár ez a módszer egy adott időpillanatot rögzít, de létezik dinamikus ráta is, amely az adott működéshez kapcsolódó pénzeszközöket osztja el az átlagos rövid távú kötelezettségekkel.

De nem csak a nyilvánosan hozzáférhető adatok jönnek jól, ha egy vállalkozással kapcsolatba akarunk lépni, hanem azok is, amelyek után egy kicsit nyomozni kell. A kiszemelt partner piaci magatartásáról nem csak a jogi státuszára vagy a pénzügyi eredményeire vonatkozó adatok utalnak, hanem az is, hogy a vele korábban együttműködők milyen tapasztalatokat szereztek. Szinte magától értetődő, hogy egy vállalkozás nem titkolja a korábbi, sikeres referenciáit, sőt, akár azt is közzé teszi, hogy mely egyéb céggel és milyen projektekben működött vagy működik együtt. Érdemes ezeket felkeresni és érdeklődni egy kicsit a kiszemelt partnerről. Az így megkeresett vállalkozások bár nem kötelesek válaszolni a kérdésekre, üzleti titkokat pedig nyilvánvalóan nem fognak elárulni, hosszútávon mégis minden résztvevőnek haszna lesz belőle, ha a szereplők szerződési fegyelméről rendelkezik információval.