A Kúria elnökének és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megválasztása során bírói tapasztalatként ismerik el a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként szerzett, valamint az alkotmánybírói és az alkotmánybírósági főtanácsadói tapasztalatot, ezzel a Kúria és a felsőbíróság elnökének megválasztási feltételei megegyeznek majd.

A módosítás érinti az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT) fegyelmi vétségekkel kapcsolatos jogköreit. A tanács független működésének további biztosítékaként opcionálissá válik az OKBT üléseire az igazságügyért felelős miniszter meghívása - a korábbi állandó meghívotti minőség helyett. A miniszternek a közigazgatási bíróságok szervezeti és működési szabályzatának kiadásával kapcsolatban nem lesz hatásköre, azt a közigazgatási bíróságok elnökei a bírói tanácsok aktív közreműködésével adják ki.

A változtatások a közigazgatási bíró számára lehetővé teszik, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének egyes igazgatási intézkedéseivel szemben szolgálati bírósághoz forduljon.

A módosítás pontosítja a Közigazgatási Felsőbíróság másodelnöke, a közigazgatási törvényszék elnöke és másodelnöke kinevezési feltételeit, valamint meghatározza azokat a kiemelten fontos bírói kvalitásokat, amelyeket a miniszter a meghallgatás során figyelembe vesz. Ezeknek a szempontoknak a rangsortól eltérő miniszteri döntés indokolásában is meg kell jelenniük.

A bírósági vezetői kinevezések objektivitásának fokozása érdekében a módosítás pontosan meghatározza, hogy a pályaműben, valamint a pályázó személyes meghallgatása során - a hosszú távú tervek és azok megvalósításának ütemezésén túl - milyen bírósági vezetői kompetenciákat kell elsődlegesen értékelni.

A módosítás megerősíti azt a nemzetközi standardokban megfogalmazott követelményt, hogy a bírói karrier szempontjából döntő jelentőségű hatáskörökkel rendelkező testületben meghatározó többségben legyenek a bírák által választott tagok.

Az Országgyűlés 133 igen, 45 nem és 13 tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatot – adta hírül az MTI.

Csak kozmetikai beavatkozás történt a törvényen az MHB szerint

Elfogadta a parlament a közigazgatási bíróságokról szóló törvény módosítását, de ez sem jelent elegendő védelmet a bírói függetlenségnek. A törvény jelenlegi változatában súlyos problémák maradtak, amelyekre a Velencei Bizottság is rámutatott – írta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.

  • Előfordulhat, hogy például egy NAV vagy kormányhivatal elleni perben olyan bíró fog dönteni, aki fél éve még ott dolgozott. Ez alapjaiban ingatja meg a bíróságok függetlenségébe vetett bizalmat.
  • Tapasztalat nélküli bírók ítélkezhetnek. Ma egy bíró évekig tanul a bíróságon, mielőtt bíróvá válik, az új bíróknál ez nem lesz követelmény, ami a döntések minőségét ronthatja.
  • Az igazságügyi miniszter szerint összesen 300 bíróra lesz szükség, a Kúria elnöke szerint viszont csak 120 jelenlegi bíró megy át az új bíróságokra. A maradék 180 bíró pályázatáról az igazságügyi miniszter dönthet, vagyis a közigazgatási bíróknak akár kétharmadát az igazságügyi miniszter helyezheti a tisztségébe. Az új bírók akár kétszer annyian is lehetnek, mint a kellő bíráskodás tapasztalattal rendelkező régi szaktekintélyek.
  • A kormányt semmi sem akadályozza meg abban, hogy akár 100%-ban volt állami alkalmazottakkal töltse fel ezt a rengeteg új bírói helyet. Túl sok új embert kell majd nagyon gyorsan megtanítani az ítélkezésre, ami nem reális, ezért rosszabb minőségű ítéletekre számíthatunk.
  • Jól jellemzi a törvény hibáit, hogy elvben azt sem zárja kis semmi, hogy olyan ember legyen a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, vagyis a legfőbb közigazgatási bíró, aki korábban egy napig sem dolgozott bíróként.
  • A jövőre felálló közigazgatási bíróságokról szóló törvényt a Velencei Bizottság nagyon komolyan kritizálta. A neves európai alkotmányjogászokból álló testület kritikáira reagálva a Fidesz néhány ponton módosított a törvényen, de a most elfogadott módosítás csak nagyon kis mértékben javítja a törvény hibáit. A Magyar Helsinki Bizottság elemzése szerint a módosítások a Velencei Bizottság legfontosabb ajánlásainak kevesebb mint egyharmadát oldották meg, így nagyon komoly munka van még hátra.

A törvény legnagyobb problémája, hogy a 2019-es átmeneti időszakban, amikor az új bírók jelentős részének kinevezésére sor kerül, továbbra is az igazságügyi miniszter, vagyis egy politikus dönthet majd arról, hogy ki lehet bíró és ki nem. Ez azt jelenti, hogy a kormány hatóságaival pereskedő emberek olyan bírókhoz mehetnek majd, akiket a kormány nevezett ki.

Az új törvény nagyon nagy hatalmat helyez nagyon kevés vezető kezébe, és hiányoznak a hatalmat korlátozó fékek és ellensúlyok is. A Velencei Bizottság arra is emlékeztetett, hogy ugyanezeket a veszélyeket már nyolc éve, a 2011-es bírósági reform idején is jelezték, és akkor ezeknek egy részét kijavította a kormány. Most azonban ugyanezek a problémák jönnek vissza.

A Magyar Helsinki Bizottság mindezek alapján arra kéri a kormányt, hogy a Velencei Bizottság kérésének megfelelően vizsgálja felül a törvényt és biztosítsa a bírók függetlenségét az átmeneti időszakban ugyanúgy, mint 2020. január 1. után.