A
jelentés bemutatja azokat az országokat, amelyek zaklatják és
elnyomó technikáikkal akadályozzák a civileket létfontosságú
munkájukban. Ebben a jelentésben 50 olyan ország szerepel, amely
ilyen törvényeket fogadott el vagy tervez ilyet hatályba léptetni
– írta közleményében az Amnesty International Magyarország.
Kumi Naidoo, az Amnesty International főtitkára elmondta: „ebben a jelentésben azt mutatjuk be, hogy egyre több olyan kormány van világszerte, amely értelmetlen szankciókkal sújtja a civil szervezeteket, és ezzel akadályozza, hogy azok elláthassák a feladataikat.”
“Sok országban előfordul, hogy elnémítják azokat, akik fel merik emelni a szavukat az emberi jogokért. Magánemberek olyan csoportjai szembesülnek egyre durvább nehézségekkel, akik azért fogtak össze, hogy mindannyiunk jogait védjék. Ha őket elnémítják, az mindannyiunk életére hatással lesz.”
Csak az elmúlt két évben majdnem 40 az egyesülési jogot durván korlátozó jogszabály született, amelynek célja, hogy megnehezítse a civil szervezetek működését. Ezek között vannak olyan, amelyek nevetséges “regisztrációs” eljárásokra köteleznek, mások a működést “ellenőrzik”, megint mások pedig a támogatásokat korlátozzák, és sok esetben, ha ezeket az értelmetlen szabályok nem teljesülnek, bezárják a szervezeteket.
2018 októberében a pakisztáni belügyminisztérium minden magyarázat nélkül elutasította 18 nemzetközi civil szervezet regisztrációját, majd a lépés miatt benyújtott fellebbezéseiket is.
A Belaruszban működő civileket szigorú megfigyelés alatt tartja az állam. Ha valaki olyan szervezetnek dolgozik, amelyet az állam nem volt hajlandó nyilvántartásba venni (sokszor teljesen önkényes döntés alapján), bűncselekményt követ el.
A szaúdi kormány megtagadhatja az új szervezetek bejegyzését és akár fel is oszlathatja őket, ha úgy ítéli meg, hogy azok “veszélyesek a nemzet egységére”. Ennek főleg az emberi jogokkal foglalkozó szervezetek a kárvallottjai, elsősorban a nők jogaiért küzdők, amelyek így nem tudnak szabadon megalakulni és működni.
Egyiptomban az olyan szervezeteknek, amelyek külföldről kapnak támogatást önkényes és packázó szabályoknak kell eleget tenniük. Ennek alapján több jogvédőt is eltiltottak attól, hogy külföldre utazzon, az ingóságaikat lefoglalták, számláikat zárolták. Közülük egyesek akár 25 évre is börtönbe mehetnek, pusztán azért, mert külföldi támogatást fogadtak el.
“Az Amnesty helyi szervezeteinek is bőven kijutott a támadásokból. Indiától Magyarországig a hatóságok zaklatták a munkatársainkat, utóbbi helyen házkutatást tartottak és befagyasztották a számlánkat” – vázolta Kumi Naidoo.
Több ország, például Azerbajdzsán, Kína vagy Oroszország további adminisztratív követelményeket vezetett be. Azok, akik nem teljesítik a feltételeket, mint például az azeri jogvédő, Raszúl Dzsafarov, börtönbe mennek.
“Azért vettek őrizetbe, mert demonstrációkat szerveztem és igyekeztem mobilizálni az embereket az emberi jogi klubomon keresztül” – mondta Raszúl, aki 2016-os szabadon engedése előtt több mint egy évet töltött börtönben.
“Borzalmas a légkör. Azoknak, akik ellen nem még nyomoznak vagy még nem tartóztattak le, fel kellett függeszteniük a munkájukat illetve a szervezetük teljes működését. Sokan otthagyták Azerbajdzsánt.”
Az új szabályok a gyakorlatban azt jelentik, hogy a hatóságok a civilek minden egyes lépését árgus szemmel figyelik. Kínában a szervezett bejegyzésétől, a pénzügyi beszámolókon át egészen a munkatársak felvételéig és az adománygyűjtésig minden területen érvényesül a totális állami kontroll.
Oroszországban a külföldi támogatást kapó szervezeteket “külföldi ügynökként” bélyegzi meg a kormány, amely terminológia valójában “kémet” vagy “árulót” jelent. A szabályozás annyira tág és homályos, hogy még egy diabéteszeseknek segítő szervezetnek is magára kellett aggatnia a “külföldi ügynök” bélyeget, illetve komoly pénzbüntetést kellett fizetnie. A szervezetet végül 2018 októberében arra kényszerítették, hogy szüntesse be a munkáját. Egészségügyi, környezetvédelmi és nőjogi mozgalmak szintén a célkeresztbe kerültek.
Az orosz kormány civil szervezet ellenes lépéseit több ország is másolni kezdte.
Magyarországon számos civil szervezetnek kellett magára aggatni a “külföldről támogatott szervezet” bélyeget, miután a kormány egy törvény elfogadásával megpróbálta aláásni a jogvédő civil szervezetek iránti társadalmi bizalmat. Azok a szervezetek, amelyek nem tesznek eleget a törvénynek, komoly pénzbüntetést vagy legvégső esetben akár a megszűnést kockáztatják. 2018 júniusában a magyar kormány elfogadtatott egy másik törvényt, amely elsősorban a menekülteknek és migránsoknak segítő szervezeteket és azok munkatársait veszi célba.
“Soha nem tudhatjuk, hogy éppen mi fog történni velünk vagy más szervezetekkel, nem tudjuk, hogy milyen törvényeket hoznak még ellenünk” – mondta Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország munkatársa.
“Az Amnesty Magyarország több munkatársát is érte online zaklatás, erőszakos és halálos fenyegetéseket is kaptunk. Néhány hely nem mert helyet adni az eseményeinknek, és voltak olyan iskolák is, amelyek a hatóságok megtorlásától tartva inkább visszamondták az emberi jogi óráinkat.”
Több országban a civil szervezetek elleni támadások kifejezetten a kiszolgáltatott csoportokat képviselők ellen irányulnak. Ezek elsősorban nőjogi, szexuális és reprodukciós jogokkal, LMBTI jogokkal és külföldiek jogaival foglalkozó szervezetek.
“Senkit
sem lenne szabad azért üldözni, mert kiáll az emberi jogokért. A
politikusaiknak garantálniuk kell az egyenlőséget és a
biztonságos munkakörnyezetet, megfelelő egészségügyi ellátást,
oktatást és lakhatást mindenki számára” – vélekedett Kumi
Naidoo.
“A
jogvédők azért dolgoznak, hogy a közös világunk mindannyiunk
számára jobb hely legyen. Nem adjuk fel a harcot, mert tudjuk, hogy
mennyire fontos munkát végeznek ezek a szervezetek. 2018
decemberében a világ vezetői a jogvédők védelméről szóló
ENSZ egyezmény 20. évfordulóján megerősítették, hogy megvédik
a jogvédőket. Itt az ideje, hogy a szavakat felváltsák a tettek.”
Az AI közleménye hangsúlyozta: olyan országokban is látunk példákat a civil szervezetek működésének és az egyesülési jognak a korlátozására, amelyekről teljesen más kép él a fejünkben. Az Egyesült Királyság, Írország, Ausztrália és az Egyesült Államok is ezek közé tartozik. A civil szervezeteket és aktivistákat tömörítő globális szervezet, a CIVICUS szerint az Amnesty jelentése nagyon is időszerű.
“Ez
a jelentés a legjobbkor jelenik meg elnézve a civil szervezeteket
érő támadásokat. Ha megmutatjuk, hogy mi is történik valójában,
akkor talán a civil szervezeteket és az emberi jogokat támogatók
még meg tudják akadályozni a további károkat” – mondta
Mandeep Tiwana, a CIVICUS programfelelőse.
