Mi befolyásolja a jogkereső embereket az ügyvédválasztás során? - erre volt kíváncsi a jogi kommunikációval és ügyvédi marketinggel foglalkozó Pro/Lawyer Consulting. A nem-reprezentatív online felmérést dr. Bende Máté cégvezetőtől (képünkön) kapott tájékoztatás szerint több mint háromszázan töltötték ki, ennek eredményeiből következtettek a hazai trendekre.
A kérdéssorral olyanokat vizsgáltak, akik az utóbbi három éveben legalább egyszer vettek igénybe ügyvédi szolgáltatást, akár cégként, akár magánszemélyként. Ahogy sejteni lehetett, a legnagyobb arányban cégekkel kapcsolatos kérdésekkel, ingatlanügyekkel és családjogi tanácsadással keresnek ügyvédet. A kitöltők 75%-a 35 és 55 év közötti volt, ezek 50%-a vezető pozícióban, vagy vállalkozóként, cégtulajdonosként dolgozik.
Hol találta az ügyvédet
A külföldi, elsősorban amerikai elemzésekből is kiderült, hogy az emberek elsősorban ajánlások alapján kerülnek kapcsolatba az ügyvédekkel. Ezt támasztja alá a hazai kutatás is: a kitöltők felének egy ismerőse ajánlotta az ügyvédet, közel 1/3-uknak pedig személyes ismertségében volt ügyvéd. Viszont minden tizedik ügyvédkeresés már az interneten zajlik – elsősorban Google-keresés alapján.
Az ügyvédválasztás folyamata
Kutatások szerint az emberek ügyvédválasztása négy lépésből áll:
- eldöntik: jogi tanácsadásra van szükségük,
- kutatnak – ismerősök körében vagy az interneten,
- megerősítést keresnek; ekkor próbálják ellenőrizni, hogy az ajánlott ügyvéd tényleg ért-e ahhoz, amire szükség van; leggyakrabban beírják a nevét az interneten a keresőbe és átnézik a találatokat – amennyiben vannak,
- ha elégedettek a találatokkal, következik a kiválasztás és a magbízás.
A hazai kutatás végzői remélték, hogy ez nem csak nemzetközi, hanem magyarországi trend is. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az ügyvéd megtalálása után mit tesznek a jogkeresők, használják-e aktívan az internetet. Az arányokon maguk is meglepődtek.
A kutatás adatai szerint az emberek közel fele, 47%-a ellenőrzi a neki ajánlott ügyvédet az interneten. Megnézi a honlapját, beírja a nevét a Google-be vagy rákeres a Facebookon illetve a LinkedIn-en.
Megerősít vagy elbizonytalanít az eredmény
Akik elvégezték ezt az ellenőrző lépést, azok 37%-át befolyásolta az, amit talált az ügyvédről - volt akit megerősített, volt akit eltántorított. A felmérés rákérdezett, hogy mi az, ami megerősítette az ügyvéddel kapcsolatban: 34,5%-ban a honlapja, 55%-ban a megjelenések és cikkek, amiket az ügyvédről talált – ezek azt sugallták vagy bizonyították, hogy tényleg ért az adott jogterülethez.
És mi tántorította el azokat, akik nem fogadták el az ajánlást? 29%-ukat az, hogy nem volt az ügyvédnek honlapja, 62%-ot pedig, hogy negatív véleményeket talált az adott ügyvédről a neten.
Ezek után adta magát a kérdés a teljes közönség felé: lényegesnek tartja-e, hogy legyen valamilyen információ az ügyvédről az interneten. A válaszadók 70%-a tartja ezt fontosnak, azaz hogy legalább weboldala legyen, de még jobb, hogyha találhatók cikkek, előadások az ügyvédtől, vagy esetleg vezessen saját szakmai blogot. És mint az amerikai kutatásokban, hazánkban is igazolódott, hogy elsősorban a fiatalabb korosztály és a felsővezetők veszik igénybe az internetet az ügyvédválasztás során.
Az ügyvédség munkájának megítélése
Bár a felmérésnek nem volt célja az ügyvédség általános megítélését vizsgálni, néhány érdekes adatra azért fény derült a válaszok értékelése során. Akik nem voltak elégedettek az ügyvédi munkával, azok legnagyobb részének nem szakmai problémája volt, hanem az ügyvédi kommunikációval volt elégedetlen – nevezetesen az ügyvédje nem elég gyakran vagy nem elég egyértelműen "kommunikált" vele, a megbízóval. Ez olyan visszajelzés, amely minden ügyvédet el kell hogy gondolkodtasson. Nem elég tehát jól végezni a munkát, megfelelően is kell kommunikálni az ügyféllel: ha kell, akár részletekbe menően tájékoztatni ügyének alakulásáról.
