Órákkal azt követően, hogy megszületett az EP jóváhagyása az európai ügyészségnek és javasolt működési rendjének létrehozására, az EU igazságügyi biztosa, Vera Jourová (képünkön) brüsszeli újságírók egy csoportjának nyilatkozva az EU-ügyészi rendszer továbbfejlesztésének a jövőbeni lehetőségéről, valamint annak fontosságáról beszélt, hogy lehetőleg minél több tagállam beszálljon az egyelőre csak 20 ország megerősített együttműködéseként induló projektbe – adta hírül a BruxInfo.

Az európai ügyész intézményének szűkebb körű megteremtéséhez még a tagállamok - EP-döntést tudomásul vevő - végső, formális rábólintása hiányzik, aminek fóruma az EU miniszteri tanácsa lesz, bár egyes várakozások szerint nem kizárhatóan egy ünnepélyes jóváhagyás az Európai Tanács tíz nap múlva esedékes brüsszeli ülésén. Az uniós pénzekkel való esetleges visszaélések feltárásáért felelős intézmény optimális esetben 2020-tól kezdheti működését.

Jourová hosszan ecsetelte az ügyészi hivatal tagállami elfogadásában rejlő előnyöket, aminek kapcsán megfigyelők megjegyzik, hogy érvelése sok tekintetben igazából az eddig is ismert működési rend más hangsúlyokkal történt bemutatása volt inkább, és tényleges újdonság nem nagyon hangzott el.

Azt már korábban is tudni lehetett, hogy mindazon tagállamok - mint pl. Magyarország -, amelyek nem fogadják majd el magukra nézve az ügyészi hivatalt, az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) gyakoribb ellenőrzésére számíthatnak.

Giovanni Kessler, az OLAF igazgatója (képünkön) a hivatal éves jelentését bemutatva júniusban maga is utalt erre, hangsúlyozva, hogy mindezt „nem fenyegetésként” mondja, csupán úgymond a nyílt lapok jegyében emlékeztet rá, hogy mivel a hivatal egyenlő módon akarja megfigyelés alatt tartani az összes tagállamot, ezért azoknál, akik kivonják magukat az EU ügyészi hivatal hatálya alól, az utóbbira eső vizsgálatokat is az OLAF-nak kell majd elvégeznie.


Magyarország mellett Hollandia, Lengyelország, Málta és Svédország jelzett kimaradást, míg Dánia, Írország általános mentességet élvez az igazságügyi együttműködés alól.

Vera Jourová ehhez képest már nem arról beszélt, hogy mi történik azokkal, akik kivonják magukat az Európai Ügyészség működéséből, hanem arra helyezte a hangsúlyt, hogy az utóbbit választók viszont kevesebb ellenőrzésnek, kvázi „zaklatásnak” lesznek kitéve, mint a kimaradók. Ahogy fogalmazott: reményei szerint az EPPO, ha 2020-tól teljes kapacitással megkezdi a működését, akkor egyfajta „elrettentő” tényezőnek számít majd, amihez képest kevésbé lesz szükség az OLAF jelenlegi, nem kis részt megelőzést szolgáló menetközbeni ellenőrzéseire.

Utalt arra is, hogy részben éppen az Európai Ügyészség megjelenésének köszönhetően is, a 2020 után esedékes új több éves keretköltségvetésnél minden bizonnyal napirendre tűzik majd kohéziós pénzek felhasználási feltételeinek az egyszerűsítését.

Ez egyébként már felvetődött a Siim Kallas korábbi észt bizottsági alelnök által vezetett szakértői csoport júliusi jelentésének brüsszeli bemutatásakor is. A jelentésben tarthatatlannak minősítették azt a jelenlegi gyakorlatot, amelyben több mint 600 oldalnyi rendelet és 5000 oldalas kísérő iránymutatás szabja meg a felzárkóztatási források felhasználásának kereteit, és az egész rendszer áramvonalasítását, már-már lebutítását kezdeményezték. Ennek volt része az is, hogy a kohéziós politika Brüsszelben történő központosítása helyett a jelenlegi osztott modell fenntartását javasolták, ami szerint a Bizottság hagyja jóvá a programokat, de azok végrehajtásáért 100 százalékban a tagállamok és a régiók felelősek.

Vera Jourova igazságügyi biztos most részben erre is utalva fejezte ki azon meggyőződését, hogy az ügyészi hivatal felállása nagyban elősegítheti a szabályok leegyszerűsítését . Megerősítette egyúttal azt is, amiről Jean-Claude Juncker az „unió helyzetéről” tartott szeptemberi nagy beszédében szólt, nevezetesen, hogy az Európai Ügyészség intézményét idővel célszerű lenne kiterjeszteni a terrorizmus és a határokon átnyúló szervezett bűnözés ellen is. Ez ügyben a Bizottság 2018 második felében készül formális javaslatot tenni – erősítette meg a cseh biztos.

A kérdés – elsősorban a „kimaradók” kezelésének az új megközelítése – amúgy feltűnt brüsszeli sajtókörökben, ahol emlékeztetnek, hogy éppen Juncker szeptemberi beszédének egyik fontos motívuma volt az uniós egység erősítésére és a törésvonalak kerülése, miért is a Bizottság elnöke akkor még az eurózóna mielőbbi bővítését is kívánatosnak nevezte a még kívül lévő országokkal, (sőt, ehhez segítségnyújtást is kilátásba helyezett). Juncker hangütése meglepte azokat, akik a többsebesség pártolására számítottak a részéről, és valószínűsítették, hogy a luxemburgi politikus gyorsítást fog kilátásba helyezni azon országokhoz képest, amelyek inkább a status quo-t preferálják. Szakértők megjegyzik, hogy Jourová mostani, „bátorító” érvelése láthatóan már szintén a Juncker által javasolt új logikába illeszkedett.

Az üggyel kapcsolatos korábbi közleményeink itt olvashatók: