A tankönyv strukturális felépítésének a kialakításánál alapvető szempont volt az, hogy a szerkezet segítse átlátni a témakörnek a diszciplínák rendszerében és a jogrendszerben való vertikális és horizontális elhelyezkedését.

Az elsőtől a hetedik fejezetekig terjedően lényegében az állami egyházjog körébe tartozó témák kaptak helyet, a nyolcadiktól a tizenkettedik fejezetek pedig a felekezeti egyházjogra vonatkozó anyagot tartalmazzák.







  • Az első fejezet célja az egyházjognak a különböző tudományágakhoz való viszonyáról, a jogrendszerben elfoglalt helyéről, és alapvető fogalmainak tisztázásáról, az állam és az egyházak kapcsolatának rendszereiről szóló lényeges ismereteknek a továbbadása.
  • A második fejezet a lelkiismereti és vallásszabadság alapjogának fogalmi elemeit és történetét, az alapjog egyéni és kollektív oldalának eszmei kérdéseit elemzi.
  • A harmadik fejezet pedig ez előbbihez kapcsolódóan az állam és az egyházak kapcsolatának amerikai modelljét mutatja be.
  • A negyedik fejezet az állam és az egyházak jogi kapcsolatainak, a lelkiismereti és vallásszabadság szabályozása magyarországi történetének áttekintését tartalmazza.
  • Az ötödik fejezet a hatályos tételes joganyag bemutatása.
  • A hatodik fejezet az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatát elemzi.
  • A hetedik fejezet az egyházak tevékenységének speciális területeit, különösen az oktatási, szociális, kulturális tevékenységét, valamint a tábori lelkészi szolgálatot mutatja be.
  • A nyolcadik fejezet a református egyházjog alapjait mutatja be.
  • A kilencedik fejezet a református egyház szervezetét vázolja fel.
  • A tizedik fejezet foglalkozik a katolikus és ortodox egyházjoggal.
  • A tizenegyedik fejezet az evangélikus egyház, az unitárius egyház, valamint a kisebb keresztény felekezetek (adventista, metodista, baptista, pünkösdi, anglikán, kopt, nazarénus, Üdvhadsereg, mormon, Jehova Tanúi, Hit Gyülekezete) jogára vonatkozó anyagot tartalmazza.
  • A tizenkettedik fejezetben a nem keresztény felekezetek státusát és jogát, ezen belül a zsidó jogot, az iszlám jogot, valamint a buddhista vallási közösségek és a Krisna-tudatú Hívők közösségének a jogát (hindu jog) mutatja be.

A bemutatott felekezetek joga tekintetében a könyv a jelenleg hatályos egyházügyi törvény (2011. évi CCVI. törvény) mellékletében felsorolt bevett egyházak rendszerét vette alapul.

Kézirat lezárva: 2016. november 22. (4500 Ft)