A sajtó-nyilvános háttérbeszélgetésen a bírónő elmondta, hogy dr. Darák Péter, a Kúria elnökének felkérésére egy 11 főből álló csoport kezdte meg a joggyakorlat-elemzést 2015 tavaszán. A csoport munkájában részt vettek kúriai és ítélőtáblai bírók, ügyvéd, közjegyző és a jogtudomány képviselői. Az elemzés során 20-20 törvényszéki, ítélőtáblai valamint kúriai határozatot dolgoztak fel.

A 73 oldal terjedelmű jelentés elkészítése során típuskérdőívet alkalmaztak, ez alapján dolgozták fel a határozatokat és így a joggyakorlat bíróságokra lebontva megismerhető.

A joggyakorlat-elemző munkának azért volt különösen nagy jelentősége, mert a polgári perrendtartásról szóló törvény kodifikációja jelenleg folyamatban van, így az elemző munka javaslatokat fogalmaz meg a jogalkotó számára pl. a személyes költségmentesség vonatkozásában. Az már előzetesen megállapítható, hogy koncepció szintjén a kodifikációs javaslat és a csoport munkájának eredményei között jelentős egyezőség mutatható ki.

Jelenleg a polgári eljárásjogban alkalmazható költségkedvezményeket több jogszabály szabályozza. A Kúria és a jogalkotó is azon az állásponton van, hogy a jogegység érdekében, a könnyebb alkalmazhatóság, átláthatóság céljából ezt külön törvényben lenne érdemes a jövőben szabályozni.

A munka során elemezték, hogy a költségkedvezmények megítélésének vizsgálatakor mi minősül szokásos használati tárgynak, ugyanis a bíróság a költségmentesség engedélyezése körében a jövedelmi viszonyok mellett ezt is köteles mérlegelni. Ezzel kapcsolatban a joggyakorlat-elemző csoport arra a megállapításra jutott, hogy a bíróságok eltérő gyakorlatot folytatnak. Ennek oka részben a 2/1968 (I. 24) IM rendelet 1. számú melléklete alapján használt nyomtatvány, melyen csak az ingatlan és a gépjármű tulajdon szerepel rovatként, az egyéb vagyontárgyak pl. a társasági részesedés nem. Az eltérő gyakorlatot jól mutatja, hogy volt olyan eset, amikor a fél amiatt nem kapott költségmentességet, mert egy mikrohullámú sütő a tulajdonát képezte, amelyet a bíróság nem tekintett a fenti kategóriába tartozónak.

A joggyakorlat-elemző csoport azt javasolja, hogy a több megyében már használt, bővebb adatkört érintő nyomtatvány országos szinten kerüljön alkalmazásra, illetve a bírósági végzések részletesebb indoklással legyenek ellátva arra vonatkozóan, hogy mi az oka a költségkedvezmény megítélésének vagy elutasításának.

A megyénként eltérő gyakorlatra megoldást nyújthat, ha a költségkedvezményekkel kapcsolatos döntést egy másik állami szerv, például a Nemzeti Adó-és Vámhivatal hozza meg. Ez azonban a folyamatban lévő ügy elhúzódását eredményezhetné. További fontos követelmény lenne, hogy a jövedelmi viszonyokat ne a kedvezmény igénylésének pillanatában, hanem egy évre visszamenőleg vizsgálják.

A másik javaslat szerint a bírósági szervezeten belül, pl. törvényszékenként költségkedvezmény irodák kerülnének felállításra, amelyek biztosítanák az egységes gyakorlatot, leegyszerűsítve az ezzel kapcsolatos eljárást. Például, ha valaki párhuzamosan több perben is érdekelt eltérő bíróságokon és költségkedvezményt kíván igényelni, akkor az ezzel kapcsolatos dokumentumokat a költségkedvezmény irodának küldené meg és ott fény derülne arra is, ha eltérő jövedelmi viszonyokat állított az egyes perekben.

Várható a költségfeljegyzési jog, mint önálló költségkedvezmény bevezetése, amely eddig csak a fizetési meghagyásoknál volt alkalmazható. Így a peres eljárásban is önálló jogként jelenhetne meg ez a kedvezmény a természetes személyek részére. A kedvezmény egyaránt kiterjedne az illetékek és a perben felmerülő költségek előlegezése alóli mentesítésre. Így megszűnhetne az illetékfeljegyzési jog, helyette a nem természetes személyek a részleges költségfeljegyzési jog keretében kaphatnák meg a jövőben is az illetékfeljegyzés jogát.

A bírónő tájékoztatójában kitért arra is, hogy az elemzés javaslatként szolgálhat a várhatóan a közeljövőben megszülető, önálló a költségkedvezményekkel kapcsolatos törvény kodifikációja során. Az elsődleges cél tehát az, hogy minden magyar állampolgár jövedelmi viszonyaitól függően, rászorultságának megfelelően vehesse igénybe az egyes költségkedvezményeket a bírósághoz fordulás jogának gyakorlása során.