Az uniós számvevőszék közleménye szerint – miként arról az
MTI beszámolt -, a problémák nem kizárólag az uniós jogszabályi
keretet, hanem annak végrehajtását és nyomon követését is
érintik.
A jelentés arra figyelmeztetett, hogy az adóügyi információk
cseréjére az Európai Bizottság által létrehozott jogszabályi
keret átlátható és logikus, de több hiányossága is van.
Egyebek mellett a jogszabályi keret nem szab gátat eléggé az
adókikerülésnek és az adókijátszásnak, az adatszolgáltatási
kötelezettség nem vonatkozik a kriptovalutákra, de más bevételi
formákra sem, továbbá a tagállamoknak nyújtott segítség sem
éri el a szükséges mértéket .
Megjegyezték, az adóügyi információcserére szolgáló rendszer
jól működhet, ha az adatok pontosak, hiánytalanok és időben
megérkeznek. A megosztott információkat azonban ritkán használják
fel kellő mértékben, ami adóbevétel-kieséshez vezet. A
határokon átnyúló tranzakciók pedig egyre növekvő száma
megnehezíti a tagállamok számára a megfizetendő adók helyes
megállapítását, ez elősegíti az adókikerülést és az
adókijátszást - tették hozzá.
A közlemény Pelczné Gáll Ildikót, a számvevőszék
ellenőrzéséért felelős tagját idézte, aki szerint a méltányos
adózás az uniós gazdaság sarkalatos pontja. Növeli a
jogbiztonságot az adófizetők számára, fokozza a beruházásokat,
élénkíti a versenyt és az innovációt - mondta.
A jelentés végezetül kiemelte: csak a társaságiadó-kikerülés
miatt kieső uniós adóbevételek nagyságrendje évente 50 és 70
milliárd euró között mozog. Az egyedi adózási szabályokat,
vagy az adóbeszedés kifogásolható hatékonyságát is figyelembe
véve a kieső adóbevételek mértéke elérheti akár a 190
milliárd eurót is. A tagállamok közötti együttműködés tehát
elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a kivetett adókat az
azokra jogosult tagállamokban hiánytalanul beszedjék - állapította
meg az uniós számvevőszék.
