A MÜK elnökének levele a legfőbb ügyészhez

Karunk tagjai nagy érdeklődéssei várták a Kúria Büntető Kollégium Joggyakorlat-elemző csoportjának a Védői jogok a bírósági eljárásban összefoglaló véleményét.

Az elkészült anyag részletesen taglalja a védelem jogának alkotmányos és jogszabályi hátte­ rét, valamint a gyakorlatban felmerült problémákat, megállapításai visszaigazolják a védői hivatásról alkotott véleményünket.

Különösen fontosnak tartjuk az alábbi megállapításokat:

„Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatában a jogállami büntetőeljárás korlátozhatat­ lan minősége az eljárás tisztessége, amelynek egyik eleme az a követelmény, hogy a terhelt védelemhez való joga hatékonyan érvényesüljön.”

„A tisztességes eljáráshoz való joggal szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog vagy alkotmányos cél, mert már maga is mérlegelés eredménye. Az Alkotmánybíróság állás­ pontja szerint az Alkotmány rendelkezéseinek csak a működésében eredményes védelemhez való jog felel meg.”

A fenti elvekből egyértelműen levezethető a Joggyakorlat-elemző csoport azon megállapítása, amely szerint "Az iratmásolat birtoklása a védekezés jogának, ezen belül az ún. fegyveregyen­lőség egyik alapvető eleme. Következésképpen a védelmet éppúgy megilleti, mint az ügyészt, illetőleg a vád és a védelem közötti jogvitában döntő bíróságot."

A védői munkában az iratmásolathoz való jog gyakorlása, valamint a kirendelt védő részére az irat érdemi tanulmányozásának lehetősége azonban a nyomozati eljárásban többször aka­dályba ütközik, ezért Legfőbb Ügyész úr hathatós segítségét kérem az alábbiakban vázolt két kérdéskörben:


1.

Az iratmásolathoz való jogot a Be 70/B. §-a szabályozza, a védő és terhelt részére az iratmásolat illetékmentes átadását -az Alkotmánybíróság döntése nyomán -az 1990. évi XCIII. törvény 57.§ (2) bekezdés e. pontja biztosítja.

Napjaink fejlődése azt eredményezte, hogy mind több nyomozás során áll rendelkezésre elektronikus formában is a teljes iratanyag. Ez több - megfelelő informatikai háttérrel ren­delkező - ügyvéd számára kedvező lehetőséget teremtett, és gyakran maguk elektronikus formában kérték a másolat kiadását.

Az elmúlt hónapokban azonban mind több panasz érkezett az ügyvédi kamarához, jelezve, hogy a nyomozó hatóságok - ügyészi támogatással - arra az álláspontra helyezkednek, hogy ilyen irányú kérés nélkül is mind a védő, mind a terhelt részére kizárólag elektronikus adat­ hordozón kívánják átadni a nyomozati anyagot, megtagadva a papíralapú másolat készítését.

Ez a költségvetési szempontból méltányolható gyakorlat azonban meggyőzödésem szerint jogszabályellenes, sérti a terhelt védekezési jogát és a tisztességes eljárás fentiekben részlete­ zett elvét. Jelenleg ugyanis még az ügyvédek sem kötelezhetők a büntetőeljárás keretében elektronikus másolat elfogadására, nem szólva az - adott esetben pl. előzetes letartóztatásban lévő vagy egyébként mindenféle informatikai háttért nélkülöző - terheltekrőL

A nyomozó hatóságok álláspontjukat a Be. 70/B. § ( ll ) bekezdésének második mondatával kívánják alátámasztani, azonban véleményem szerint ez a hivatkozásuk téves.


A jogszabály nyelvtani értelmezéséből következöen a második mondat kizárólag az első mondatra vonatkoztatva értelmezhető, azaz amennyiben az erre jogosult kéri a másolat kiadá­sát elektronikus formában, amennyiben az ténylegesen rendelkezésre áll, a hatóság azt nem tagadhatja meg, azaz köteles ebben a formában kiadni. Abban az esetben azonban, ha az erre jogosult nem kéri,- sőt tiltakozik ellene - az iratmásolat elektronikus formában történő elfo­ gadására nem kötelezhetö, részére azt illetékmentesen, papíralapon kell biztosítani.

2.

Jogos elvárás a kirendelt védökkel szemben is a hatékony védelem biztosítása. Ennek érte­lemszerűen alapvetése a kézhez kapott iratok tanulmányozása. A legutóbbi időben e téren is több panasz érkezett az ügyvédi kamarához, jelezve, hogy a nyomozati eljárás során nem ál­lapítják meg a kirendelt védői díj keretében az irattanulmányozás ellenértékét, amennyiben az nem a hatóság jelenlétében történik. Ilyen értelmű határozat elleni panaszt utasított el pl. a Fővárosi Főügyészség KÜFO 17.907/20 l 0/61. szám ú határozatában, megállapítva:

A Be. 48.§ (9) bekezdése taxatíve felsorolja a kirendelt védő díjazási igényét megalapozó eljárási cselekményeket. A felsorolásban szereplö "iratok tanulmányozása" alatt ekkép az értendő, ha az - eljárási cselekmény keretében - a hatóság előtt történik.

Erre tekintettel a hivatkozott jogszabályhely nyelvtani értelmezéséből, sem az irányadó jog­ gyakorlatból nem következik az, hogy a kirendelt védőnek díjazás jár azon cselekményéért, miszerint a nyomozó hatóságtól adathordozón megkapott nagyterjedelmű anyagot nem a ha­tóság előtt tanulmányozza.


Annak nem a hatóság elötti tanulmányozása - figyelemmel annak ellenőrizhetetlenségére is - díjazást nem vonhat maga után. Az ügyészség ezen álláspontja a jogszabály téves értelmezésén túl nagyfokú bizalmatlanságot tükröz és kifejezetten sérti az ügyvédi kart, figyelmen kívül hagyva pl. hogy a szakértői díj-jegyzék tételei között rendszeresen szerepel jelentős óraszám iratok tanulmányozása eimén, melynek megállapítását az ügyészség soha nem kifogásolta, noha a szakértők az iratokat érte­ lemszerűen nem a hatóság jelenlétében tanulmányozzák.

Ezen túl talán szükségtelen utalnom arra, hogy a jogszabály {7/2002. (111.30.) IM rendelet 6. § (7) bekezdése} megfelelő kereteket állít fel az irattanulmányozás esetére.

Az ügyészségi állásponttal szemben szabadjon ismételten hivatkoznom a Joggyakorlat­ elemző csoport tárgybani megállapítására:

"A büntetőeljárási törvény az iratok tanulmányozását mindennemű megszorítás nélkül a díja­ zásrajogosultság körébe sorolja (Be. 48.§ (9) bekezdés) és a rendelet 6. §-nak vonatkozó (7)­ (8) bekezdései sem kötik további feltételhez. A BÜSZ az iratok megteki ntését a felvilágosítás körében em líti ( l O. - 12. §), de nem tartalmaz olyan szabál yt, hogy azok tanulmányozását az irodának igazoln ia kellene. Il yen rendelkezést nem tartalmaz a bíróság egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (X II.23.) OBH utasítás sem.

Mindezekre figyelemmel az irattanulmányozásért akkor is jogszerű a díj megállapítása, ha az iratmásolaton alapul és a bíróságon kívül történik.(Összefoglaló vélemén y 2/4. pontja)

Nyilvánvaló, hogy a fenti alapvetés a bíróságit megelőző eljárási szakaszokra is vonatkoztatható.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Kérem, hogy a hatékony védői munka akadályát képező fenti két kérdésben foglaljon állást és a Legfőbb Ügyészség irányítása alá tartozó ügyészi szervek, illetve nyomozó hatóságok felé a szükséges intézkedést tegye meg - fejeződik be dr. Bánáti Jánosnak, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének levele dr. Polt Péter legfőbb ügyészhez.