BÜK dosszié 26: MÜK határozat elleni felülvizsgálati kérelem - elutasítva

Fővárosi Törvényszék

25.Pk.24.443/2015/4.

VÉGZÉS

dr. Giró-Szász János és társai kérelmezőknek a Magyar Ügyvédi Kamara kérelmezett ellen határozat felülvizsgálata iránti ügyében a bíróság a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége l/2015.X.21. Számú határozatának felülvizsg.lata iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A bíróság a kérelmezőknek az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybíróság jogszabály Alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelmét elutasítja.

A végzés ellen a határozat felülvizsg.lata iránti kérelem elutasításának tekintetében annak közlésétől számított 3 napon belüli fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál kell írásban, 3 példányban előterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

INDOKOLÁS

A Fővárosi Törvényszék 28.P.21.423/2014/15. szám alatti ítéletével a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014. február 21. napján megkezdett, megismételt választói közgyűlésének 2014. február 26. napján kihirdetett BÜK-VKGY /201411-129. számú határozatait megsemmisítette a szavazatszámlálásra vonatkozó egyes eljárási szabályok megsértése miatt.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2015. szeptember 24. napján kelt, 4.Pf.21.399/2014/8. szám alatti ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkezését helyben hagyta az indokolásának részbeni megváltoztatása mellett.

A fenti perrel a perbeli alperesi területi ügyvédi kamara tisztújító választásának eredményét kihirdető határozatai kerültek megsemmisítésre.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően az Országgyűlés által megalkotásra került a 2015. évi CL VI. törvény, mellyel módosításra került 2015. október 17. napján történthatálybalépéssei az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.).

Az igazságügyi miniszter 2015. október 20-án kelt keresetével elsődlegesen kérte - annak megállapítása mellett, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara alperes működése jogszabálysértő -,hogy a bíróság az Üt. 123. § (2) bekezdés c) pontja alapján az alpereshez rendeljen ki felügyelőbiztost abból a célból, hogy a felügyelőbiztos az Üt. 124. § (1) bekezdése szerint köteles az alperes közgyűlését összehívni olyan napirenddel és azzal, hogy a közgyűlés az Üt. Lll. § (2) bekezdés e) pontja és a 104. § (3) bekezdése szerinti szabályzat vagy szabályzatok betartása mellett, válassza meg az Üt. 103. § (1) bekezdés b), c), d), e) pontjaiban és az Üt. lll. § (2) bekezdés e) pontja és a 104. § (3) bekezdése szerinti szabályzatában vagy szabályzatokban meghatározott, kötelezően megválasztandó szerveit; ennek érdekében jogosítsa fel a felügyelőbiztost, hogy kijelölje a választási bizottság és a jelölőbizottság elnökét és tagjait, majd a jelölőlista közzétételét követő 8 napon belül a szavazat számláló bizottság elnökét és tagjait; másodlagosan kérte, hogy a bíróság az Üt. 123. § (2) bekezdés b) pontja alapján hívja össze az alperes közgyűlését azzal, hogy a közgyűlés az Üt. lll. § (2) bekezdés e) pontja és a l 04. § (3) bekezdés szerinti szabályzat vagy szabályzatok betartásamellett válassza meg az Üt. 103. § (1) bekezdés b), c), d), e) pontjaiban és az Üt. 111. § (2) bekezdés e) pontja és a l04. § (3) bekezdése szerinti szabályzatában vagy szabályzatokban meghatározott, nkötelezően megválasztandó szerveit és ennek érdekében a bíróság jelölje ki a választási bizottság és a jelölőbizottság elnökét és tagjait, majd a jelölőlista közzétételét követő 8 napon belül a szavazat számláló bizottság elnökét és tagjait.

Az igazságügyi miniszter tájékoztatta a kérelmezettet arról, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresetet nyújtott be a Budapesti Ügyvédi Kamara alperes ellen az Üt. 123. § (2) bekezdésének b) és c) pontjára való hivatkozással.

A kérelmezett Elnöksége 2015. október 21. napján meghozta az 1/2015.10.21. számú határozatát, melyben megállapította, hogy az Üt. 125/ A. § (1) bekezdésében írt feltétel beállt. A kérelmezett ezen határozatát a honlapon közzétette.

E napon további három határozatot hozott a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége, így: a 2/2015.10.21. számú határozata szerint a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének hatáskörébe tartozott feladatok elliltására kijelölte dr. Havasi Dezső ügyvédet, a Győr-Moson-Sopron megyei Ügyvédi Kamara elnökét; a 3/2015.10.21. számú határozatával a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének hatáskörébe tartozott feladatok ellátásra kijelölte a Győr-Moson-Sopron megyei Ügyvédi Kamara Elnökségét; a 4/2015.10.21. számú határozatával a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának hatáskörébe tartozott feladatok ellátására kijelölte: Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Békés Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Debreceni Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Heves Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Fejér Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi hizottsága, Komárom Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Pest Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Pécsi Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Nyíregyházi Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Somogy Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Szegedi Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Tolna Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Vas Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, Zala Megyei Területi Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága.

A kérelmezők 2015. október 26. napján előterjesztett kérelmükben kérték a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége 1/2015.l0.21. számú határozatának felülvizsgálatát szabálysértésre hivatkozással.

Ennek alapjául előadták, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése egyben azt is eredményezte, hogy ettől a naptól kezdődően a Budapesti Ügyvédi Kamara választott tisztségviselőkkel nem rendelkezik, csak tagjai vannak. Az Üt. 125/ A. § (1) bekezdése jogszabályhelyéből következően elkerülhetetlenül szükséges, hogy a kétségessé váló döntést jogilag létező tisztségviselő, vagy ilyen tisztségviselökből álló szerv hozza meg, amennyiben ugyanis a döntést hozó tisztségviselő vagy szerv jogerős bírósági ítélettel megállapítottan jogi értelemben nem létezik (ítélt dolog), úgy egy bíróság által jogerősen megsemmisített mandátumú tisztségviselö vagy szerv döntése nem kétséges, hanem a jogerős ítélet a lapján - a nem létező mandátumú tisztségviselővel, illetve szervvel együtt - szintén nem létezik. Az állapítható meg, hogy az ítélet kihirdetése óta a Budapesti Ügyvédi Kamaránál új tisztségviselők és szervek megválasztására nem került sor. Ebből következöen a Budapesti Ügyvédi Kamarának a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének kihirdetése napjától jogi értelemben létező, legitim tisztségviselője, szerve a miniszteri kereset indításig nem volt, ez által objektíve kizárt, hogy döntést hozzon, így egy jogilag nem létező döntés, kétségessé sem válhatott. Mivel jelen tényállás szerint objektíve kizárt olyan döntés, amely miniszteri kereset indítással kétségessé válhatott volna, így az Üt. 125/ A. § (1) bekezdésében foglalt kétségessé válás feltétel nem állt be. A törvényben rögzített feltétel hiányában a kérelmezett az Üt. 125/ A. § (2) bekezdése szerinti határozatának meghozatala és közzététele a jogszabálysértő.

Hivatkoztak továbbá arra, hogy a hivatkozott határozat azért is jogszabálysértő, mert a tárgybeli határozatot a kérelmezett Elnöksége hozta meg, holott azt a kérelmezett Teljes Ülésének kellett volna meghoznia. Utalt az Üt. 125/A. § (2) és (4) bekezdésére, mely két rendelkezésbő l á lláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a tárgybeli határozatot a kérelmezettnek kell meghoznia. A kérelmezett határozata - eltérő, szükítő rendelkezés hiányában - kizárólag a kérelmezett Üt. lll. § (1) bekezdése szerinti legfőbb döntéshozó szerv, azaz a Teljes Ülés által meghozott határozatot jelentheti. Ebből következöen az Elnökség által meghozott, támadott határozat nem minősül a kérelmezett által meghozott határozatnak, és ez által súlyosan sérti az Üt. 125/A. § (2) bekezdésében foglaltakat, mivel a kérelmezett Elnöksége ilyen határozat meghozatalára nem volt jogosult. Ezt álláspontja szerint alátámasztják az Üt. azon rendelkezései is, amelyekben a jogalkotó minden esetben külön is kifejezetten nevesíti a döntés meghozatalára a kérelmezett Elnöksége vagy elnöke jogosult.

Kifejtették továbbá, hogy az érintett területi kamarai tagoknak a törvénysértő kérelmezetti határozat megsemmisítéséhez közvetlen jogi érdeke fűződik. Az Üt. 125/A. § (2) bekezdése szerinti kérelmezetti határazatra alapítottan kerülhet sor ugyanis azon további határozatok meghozatalára, amellyel a kérelmezett Elnöksége, illetve elnöke az érintett Területi Kamara tisztségviselői, szervei jogkörét elvonja és ezen jogköröket más Területi Kamara részére átadja, amely intézkedések viszont az érintett területi kamarai tagok önkormányzati jogainak, különösen a saját választott tisztségviselőkhöz való alapjognak az elvonását eredményezi. A kérelmezett Elnöksége, elnöke által kijelölt Területi Kamara tisztségviselőit és szerveit ugyanis nem az érintett Területi Kamara tagjai választották maguk közül. Amennyiben ezeknek a kérelmezetti intézkedéseknek az alapfeltételét képező Üt. 125/A. § (2) bekezdése szerinti kérelmezetti határozat jogsértő és az érintett kamarának nincsenek legitim tisztségviselői, akik közül jogorvoslati jogot érvényesíteni tudnának, úgy a kamarai tagok- figyelemmel Magyarország Alaptörvénye XXVIII. Cikk (6) bekezdésében, Pp. 327. § (1) bekezdés a) pontjában és a Ket. 15. § (l) bekezdésében foglaltakra - a jogaikat közvetlenül érintő ügyben a jogaik védelmére maguk is jogosultak. Mindezek alapján álláspontjuk szerint a kérelmezőket a Pp. 327. § (l) bekezdés a) pontja szerinti ügyféli minőség, különös tekintettel a Ket. 15. § (1) bekezdésében foglaltalkra is megilleti, így jelen eljárásban jogorvoslati jog érvényesítésére jogosultak.

Arra az esetre, amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kérelmezőknek jelenel járásra vonatkozóan sem peres, sem pedig nem peres aktív legitirnációja nincs, felhívja a bíróság figyelmét arra, hogy a Területi Kamarák tagjainak az Üt. 125/A. § (2) bekezdés szerinti kérelmezetti határozat elleni jogorvoslati jogának hiánya Magyarország Alaptörvényébe ütközik. Ezen esetben kérték, hogy a bíróság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. § (1) bekezdésére figyelemmel a jelen eljárás felfüggesztése mellett – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján - az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze az Üt. 125/D. § (1) bekezdés Alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.

A kérelmezett az ellenkérelmét tartalmazó nyilatkozatában a kérelmezők alaptalan kérelmének elutasítását kérte.

Elsődlegesen kifejtette, hogy a kérelmezők nem rendelkeznek eljárási jogosultsággal a jelen ügyben, ezért a

Pp. 130. § (1) bekezdés e) pontja értelmében álláspontja szerint a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, annak hiányában a Pp. 157. § a) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van helye, hiszen az Üt. 125/D. § (1) bekezdésének utolsó rnondata szerint a tárgyi bírósági eljárásban a Pp. Közigazgatási rendelkezéseit kell - az e törvényben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni. Az Üt. a bírói felülvizsgálat jogát csak is kizárólag a határozattal érintett területi kamarai tisztségviselő vagy szerv számára biztosítja. A kérelmezők pedig maguk sem hivatkoztak arra, hogy bármelyikük tisztségviselője vagy szerve lenne a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Az Üt. 125/D. § (1) bekezdésének negyedik mondata értelmében a Pp. rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni arra vonatkozóan, ha az Üt. eltérő szabályt nem állapít meg.

Megállapítható. hogy az Üt. eltérve a Pp. és a Ket. szabályaitól kifejezetten meghatározza, hogy milyen személyi kör terjeszthet elő kérelmet a kérelmezett tárgyi tartalmú határozatával szemben.

A kérelmezettek hivatkozására figyelemmel kifejtette, hogy alaptalan az a hivatkozása a kérelmezőknek, amely helyesen az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe való ütközésére irányul, hiszen – azon túlmenően, hogy az Üt. tárgyi rendelkezése azoknak biztosítja a bírái felülvizsgálat jogát, akik érintettek – kérelmezők pedig maguk önellentmondásba is kerülnek ezen hivatkozásukkal, hiszen egyik oldalról éppen arra hivatkoznak, hogy annak a Budapesti Ügyvédi Kamarának a tagjai, amelynek szerintük nincsenek választott tisztségviselői, másrészt pedig arra hivatkoznak, hogy a saját választott tisztségviselőhőz való alapjoguk szenved sérelmet a kérelmezett tárgyi határozatával és az Üt. 125/A. §(2) bekezdésével.

Az ügy érdemére nézve kifejtette, hogy az Üt. 125/A. § (1) bekezdésében az Üt. kettős fellételt támaszt, tehát azt, hogy egyrészt a miniszter keresetet indítson a területi kamara müködésének törvényessége helyreállítása iránt, másrészt erre tekintettel kétségessé váljon a Területi Kamara bármely döntése. Az igazságügyi miniszter pedig a keresetlevelében arra hivatkozott, hogy az alperesnek (Budapesti Ügyvédi Kamara) kötelezően megválasztandó szervei megszűntek, és törvényes képviselője sincs. A Budapesti Ügyvédi Kamarának ugyanakkor az volt az álláspontja, hogy a választási határozatokat megsemmisítő bírósági ítélet az Üt. 119. § (4) bekezdése alapján nem vezet önmagában sem arra, hogy mű̈ködése jogszabálysértővé válna, sem arra, hogy ne lenne törvényes képviselője. Ezen ellentétes jogi álláspontok mellett a kérelmezettnek nem lehetett abból kiindulnia, hogy a tárgyi körülmények mellett nem állt fenn az Üt. 125/ A. § (1) bekezdése szerinti előfeltétel, hiszen azt a kérelmezők sem vitatták, hogy a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter keresetet indított a Budapesti Ügyvédi Kamarával szemben, mellyel szemben a Budapesti Ügyvédi Kamarának az volt az álláspontja, hogy a kereset indítás indokolatlan, vagyis ez által megvalósult az a törvényi előfeltétel, hogy a Területi Kamara szerveinek, tisztségviselőinek határozata, ezek érvényessége, létrejötte kétségessé vált.

Az Elnökség általi határozathozatalra való jogosultság körében kifejtette, hogy az e körben tett kérelmezői hivatkozás megalapozatlan és a jogszabály szerkesztés esetleges pontatlanságát kihasználva társadalmi rendeltetésével ellentétes hivatkozások előterjesztésével alkalmas arra, hogy az Ügyvédi Kamara müködését nehezítse. Ennek alapjául előadta, hogy a Teljes Ülés a kérelmezett legfőbb döntéshozó szerve, azonban az Üt. 125/ A. § (2) bekezdése szerint a tárgyi helyzetben nem dönteni kellett, hanem megállapítani egy törvényben írt feltétel beálltát. A kérelmezett szervének 2. bekezdése alapján meghozott határozatáról beszél, amiből következik, hogy a jogalkotó nem kívánta kizárólagosan a teljes ülés hatáskörébe utalni a tárgyi deklaratív határozatot. A kijelöléseket maga a törvény is kifejezetten az Elnökség hatáskörébe utalta, ezért a 125/A. § (2) bekezdése szerinti határozatot a kérelmezett Elnöksége meghozta és a kérelmezett honlapján közzétette a kijelölő határozatokkal együtt, ami a törvényes követelményeknek megfelelt.

A bíróság mindezek alapján a kérelmet az Üt. 125/D. § (1) és (2) bekezdésének utaló szabálya folytán - az Üt.-ben foglalt eltérésekkel - a Pp. közigazgatási perre vonatkozó szabályai alapján nemperes eljárásban bírálta el.

A bíróságnak elsőként a kérelmezettnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása körében előadott hivatkozásával kellett foglalkoznia.

A perbeli legitimáció kivételesen eljárásjogi kérdés is lehet a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja szerinti aktív vagy passzív perbeli legitimáció perelőfeltétellé tétele esetében, de az kizárólag az ott írt esetekre vonatkozik, amely megszorítóan értelmezendő. A Pp. e rendelkezése kizárólag azokra az esetekre vonatkozik, amikor a jogszabály konkrétan, és kifejezetlen, a perbeli pozíciók szempontjából nevezi meg, illetve sorolja fel azt, hogy ki jogosult az adott per megindítására, illetve mely személy ellen kell azt megindítani (BDT2005.1145.). A kérelmezők kérelme esetében a Pp. 130. § (1) bekezdése szcrinti elutasítás értelemszerűen a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vonatkozott.

Az Üt. 125/D. § (1) bekezdése értelmében a 125/A. § (2) bekezdése és a 125/B. § (2) bekezdése szerinti határozattal érintett tisztségviselö vagy szerv a határozat honlapon történő közzétételétől számított 3 napon belül kérheti annak bírói felülvizsgálatát.

Jelen eljárásra nézve az Üt. 125/D. § (1) bekezdése kifejezetten előírta, hogy mely személy vagy szerv jogosult az adott határozat bírói felülvizsgálatát kérni, tehát a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjában rögzített meghatározott személy általi kérelem előteresztés esete fennállott. Az Üt. fent idézett rendelkezése a bírói felülvizsgálatra irányuló kérelem előterjesztésének jogát kizárólag a határozattal érintett kamarai tisztségviselő vagy szerv részére biztosította. A kérelmezők pedig maguk sem hivatkoztak arra, hogy ily tisztségviselőnek vagy szervnek minősülnének, e minőség hiányában pedig az Üt. 125/D. § (1) bekezdése szerinti kérelem előterjesztésére nem voltak jogosultak. A kérelmezők e körben tett hivatkozása pedig nem foghatott helyt, ugyanis az eljárásban a Pp. közigazgítási perre vonatkozó szabályait az Üt.-ben foglalt eltérésekkel kellett alkalmazni, az Üt. viszont fenti szabályában az eljárás megindítására jogosultak körében eltérő rendelkezést tartalmazott.

A bíróság a kérelmezői állásponttal ellentétben nem látta szükségesnek az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését, ugyanis önmagában azzal, hogy valamennyi kamarai tag részére nem biztosított a jogorvoslat lehetősége, az jelen bíróság álláspontja szerint nem eredményezte az Alaptörvény XXVIII. cikkének (7) bekezdésében biztosított jog sérelmét.

Mindezek alapján a bíróság a kérelmezőknek a támadott határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmét mint érdemi vizsgáltra alkalmatlant elutasította, egyúttal az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmüket is elutasítva.

A végzés ellen a Pp. 233. § (1) bekezdése és az Üt. 125/D. § (3) bekezdése alapján van helye fellebbezésnek.

Budapest, 2015. november 2.

Dr. Palotás Gergely Péter bíró