A jogállam nem tud létezni az ügyvédi intézmény nélkül, mivel az ügyvéd elemi társadalmi igényt elégít ki: jogkeresőknek a joghoz való hozzáférés, a jog érvényesítése iránti igényét, amely nélkül a törvény halott betű, a jogállam pedig csupán leányneveldei illúzió. Az ügyvéd az érdekből értéket képes teremteni – fejtette ki előadásában dr. Sulyok Tamás.
Az ügyvédség létrejöttét, társadalmi szerepét elemző tudományos igényű előadásában az Ab elnökhelyettese részletesen foglalkozott a kontinentális jogállami ügyvédfelfogásnak megfelelő ügyvédi hivatásrend hazai, a rendszerváltást követő, az Európai Uniós csatlakozás időpontjáig létrejött jogi szabályozásával.
Ennek az ügyvédekre vonatkozó jogalkotásnak a vívmányait a következőkben látja:
- az ügyvédi függetlenség garantálása, mind szervezeti, intézményi, mind pedig funkcionális értelemben,
- az ügyvédi hivatás a foglalkozás szabad megválasztása alapjogán keresztül diszkriminációmentesen bárki számára elérhetővé vált, aki a szakmai feltételeket teljesítette,
- az ügyvédi piacot jogi szolgáltatások ellenértékért való végzését az állam az egyes kizárólagos szolgáltatási területek bővítésével folyamatosan biztosította,
- az ügyvédi titokvédelem teljességének garantálása
Az Alkotmánybíróság esetjoga megerősítette a fenti jogalkotói vívmányokat az ügyvédi hivatás alkotmányjogi relevanciája és alkotmányos védelme alapjainak lerakásával.
Az ügyvédi hivatásrend rendszerváltást követő fejlődésének második szakasza az előadó szerint az európai uniós csatlakozás időpontjához köthető. A csatlakozással az ügyvédi hivatás kikerült a hazai jogalkotás kizárólagos szuverenitása alól. Ennek oka véleménye szerint az, hogy az európai uniós jog felfogása szerint az ügyvéd, illetve az ügyvédi kamarák egyaránt a belső piac olyan szereplői, akikre az európai közösségi versenyjog – később az uniós versenyjog-, továbbá a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága kiterjedt.
A korszak részletes elemzését követőenn az aB elnökhelyettese szerint ma az ügyvédségnek a következő kíhívásokkal kell szembenéznie:
- Ügyvédi „túlnépesedettség”
- Gazdasági válság negatív hatása– csökkenő munkadíjak mellett egyre bonyolultabb jogi feladatok,
- Ügyvédi morál romlása
- Ügyfelek növekvő árérzékenysége
- Jogi környezet, intézményrendszer állandó változása
- Nem ügyvédi konkurencia megjelenése (ingatlanértékesítő cégek, könyvelők)
Meglátása szerint a lehetséges válaszok a kihívásokra:
- a morális biztonság és az etikai fejlődés biztosítása
- a jobb minőségű szakmai munka:
- speciális jogi tudás megszerzése – poszt.grad, PhD
- rendszeres szakmai továbbképzés és önképzés
- idegen nyelven való jogi szolgáltatás
- számítástechnikai és info- kommunikációs háttér erősítése
Véleménye szerint ez vezetheti el a honi ügyvédséget egy új, XXI. századi ügyvédi szerepfelfogáshoz, amelynek lényege a morális, etikai megerősödés, és a permanens szakmai fejlődés biztosítása. Morális fegyelem, szigorú közjogi ügyvédi magatartási szabályok és ezek konzekvens betartása nélkül - hangsúlyozta dr. Sulyok Tamás - nincs közbizalom, és nincs ügyfél bizalom sem.
Meggyőződése: az ügyvédi hivatásrend ezen új szerepfelfogását kell támogatnia a jogalkotásnak is,
Összefoglalásként elmondta: a Magyar Ügyvédi Kamara száznegyven éves múlttal rendelkező ügyvédi önkormányzat, amelynek létezése és működése nélkül a magyar jogállam is működésképtelenné válna.
Az ügyvédi intézmény a jogkeresők alapjogi védelmén keresztül közvetett alapjogi jellegű védelemben részesül a
- tisztességes eljáráshoz való jogon (AT XXVII. cikk), ezen belül
- védelemhez való jogon,a fegyveregyenlőségen
- bírósághoz fordulás alapjogain
keresztül
Az ügyvédi intézmény létrehozását és fenntartását az állam mindenkor az állami intézményvédelemi kötelezettség (Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése) körében köteles biztosítani.
Az ügyvédi hivatás gyakorolhatóságát pedig közvetlen alapjogi védelem illeti meg a foglalkozás szabad megválasztásának alapjogán keresztül.
A XXI. század kihívásai és a jogállamban betöltött funkciók megfelelő ellátása érdekében az ügyvédségnek új szerepfelfogásra van szüksége. Ennek sikere nem az ügyvédség magánügye, hanem közérdek: a jogállam fejlődésével közvetlenül összefüggő kérdés.
A kontinentális ügyvédmodell kereteinek fenntartása mellett olyan a jelen kihívásainak megfelelő új törvényi keretszabályozás szükséges, amely híven képes megjeleníteni az ügyvédségnek a jogállam működőképessége érdekében fennálló alkotmányos funkcióját.
A törvényi kereteken belül az ügyvédi önkormányzatokat a saját működésük során, a választások tisztességes és törvényes lebonyolítása, a kamarai közélet formalitástól mentes tartalmi megújítása körében fontos feladatok terhelik annak érdekében, hogy a kamarai önszabályozás megfelelő mederben tudja tartani az ügyvédség fejlődését az elkövetkező száznegyven évben is.
Dr. Sulyok Tamás előadásának szerkesztett változata teljes terjedelmében az Ügyvédek Lapja december elején megjelenő, 2015/6. számában lesz olvasható.
(Foto: PanPress)
