A jelenlegi szabályok
Mint írták: az Alaptörvény szerint tulajdont kisajátítani csak
kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott
esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás
mellett lehet. A kisajátítás részletes szabályait így egy külön
törvény, a 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) rendelkezései
szerint lehet.
A Kstv. jelenlegi szabályai szerint egy épület kisajátítása
esetén a kisajátítást kérő állam vagy önkormányzat köteles
lakó részére megfelelő cserelakást biztosítani, ha a lakó
(tulajdonos, lakáshasználó) a kártalanítás összege helyett
inkább erre tart igényt. A lakó nem kérhet cserelakást, ha
tulajdonában ugyanabban a városban beköltözhető lakás van.
Szintén nem jogosult cserelakást, ha a lakó jogcím nélküli
használja a lakást.
Mit hoz a módosítás?
A kormány által előterjesztett és a kormánytöbbség által múlt
héten elfogadott új szabályok szerint azonban a kisajátítást
kérő nem köteles cserelakás felajánlására. A módosítás
lényege, hogy ha az állam, önkormányzat, azaz a kisajátítást
kérő nyilatkozik, hogy nem tud felajánlani lakást és
valószínűsíti, hogy a cserelakás felajánlása miatt a
kisajátítás elhúzódna, akkor nem köteles cserelakást
biztosítania. Akkor sem, ha ezt a lakó kifejezetten kéri. Ilyen
esetben maradna tehát a kártalanítási összeg, amit vita esetén
a bíróság határoz meg, általában szakértő véleménye
alapján. A kormány indoklása szerint a módosításra a közérdekű
beruházások védelme érdekében van szükség.
Ahogyan az Egyesület látja
Az Utcajogász Egyesület önkéntes jogászai szerint a módosítás
kedvezőtlenül fogja érinteni a kisajátítással érintett lakások
lakóit, hiszen szűkül a választási lehetőségük otthonuk
elvesztése esetén.
A kisajátítási eljárás egyébként is egyenlőtlen helyzetbe
hozza a lakót, hiszen egy rendkívül gyors és (a felek közötti
vita esetén) költséges eljárásban kell fellépnie az állammal
szemben.
Figyelemmel azonban a lakóingatlanok árának emelkedésére, azaz a
vételárra fordítható összegek inflálódására, a lakók
számára erősebb védelmet nyújtott a cserelakás lehetősége,
mint a kártalanítási összeg meghatározása. Az Utcajogász
jogsegély-szolgálatának is volt már tapasztalata olyan
kisajátítási üggyel, ahol a kisajátítást kérő önkormányzat
által felajánlott összeg csak arra volt elegendő, hogy a lakók
kölcsönt vegyenek fel az állam által felvett lakásuk pótlására.
Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy sok fog múlni azokon a bíróságokon, akik a jogszabályt alkalmazzák. A közigazgatási bíróságtól fog ugyanis függeni, hogy mennyire szigorúan kérik számon a kisajátítást kérőn az eljárás elhúzódásának “valószínűsítését.” Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a lakó időben pert indít a kormányhivatal kisajátító döntésével szemben.
