Komoly szakmai aggályokat vethet azonban fel a szabályozás olyan
esetekben, ahol a tulajdonosok legbelsőbb, családi szféráját
érintő információk nyilvánosságát jelentheti az új
követelményrendszer – írta a Deloitte.
A törvény hatálya a Magyarország területén nyilvántartásba
vett szervezetekre (gazdasági társaságok, alapítványok stb.),
valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra is kiterjed. A
tényleges tulajdonosi nyilvántartás felé történő
adatszolgáltatás a fizetési számlát vezető pénzforgalmi
szolgáltatókon (számlavezetőkön) keresztül történik, a
számlavezetők informálása azonban ezen szervezetek kötelezettsége
és felelőssége. A nyilvántartó szerv szerepét a Nemzeti-Adó és
Vámhivatal látja el, a számlavezetőknek havonta szükséges
jelenteniük a hónap utolsó napján rendelkezésre álló tényleges
tulajdonosra vonatkozó adatokat.
A központi nyilvántartásban elérhetőek lesznek az
adatszolgáltató adatai, a tényleges tulajdonos neve, tulajdonosi
érdekeltségének jellege és mértéke, valamint a tulajdonos
személyes adatai is. Utóbbi azért is lehet különösen veszélyes,
mert a teljes lakosság számára nyilvánosan elérhetővé válnak
olyan kiemelten szenzitív információk is, mint például a
tényleges tulajdonos lakcíme, ennek hiányában pedig a
tartózkodási helye. Ez utóbbi az Európai Unió Tanácsában is
heves vitákat váltott ki korábban, a személyes adatok
nyilvánosság elé kerülésével megnövekedhet ugyanis bizonyos
személyiségi jogok megsértésének a lehetősége – mondta el
dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető
partnere.
Az Uniós Irányelvvel összhangban a teljes lakosság számára is
elérhetők lesznek a tényleges tulajdonosok személyei, valamint a
rájuk vonatkozó információk. A központi nyilvántartásban
szereplő adatokhoz harmadik személyek díjfizetés ellenében
nyerhetnek bepillantást, míg a hatóságok, bíróságok, valamint
az adatszolgáltatók és tényleges tulajdonosaik ingyenesen
férhetnek hozzá azokhoz.
Az egyre népszerűbbé váló bizalmi vagyonkezelési konstrukciók
esetén főszabály szerint nem lesznek nyilvánosan elérhetők a
tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok. Ez alól kivételt jelent,
ha egy személy igazolni tudja az adatok felhasználásának célját,
az adatok megismeréséhez fűződő jogos érdekét. Ilyen indok
lehet különösen egy szoros üzleti-, hozzátartozói kapcsolat
vagy akár egy vagyonjogi per is. Azonban még egy alaposan
alátámasztott indok esetében is miniszteri jóváhagyáshoz köti
a jogalkotó az információkhoz való hozzáférést. Ezek alapján
érezhetően fokozott védelemben részesülhetnek az ilyen
struktúrák az illetéktelen betekintésekkel szemben – teszi
hozzá dr. Bálint Gergely, a Deloitte Private tanácsadója.
Az adatszolgáltatóknak érdemes odafigyelniük, hogy naprakész adatok szerepeljenek a nyilvántartásban, ugyanis egy, az adatok megbízhatóságát jelző, 1-10 közötti skálán mozgó tényleges tulajdonosi index („TT index”) is bevezetésre kerül. Amennyiben a TT index értéke 8 pont alá csökken, úgy a tényleges tulajdonos adatai „bizonytalan”, míg 6 pont alatt „megbízhatatlan” minősítést kapnak az adatok. Utóbbi kategóriába tartozó adatszolgáltatóktól pedig a pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek megtagadni a 4 500 000 forintot elérő összegű ügyletek teljesítését.
