A Deloitte Legal tapasztalatai szerint növekszik azon céges
megkeresések száma, ahol az érintettek arról érdeklődnek,
hogyan lehet megelőzni a partner fizetésképtelenné válását és
mit lehet tenni, ha az mégis bekövetkezik? Bár az országok
gyorsan reagáltak, a megtett lépések azonban csak a válság
rövidtávú hatásait orvosolták. Mivel azonban a pandémia
elhúzódik, ez hosszú távú terhet jelent a vállalkozásoknak,
amelyeknek emiatt jelentősen csökkenhet vagy akár teljesen el is
maradhat a befektetési hajlandóságuk.
A koronavírus kiszámíthatatlan hatásai miatt legjobb, ha még a
partnereink esetleges fizetési nehézségeinek felmerülése előtt
ellenőrizzük és áttekintjük a partnereink által javunkra
nyújtott biztosítékokat együttesen, illetőleg azokat külön-külön
is. Ez lehet ugyanis az utolsó időpont, amikor a partnereink még
hajlandóak lehetnek együttműködni – figyelmeztet dr. Boross
Ádám, a Deloitte Legal ügyvédje.
Tapasztalatai szerint egy felelősen gondolkodó vállalkozásnak
különösen az alábbi kérdéseket ajánlatos megvizsgálnia a
javára nyújtott biztosítékokkal összefüggésben:
- A nyújtott biztosítékok köre és összege összhangban áll-e biztosított követelések értékével?
- Milyen lépéseket szükséges megtenni a biztosítékok érvényesítése érdekében és ezek ténylegesen meg is tehetőek-e a biztosítéki kötelezett együtt nem működése esetében is?
- A biztosítéki kötelezett megfelelt-e a biztosítéki szerződésben vállalt és a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek?
- A vonatkozó bejegyzések megtörténtek-e és ezek továbbra is hatályosak-e?
- Átadásra kerültek-e és elérhetőek-e a biztosítéki szerződések alapján átadandó nyilatkozatok, dokumentumok?
- A kezes hozzájárult-e az alapul fekvő biztosított jogviszony módosításához?
Amennyiben a legnagyobb körültekintés ellenére is bármely
hiányosságot fedezünk fel a nyújtott biztosítékokkal
összefüggésben és amennyiben ilyen módon orvosolható, a
biztosítéki kötelezettet minél előbb fel kell szólítani
vállalt kötelezettségeinek teljesítésére és figyelmeztetni
kell az egyes jogkövetkezményekre. További megoldásként szóba
jöhet a biztosítéki szerződés módosítása, és a jogi korlátok
figyelembe vételével pótlólagos biztosíték kérésére is
lehetőség nyílhat – teszi hozzá dr. Boross Ádám.
A fizetésképtelenné váló partnerrel szemben több lehetőségünk
is van arra, hogy jogos követelésünkhöz hozzájuthassunk. Dr.
Walter Viktória, a Deloitte Legal peres csoportjának ügyvédje
ezeket a lehetőségeket vette sorra:
Fizetési felszólítás: Költséghatékony megoldás, mellyel az
igény eredményesen érvényesíthető. Ez a lépés a felszámolás
megindításának előfeltétele is.
Beszámítás: A kintlévőségeket kölcsönösen csökkentő lépés,
a felszólítás előtt érdemes hivatkozni rá. Ráadásul
engedményezett követeléssel szemben is működhet.
A tartozás elismerése: Az adósok fizetési haladék vagy
kedvezmény fejében gyakorta vállalják. A módszer meggyorsítja a
követelés behajtását, de nagyon fontos, hogy egyértelműen
legyen megfogalmazva.
Bírósági per: Szigorú eljárási szabályok szerint zajlik, éppen
ezért sok keresetet elutasítanak és az elindított eljárásoknál
is jogvesztéshez vezet egy apró eljárási hiba is. A bírósági
gyakorlat is szigorított, például a Kúria döntése a
részkövetelések érvényesítését kizárta.
Felszámolás: A bírósági pernél hatékonyabb. Ám csak úgy
lehet esély a sikerre, ha hitelezőként a megindítás feltételeit
biztosítják, adósként pedig időben vitatni kezdik a követelést.
Az eljárás végén vagy fizetési kényszerhelyzet áll elő, vagy
elrendelik a felszámolást. Utóbbi esetben az adós vállalkozást
a megszűnés kockázata fenyegeti és komoly reputációs
veszteséget szenved el, vezetői pedig magánvagyonukkal felelnek a
társaság tevékenységéért.
Ha az adós nem fizet, a hitelezőnek is komoly kérdéseket kell
megválaszolnia. A követelést ki lehet-e vezetni a könyveiből?
Milyen értéken kell a követelést nyilvántartani? A társasági
adóban érvényesíthető-e a behajthatatlan követelés?
A legfontosabb kérdés általában az, hogy visszakérhető-e az
áfa, ugyanis azt akkor is be kell fizetni, ha az adós nem fizet! Az
adóhatóság az áfa visszakérése esetén alaposan utánanéz
annak, hogy az adózó az egész üzleti kapcsolat alatt kellő
gondossággal járt-e el, illetve azt is megnézi, elévült-e a
tartozás. Az ilyen bonyolult és összetett ügyekben nem árt jó
előre szakértői segítséget kérni - hangsúlyozza dr. Harcos
Mihály, a Deloitte Legal peres csoportjának vezető ügyvédje.
