A szexuális kizsákmányolás áldozatává válás fő tényezője
a mélyszegénység, roma származás, állami gondozás, de
Magyarország esetében a gyermekek korábbi bántalmazása is
kulcsfontosságú kockázati tényező - olvasható az ECPAT és a
Hintalovon Alapítvány legfrissebb, a gyerekek szexuális
kizsákmányolását vizsgáló országjelentéséből, miként azt a
Napi.hu közzétette.
Magyarország közel 10 milliós lakosságából 1,7 millió gyermek.
A szegénységi kockázatnak a gyerekek, de különösen a roma
kisebbség tagjai vannak leginkább kitéve: 2019-ben a 0-16 év
közötti gyermekek 21,6, a 16-24 év közöttieknek pedig 23,5
százaléka volt kitéve a szegénység vagy társadalmi
kirekesztettség kockázatának, szemben az össznépességi 18,7
százalékos aránnyal. Ráadásul a gyermekeket nevelő háztartások
nagyobb valószínűséggel szegények, mint a gyermektelenek, a
gyerekesek esetében pedig a 3 gyermeknél több gyermeket nevelő
családokat (38,4 százalék) és az egyedülálló szülőket (62,3
százalék) fenyegeti leginkább a szegénység - mutat rá a
jelentés az Európai Bizottság adatai alapján.
Magyarországon a szegénységi kockázat nagyobb még az alacsony iskolai végzettségűek között és az is nagyon komoly hatással van egy család jövedelmi szintjére, hogy milyen településen él (minél nagyobb egy teleülés, annál nagyobb az ott élő családok bevétele).
Ezek alapján nem meglepő, hogy Magyarországon az EU
legfejletlenebb térségei között számontartott térségeiből, az
ország északi-északnyugati (Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és délnyugati (Baranya megye, Tolna
megye) részeiről származik az emberkereskedelem áldozatainak
jelentős hányada (kor és a kizsákmányolás formája szerinti
bontás nélkül).
A jelentés arra is rámutat, hogy
a szexuális kizsákmányolás áldozatává válásának veszélye nagyobb azon gyermekek körében, akiket családjukból kiemeltek, és állami gondozásban élnek. Márpedig Magyarországon mintegy 20 ezer gyermek él állami gondozásban, akiknek egyharmadát anyagi okokból emelik ki a családjukból.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy minden évben jelentősen
növekszik a gyermekek sérelmére elkövetett, szexuális
kizsákmányolás valamely formája miatt folyó büntetőeljárásoknak
a száma. Ezek a bűncselekmények 2019-ben 225 áldozatot tettek ki.
Ez a szám azonban csak a jelentett és bíróság elé került ügyek
számát jelöli. Miután az ilyen bűncselekmények rendszerint nem
jelentik be, a területen hatalmas a látencia, ezért az áldozatok
száma ennél valószínűleg jóval magasabb lehet - hangsúlyozzák
a jelentés készítői.
A jelentés a gyerekek szexuális kizsákmányolási formáinak több fajtáját veszi sorra. Egyebek mellett rámutatnak, hogy
az online térben jelentősen megugrott a gyermekek szexuális zaklatása. Egyrészt különböző felmérésekből látszik, hogy bűnözők az interneten próbálkoznak kiskorúakkal, de ami ennél riasztóbb, hogy az INHOPE Internetes Forródrótok Nemzetközi szövetsége - amelynek Magyarország is tagja - szerint 2019-ben a hotline-ok által elemzett, feltételezhetően gyermek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalomnak minősülő tartalmak 92 százalékban 0-13 év közötti gyermekeket és 91 százalékban lányokat ábrázoltak.
A magyar Főügyészség adatai is hasonló képet festettek:
2019-ben a "gyermekpronográfia" bűncselekmény
sértettjeinek 92 százaléka volt lány. A számokból az is kitűnt,
hogy a sértettek körében megnőtt a fiatalkorúak (14-17 év
közötti) aránya, ami arra is utalhat, hogy a szexting során
közzétett intim felvételek miatt indult eljárások száma is
emelkedett, mivel ez a magatartási is "gyermekpornográfia"
büntetőjogi tényállása alá esik.
A jelentésből emellett az is kitűnik, hogy
alig 10 év alatt jelentősen megugrott a "pedofil tartalom" kategóriában érkező bejelentések aránya: az NMHH internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálata, az Internet Hotline (IH) platformján keresztül (amely 2012 óta az INHOPE teljes jogú tagja) 2011-ben beérkező összes bejelentés 7,7 százaléka volt "pedofil tartalom", ami 2020 első felére 41,6 százalékra emelkedett. Az így bejelentett tartalmak megvizsgálását követően az NMHH 23,7 százalékát minősítette feltételezhetően gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalomnak.
Az EU-statisztikák Magyarországot elsősorban származási és
tranzitországként tartják nyilván, ahonnan Svájcba, Hollandiába,
Németországba, Ausztriába és az Egyesült Királyságba
utaztatják a legtöbb áldozatot. A 2015-2016-ban az EU-ban
regisztrált magyar áldozatú emberkereskedelem-esetek 96 százaléka
volt szexuális célzatú, az áldozatok 89 százaléka nő volt. Az
EU tagállamaiban 2015-2016-ban regisztrált összes gyermekáldozat
közül a magyar nemzetiségű volt a legtöbb, 647 az 1310-ből,
amiből 86 százalék lánygyermek.
A fent említett időszakban regisztrált magyar nemzetiségű
szexuális célú emberkereskedelem áldozatainak 64 százaléka volt
gyermek. A magyar nemzetiségű áldozatok 7,4 százaléka,
körülbelül 71 fő pedig 11 éven aluli volt.
A gyerekek szexuális kizsákmányolásának egy formája lehet a
korai vagy kényszerházasság is, amelyről meglehetősen gyér
adatok állnak rendelkezésre, ezért a civilek szerint a látencia
is nagy e téren. A KSH adatai szerint nem tűnik annyira jelentősnek
a fiatakorúak házasságkötése: 2012-től Magyarországon az éves
házasságkötéseknek 3 százalékát teszi ki a 18 év alattiak
házassága. 2018-ban például 370 18. évnét be nem töltött lány
és 33 fiú kötött házasságot, ami a megelőző négy év
adataihoz hasonlóak. A jelentés ugyanakkor az UNICEF-re hivatkozva
kiemeli, hogy Magyarországon a házassággal könnyen el lehet
titkolni a kizsákmányolt lányok emberkereskedelmét.
Szintén magas látencia jellemzi a 16 év alatti gyermekek családok
általi kiházasítását is, amelyet egyébként a jogszabályok
tiltanak.
A jelentés megjegyzi, hogy Magyarországon számos és folyamatos törekvés látszik az emberkereskedelem elleni küzdelem területén, de még mindig vannak szabályozási és gyakorlati hiányosságok, valamint gyakoriak a problémával kapcsolatos ellentmondások is. Az emberkereskedelem kifejezést például a magyar törvényhozás és jogalkalmazás tág értelemben használja, így a szexuális kizsákmányolás több formája is az emberkereskedelem büntetőjogi tényállása alá tartozik.
A tanulmány rámutat, hogy 2020-at megelőzően a szexuális
kizsákmányolás gyermekáldozatait a hatóságok számos esetben
elkövetőként kezelték szexuális szolgáltatások nyújtása
miatt, semmibe véve kiszolgáltatott helyzetüket. A 2020-as
törvénymódosításokat követően viszont ez annyiban változott,
hogy a rendőrségnek általános védelmi intézkedéseket kell
alkalmaznia abban az esetben, ha az azonosítás során felismerik,
hogy a szexuális szolgáltatást nyújtó személy kiskorú. A
törvénymódosítások szerint nem indíthatnak vele szemben
szabálysértési eljárást. A jogszabályváltozás előtt több
gyermek került szabálysértési eljárás alá szexuális
szolgáltatások felajánlásáért, mint ahány gyermek szexuális
kizsákmányolás valamely formája miatt indult büntetőügyben
sértettként volt jelen - mutat rá a tanulmány.
Bár a 2020-as törvénymódosítás több kiskaput bezárt még
mindig szükségesek további jogszabályváltoztatások annak
érdekében, hogy a gyermekek védve legyenek a szexuális
kizsákmányolás minden formájától.
A civilek továbbá rámutatnak, hogy
bár gyermekközpontú, gyermekbarát igazságszolgáltatás terén számos intézkedés van érvényben, még mindig hiányozik egy, a szexuális kizsákmányolás gyermekáldozatai számára elérhető, összehangolt válaszrendszer és egy speciális felépülési és reintegrációs szolgáltatási rendszer.
Emellett Magyarországon a gyermekek részvételét sem ösztönzik a
kormányzati döntéshozatal során, pedig a gyermekáldozatok
szükségleteinek szem előtt tartásához szükség van a korábbi
áldozatok és túlélők részvételére is az őket érintő
törvények és kormányzati intézkedések kidolgozása terén -
emelik ki.
A jelentésből kiderül, hogy a 2020 és 2023 közötti éveket érintően a kormány elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló nemzeti stratégiát, valamint a 2020-2021-es végrehajtására vonatkozóan az intézkedési tervet. A terv végrehajtásával a kormány a Belügyminisztériumot bízta meg. A nemzeti stratégiában szereplő intézkedések végrehajtására a 2020-as évet érintően 91 millió forint, a 2021-es évet érintően pedig 518,5 millió forint nagyságú összeget különített el az állam részben hazai, részben pedig európai uniós forrásból.