A törvény elfogadása előtt kiderült, hogy
Németh János volt alkotmánybírósági elnök vezetésével hiába
dolgozott a kormány felkérésére 120 szakértő csaknem három
évig, végül az országgyűlés elé egészen más került. Abszurd
esetekben emberek tömegeit fogja megfosztani a jogaitól –
állították a csalódott szakértők. Az ügyvédek is aggályaikat
hangoztatták - véleményezi a helyzetet elemzésében a hvg.hu.
És valóban, a bevezetés után olyan hírek érkeztek, hogy a
bíróságok több évtizedes gyakorlattal rendelkező ügyvédek
beadványait (keresetleveleit) is sorozatban dobják vissza, időnként
jelentéktelen formai apróságokra hivatkozva. A bíróságoknak
ugyanis „tiszta haszon”, ha egy üggyel nem kell foglalkozni, a
pert indítani kívánó állampolgár jogai azonban sérülnek
emiatt.
Mit mond most a miniszteri indoklás?
„A joggyakorlatban a jogalkotói szándéktól eltérő értelmezés
alakult ki és ennek alapján gyakran került sor a keresetlevél
visszautasítására.” Ezért most egy sor formai és
adminisztratív kötöttséget megszüntetnek – részben úgy,
ahogy az érintettek ezt 2016-ban is javasolták. Továbbá kibővítik
azon esetek körét, amikor hiánypótlásra történő felhívásnak
van helye, tehát nem lehet egyetlen irat vagy adat hiánya miatt az
egész ügyet visszadobni. A módosítást indokló fejtegetés azt
is elismeri: a bíróságok gyakran olyan részletekbe kötöttek
bele a beadványok előzetes megvizsgálása során, amelyek már az
ügy érdeméhez tartoznak, tehát nem indokolhatják azt, hogy ne is
foglalkozzanak a dologgal, illetve – ezt már nem a miniszter
fogalmazza így – szőrszálhasogató módon keresték az ürügyeket
a vissszautasításra, hogy ne kelljen tárgyalniuk. Ennek rendezésén
kívül most azt is tisztázzák, hogy az iratok elektronikus
benyújtásának kötelezettsége nem vonatkozik arra az esetre, ha a
tárgyaláson adnak át egy dokumentumot papíron. Volt ugyanis bíró,
aki azt nem volt hajlandó átvenni, pedig személyes jelenlét
esetén, mint most az indoklás elmagyarázza, az elektronikus út
„nem értelmezhető”.
Nagy visszhangja volt annak idején annak a változtatásnak is, hogy a bíróság kivételesen elfogadhatja a törvénytelen úton szerzett bizonyítékokat – például a titokban készült hang- és képfelvételeket –, ha azokat nem az érintettek életét veszélyeztetve vagy fenyegetéssel szerezték. Az csak az akkori indoklásban szerepelt, amit most a törvényszövegbe is beleírnak: „a jogsértő bizonyítási eszköz befogadása a felet nem mentesíti a jogsértő magatartással összefüggésben felmerült felelőssége alól”, és erre az érintettet figyelmeztetni kell. Vagyis aki a törvénytelenül szerzett bizonyítékot saját érdekében fel akarja használni, annak a jövő évtől mérlegelnie kell, hogy ez megéri-e neki azt a kellemetlenséget, amelybe emiatt kerülhet.