2020. október 13-án a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi
CXXX. törvény módosításról nyújtott be a kormány
törvényjavaslatot .
Közleményében az Utcajogász alapvetően helyesnek látja a
módosítást, amelynek az érdemi részeit a következőkben
foglalta össze:
A javaslat legfontosabb újdonsága a jogi képviselő, azaz ügyvéd
nélkül eljáró felek részére, hogy már nem lenne kötelező a
bíróság által rendszeresített formanyomtatvány használata. Ha
az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor a nyomtatvány
használata a továbbiakban csupán lehetőség lesz. A változtatási
javaslatot üdvözöljük, hiszen ügyfeleink gyakran túl
bonyolultnak tartják a nyomtatványok kitöltését. A nyomtatványok
hosszúsága, jogi nyelvezete pedig könnyen elriaszthatja őket
jogaik érvényesítésétől. A módosítással azonban jelentősen
könnyebbülne a jogban járatlan ügyfelek mozgástere.
A beadványok tartalmi kellékeit is leegyszerűsítik. A jogi
képviselő eljáró félnek elméletileg eddig sem kellett
feltüntetni “jogalapot” és jogi érvelést a keresetlevélben,
a javaslat szerint viszont a jövőben a feleknek elegendő lesz csak
ügy tényeit alaposan elmagyarázni. Ez a gyakorlatban azt jelenti,
hogy nem szükséges bonyolult jogi érvelést lefolytatnia a pert
indító jogi képviselő nélkül eljáró félnek, elég a
jogsértést megalapozó tényeket megjelölnie.
Az Utcajogász véleménye szerint
nagy segítség lehet a jogi képviselő nélkül eljáró felek számára a következő passzus: “a keresetlevél hiányossága esetén a hiánypótlásra felhívó végzésben a bíróságnak a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie és a fél jogban járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiánypótlás módjáról”.
A törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint a korábbi
tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran “a hiánypótlásra
történő felhívás bonyolultsága miatt a fél meg sem próbálkozik
a keresetlevél újbóli beadásával.” Az indokolás tovább
kifejti, hogy “emiatt is indokolt a jogi képviselő nélkül
eljáró fél jogban járatlanságát, jogi ismereteinek hiányát
feltételező hiánypótlásra történő felhívás előírása a
bíróság számára, amelyre a Javaslatnak a keresetlevél tartalmát
egyszerűsítő rendelkezései is megfelelő alapot teremtenek.”
Amellett, hogy az Utcajogász üdvözöli a fenti javaslatokat,
úgy gondolják, további módosításokra van szükség, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felek esetében is érvényesüljön tisztességes eljáráshoz való jog.
Változatlan maradt ugyanis a bírósági meghagyással szembeni
ellentmondásra vonatkozó követelmény. Bírósági meghagyást
akkor bocsát ki a bíróság, ha aki ellen pert indítanak (vagyis
az alperes) nem jelenik meg a kitűzött tárgyaláson és védekezést
sem terjeszt elő. Ekkor a 15 nap van ellentmondásra, ennek
hiányában a bíróság a kérelemben foglaltak szerint kötelezi az
alperest a teljesítésre, valamint az eljárás költségeinek
viselésére is. A törvény szerint ha bíróság meghagyást bocsát
ki, az alperesnek nem elég egy általában vitatnia a keresetet,
indokait részletesen ki kell fejteni (a Pp. 181. § (2) bekezdése).
Az Utcajogász tapasztalatai szerint ez a szabály olyan mérlegelési
lehetőséget ad a bíróságnak, amely már a beadvány érdemi
vizsgálatához tartozik. Erre pedig az írásbeli perfelvétel
szakaszában (azaz az eljárást előkészítő szakaszban) nincs
lehetőség. A jogi képviselő nélkül eljáró fél pedig
(általában) nincs abban a helyzetben, hogy érveit jobban
kifejthesse, hiszen hiánypótlásra ilyen esetben nincs lehetőség.
Az Utcajogász emiatt arra kéri az Országgyűlést, hogy
vizsgálja felül ezen szabályokat és engedjen teret a hiánypótlásnak, valamint írja elő a fél jogban járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást.
A javaslatot a törvényhozási terv szerint az idei évben még elfogadják, ebben az esetben az új szabályok a 2021. január 1. napjától indított eljárásokban lesznek alkalmazandóak.
