A karantén végeztével törlik a programot és 60 napig kezelik azt a megszűnést követően. A járványügyi hatóság és a rendőrség a hatósági házi karantén alá vont személy azonosítása érdekében jogosult az érintett személy arcképmásának kezelésére.
Felvetődhet a kérdés, adatvédelmi szempontból mennyire lehet aggályos a rendelet. Szerencsére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának elnöke semmi problémát nem lát.
Dr. Péterfalvi Attila a 168 Órának nyilatkozva hangsúlyozta, önkéntes hozzájárulásról van szó és ha valaki ezt nem akarja használni, akkor megteheti, hogy elutasítja. „A rendőrség nem kezel különleges és egészségügyi adatot, csak a Nemzeti Népegészségügyi Szolgálat, amelyre alapvetően a jogszabály szerint fel van hatalmazva" – jelentette ki a NAIH elnöke a lapnak.
Mindegyik hatóság csak azokat az adatokat kapja meg, ami rá tartozik: így a rendőrség csak a lakóhely elhagyással kapcsolatokat kezeli, míg az egészségügyi hatóság csak az egészségügyi adatokat kapja meg. Ide sorolható az a kérdőív is, amit az applikáció letöltése után az érintettnek ki kell töltenie – vagyis ezt sem látja a rendőrség.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának elnöke még egy érdekes tényre is rávilágított: az Európai Adatvédelmi Testület (ez a tagállami szervekből áll) külön figyelmet fordít a járványügyi veszélyhelyzet idején használt mobilappokra.
Mivel vezetnek egy nyilvántartást is, hogy melyik országban vezettek be ilyen jellegű ellenőrzést, ezért a magyar megoldást napokon belül bejelentik a testület felé.
Péterfalvi Attila úgy összegzett, nem lát semmi kivetnivalót a NAIH ennek a módszernek az alkalmazásakor, „nem azonosítunk aggályokat, a szabályozás nem kifogásolható”.
Az Amnesty International azonban talált problémás részeket. A szervezet a 168 Órának megküldött állásfoglalásában úgy értékelt, a rendelet szerint a szoftver telepítése és használata önkéntes, de ez „álláspontunk szerint csak látszólagos, a valóságban szankcionálják azokat, akik nem hajlandóak az elektronikus megfigyelésbe beleegyezni. Először is, ha valaki nem akarja telepíteni a szoftvert, akkor fokozottabb rendőri ellenőrzésre számíthat, mint az, aki beleegyezik.”
Másfelől pedig magasabb bírságokra számíthat, aki elutasítja ennek használatát. „Vagyis egyértelműen ’kedvezőbb’ lesz az elektronikus ellenőrzést választani, ami aláássa annak önkéntességét – értékelt a szervezet. Emellett úgy látják, indokolatlanul hosszú ideig kezelnek majd a hatóságok különleges adatokat.
