A közegészségügyi és a gazdasági hatások mellett a koronavírus-járvány egy másik veszélyes következménye a félretájékoztatás és hamis információk gyors terjedése. Ez is komoly károkat okozhat ugyanis az egészségünkben, akadályozza a járvány leküzdésére tett erőfeszítéseket, sőt, akár bűncselekményekhez is vezethet.

A Tanács 2020 márciusában elkötelezte magát, hogy megbízható, átlátható, valós időben közölt, tényeken alapuló információval lép fel a dezinformáció ellen. A Bizottság június 10-én ismertette a konkrét javaslatokat erre vonatkozóan.

A válaszlépéseket az alábbi szempontok alapján határozta meg:

Megértés: különbséget kell tenni a jogellenes tartalom és a káros, de nem jogellenes tartalom között, illetve a hamis vagy félrevezető tartalmak különböző formái, a szándékosként meghatározott dezinformáció és a nem mindig szándékos félretájékoztatás között.

Kommunikáció: az EU már eddig is fokozta az emberek tájékoztatását a dezinformáció kockázatairól, aktív kommunikációt tervez a jövőben is.

Együttműködés: más uniós intézményekkel, nemzetközi partnerekkel, többek között a WHO-val, a G7-ek gyorsreagálási mechanizmusával és a NATO-val, valamint a civil társadalom képviselőivel. Ez a dezinformáció elleni küzdelem egyik sarokköve.

Átláthatóság: a Bizottság szorosan figyelemmel kíséri, hogyan lépnek fel az online platformok az álhírek és félretájékoztatás ellen, és havi jelentést kérne erről.

A véleménynyilvánítás szabadsága: a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a tagállamok koronavírus miatt hozott sürgősségi intézkedéseinek uniós jogra és értékekre gyakorolt hatását.

A tudatosság növelése: az emberek szerepvállalásának elősegítése, tudatosságának erősítése, a kritikus gondolkodást és a digitális készségeket fejlesztő programok.

Félretájékoztatás elleni harc vs szólásszabadság

A félretájékoztatás elleni küzdelem és annak hatása a szólásszabadságra volt a témája a június 18-i vitának az EP-ben. Az Unió külpolitikai vezetője, Josep Borrell, Nikolina Brnjac a Tanács képviseletében, és Věra Jourová uniós biztos is részt vett a vitán, amelynek középpontjában a félretájékoztatás negatív következményei és a nemzeti vészhelyzeti intézkedések alapvető jogokra gyakorolt hatása állt.

Věra Jourová szerint az online platformok és közösségi médiás oldalak már számos lépést tettek az álinformációk terjedésének megakadályozása érdekében, de van még hova fejlődni: a Bizottság arra kérte őket, hogy havi jelentésben mutassák be, hogyan lépnek fel a félretájékoztatással szemben. „A hazugság nem újkeletű dolog és önmagában nem is ijesztő. Ami szerintem félelmetes, az az, hogy túl könnyen hiszünk ezeknek a hazugságoknak” - mondta.

Az EP-képviselők üdvözölték és támogatták a Bizottság félretájékoztatással szemben tett lépéseit, de szerintük szigorúbb uniós jogszabályokra van szükség. Sokan felvetették a szólásszabadság sérülékenységét is a jelen helyzetben.

A Parlament a júniusi plenáris ülésen az uniós demokratikus folyamatokba való külső beavatkozással, köztük a félretájékoztatással foglalkozó különbizottságot hozott létre, amely figyelemmel követi a témát.

Az Unió június 1-jén indította el az európai digitális médiát megfigyelő platformot, hogy lehetőséget adjon a szakértőknek és a média képviselőinek az egyeztetésekre a félretájékoztatás elleni közös fellépésre. A Bizottság a jövőben a projekt kiterjesztését tervezi regionális szintre.

Az Európai Bizottság által javasolt lépések az EU dezinformációval kapcsolatos munkájának részét képezik, és beépülnek az európai demokráciáról szóló cselekvési tervbe és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályba.