A másodfokú bíróság a nyilvános
ülésre írásban idézte a II. rendű terheltet, azonban az idézés
a tértivevény tanúsága szerint mindkét alkalommal „nem
kereste" jelzéssel érkezett vissza, és miután ebből a
tényből az idézés szabályszerű voltára lehetett következtetni,
a törvényszék a nyilvános ülésen a II. rendű terheltet is
érintő érdemi másodfokú határozatot hozott.
Az iratok alapján azonban az állapítható meg, hogy a II. rendű terhelt az idézés kibocsátása idején és azt követően is bejelentett lakcíme helyett a Megyei Integrált Szociális Intézmény Otthonában tartózkodott, és tartózkodik jelenleg is. Ennek oka az, hogy 2016. szeptember 23. napján agyvérzést szenvedett, 2016. december 19. napjáig a Pécsi Idegsebészeti Klinikán volt, majd onnan a fent említett otthonba került. Időközben a terheltet az S.-i Járásbíróság betegségére figyelemmel cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte, jelen állapotában a büntetőeljárási jogainak gyakorlására nem képes.
A II. rendű terhelt így nem szerzett és nem is szerezhetett tudomást a másodfokú bíróság nyilvános ülésének határnapjáról, idézése a fentiek miatt nem is volt szabályszerű.
A másodfokú nyilvános ülés a terhelt távollétében akkor tartható meg, ha arra a bíróság a terheltet szabályszerű idézte.
Azonban akkor, ha arra a terhelt megidézése a lakcíméről történt, de az azt tartalmazó postai küldeményt egészségi állapota miatt nem tudta átvenni, és állapotáról a bíróságot nem is volt lehetősége értesíteni, idézése nem szabályszerű, így távollétében a másodfokú nyilvános ülés nem tartható meg.
Következésképpen a másodfokú bíróság a nyilvános ülésen olyan személy távollétében hozta meg határozatát, akinek jelenléte azon kötelező lett volna. Így – függetlenül attól, hogy a terhelt betegségéről és egészségügyi intézményben tartózkodásáról nem volt tudomása - elkövette a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerinti eljárási szabálysértést, és ez akkor is a határozat feltétlen hatályon kívül helyezését eredményezi, ha az idézés szabálytalansága a bíróságnak nem volt felróható.
Ezért a Kúria a törvényszék ítéletét a Be. 428. § (2) bekezdése alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és a törvényszéket az Bfv.I.1.420/2017. számú jelentős ügyben új eljárásra utasította.
A megismételt eljárásban indokolt lehet annak vizsgálata, hogy fennállnak-e a Be. 359. § (3) bekezdése szerinti szabály alkalmazásának feltételei.