A kamara elnökének írott, jogi érveket felsorakoztató levelében Dömény Sándor bv. vezérőrnagy, mb. parancsnok (képünkön) hangsúlyozza: a büntetés-végrehajtás feladatait, kötelezettségeit a vonatkozó normák előírásainak betartásával - mind a fogvatartottak, mind a bv. intezet területén jogszerűen tartózkodó egyéb személyek védelme céljából - a biztonságot szem előtt tartva kell hogy végrehajtsa.
Dömény Sándor emlékeztet arra, hogy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 150. § (1)-(4) bekezdése rendelkezik arról, hogy elektronikus megfigyelési eszköz milyen célokból, pontosan hol helyezhető el a bv. intezetben.
Mit jelent a fogalom:
„elektronikus megfigyelési eszköz”?
A továbbiakban az mb. parancsnok
értelmezése szerint hogy a Bv. tv. 3. § 5. pontja, az értelmező
rendelkezések körében határozza meg az elektronikus megfigyelési
eszköz definícióját. Ezen fogalom meghatározás alapján az
elektronikus megfigyelési eszköz olyan zárt rendszerű
biztonságtechnikai eszköz, amely elektronikus formában kép, hang
vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és
rögzítésére alkalmas. A fogalom meghatározásból adódóan
kijelenthető, hogy a jogszabály egy konjunktív, kógens hármas
felsorolást tartalmaz, amely képességek együttes fennállása
esetén beszélhetünk a Bv. tv. szerinti elektronikus megfigyelő
eszközről.
„Többletinformációt”
nem közvetít...
Az ügyvédi beszélőben
elhelyezett kamera alkalmazásának kizárólagos célja – fejti ki
álláspontját a bv. intézet vezetője, hogy a maximális biztonság
garantálása érdekében „az érintkezést technikailag
figyelemmel kísérje, nem pedig az érintettek vagy kommunikációjuk
ellenőrzése”. S amint a levélből megtudható: ezért a
beszélőben elhelyezett kamera hang nélkül közvetít képet,
„tehát a megfigyelést végző személy többletinformáció
birtokába nem juthat”.
Figyel ugyan, de nem minősül
„megfigyelési eszköznek”
Dömény Sándor bv. vezérőrnagy
szerint tekintettel a fentiekre, az ügyvédi beszélőben
elhelyezett kamera - mivel értelmezése szerint nem valósul meg a
jogszabály által meghatározott képességek együttes fennállása
- nem minősül elektronikus megfigyelési eszköznek, így a Bv. tv.
150. §-ban megfogalmazott rendelkezések körén kívül esik.
„Figyelemmel
kísér”, de nem ellenőriz
A
biztonsági okból történő technikai figyelemmel kísérés –
fejti ki álláspontját a bv. Intézet vezetője – nem minősül
ellenőrzésnek, mivel - megfelelve a Bv. tv. 11. § (2) bekezdésében
rögzített „ellenőrzés nélkül, személyes érintkezés”
követelményének - garantált a kommunikáció titkossága. A
védő és a fogvatartott külön erre a célra szolgáló, zárt
helyiségben érintkezhet egyéb személy jelenléte, illetve
ellenőrzés nélkül. A kamera által közvetített kép figyelemmel
kísérése a biztonsággal közvetlenül összefüggő okból
szükséges, amely nem sérti a védelemhez valójogot, nem jár az
emberi méltóság vagy más alapvető jog sérelmével.
Pusztán technikai megfigyelés,
kivéve, ha...
Dömény Sándor bv. vezérőrnagy
végezetül kifejti: figyelemmel az információs önrendelkezési
jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény rendelkezéseire és a kialakult gyakorlatra, a pusztán
technikai megfigyelés, azaz a képek megismerése, amennyiben az
alkalmazott technika nem kínál lehetőséget arra, hogy a
megfigyelő személy többletinformáció birtokába jusson az
érintett személlyel kapcsolatban, adatkezelésnek nem minösül.
Aggályos
A bv. intézet mb. parancsnokának válaszát kommentálva szerkesztőségünknek, a megyei kamara elnöke, dr. Tóth László (képünkön) továbbra is aggályosnak tartja a kamera jelenlétét az ügyvédi beszélőben, mivel annak valós funkciója technikalilag (sem) ellenőrizhető, s nem jelent garanciát az ügyvédi titok fontosságát szem előtt tartó ügyvédi szempont érvényben tartásához.
Információink szerint más megyei kamarák is észlelték a kamerák megjelenésével kapcsolatos jelenséget.
