A kamara elnökének írott, jogi érveket felsorakoztató levelében Dömény Sándor bv. vezérőrnagy, mb. parancsnok (képünkön) hangsúlyozza: a büntetés-végrehajtás feladatait, kötelezettségeit a vonatkozó normák előírásainak betartásával - mind a fogvatartottak, mind a bv. intezet területén jogszerűen tartózkodó egyéb személyek védelme céljából - a biztonságot szem előtt tartva kell hogy végrehajtsa.

Dömény Sándor emlékeztet arra, hogy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 150. § (1)-(4) bekezdése rendelkezik arról, hogy elektronikus megfigyelési eszköz milyen célokból, pontosan hol helyezhető el a bv. intezetben.

Mit jelent a fogalom: „elektronikus megfigyelési eszköz”?

A továbbiakban az mb. parancsnok értelmezése szerint hogy a Bv. tv. 3. § 5. pontja, az értelmező rendelkezések körében határozza meg az elektronikus megfigyelési eszköz definícióját. Ezen fogalom meghatározás alapján az elektronikus megfigyelési eszköz olyan zárt rendszerű biztonságtechnikai eszköz, amely elektronikus formában kép, hang vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas. A fogalom meghatározásból adódóan kijelenthető, hogy a jogszabály egy konjunktív, kógens hármas felsorolást tartalmaz, amely képességek együttes fennállása esetén beszélhetünk a Bv. tv. szerinti elektronikus megfigyelő eszközről.

„Többletinformációt” nem közvetít...

Az ügyvédi beszélőben elhelyezett kamera alkalmazásának kizárólagos célja – fejti ki álláspontját a bv. intézet vezetője, hogy a maximális biztonság garantálása érdekében „az érintkezést technikailag figyelemmel kísérje, nem pedig az érintettek vagy kommunikációjuk ellenőrzése”. S amint a levélből megtudható: ezért a beszélőben elhelyezett kamera hang nélkül közvetít képet, „tehát a megfigyelést végző személy többletinformáció birtokába nem juthat”.

Figyel ugyan, de nem minősül „megfigyelési eszköznek”

Dömény Sándor bv. vezérőrnagy szerint tekintettel a fentiekre, az ügyvédi beszélőben elhelyezett kamera - mivel értelmezése szerint nem valósul meg a jogszabály által meghatározott képességek együttes fennállása - nem minősül elektronikus megfigyelési eszköznek, így a Bv. tv. 150. §-ban megfogalmazott rendelkezések körén kívül esik.

„Figyelemmel kísér”, de nem ellenőriz

A biztonsági okból történő technikai figyelemmel kísérés – fejti ki álláspontját a bv. Intézet vezetője – nem minősül ellenőrzésnek, mivel - megfelelve a Bv. tv. 11. § (2) bekezdésében rögzített „ellenőrzés nélkül, személyes érintkezés” követelményének - garantált a kommunikáció titkossága. A védő és a fogvatartott külön erre a célra szolgáló, zárt helyiségben érintkezhet egyéb személy jelenléte, illetve ellenőrzés nélkül. A kamera által közvetített kép figyelemmel kísérése a biztonsággal közvetlenül összefüggő okból szükséges, amely nem sérti a védelemhez valójogot, nem jár az emberi méltóság vagy más alapvető jog sérelmével.

Pusztán technikai megfigyelés, kivéve, ha...

Dömény Sándor bv. vezérőrnagy végezetül kifejti: figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire és a kialakult gyakorlatra, a pusztán technikai megfigyelés, azaz a képek megismerése, amennyiben az alkalmazott technika nem kínál lehetőséget arra, hogy a megfigyelő személy többletinformáció birtokába jusson az érintett személlyel kapcsolatban, adatkezelésnek nem minösül.

Aggályos

A bv. intézet mb. parancsnokának válaszát kommentálva szerkesztőségünknek, a megyei kamara elnöke, dr. Tóth László (képünkön) továbbra is aggályosnak tartja a kamera jelenlétét az ügyvédi beszélőben, mivel annak valós funkciója technikalilag (sem) ellenőrizhető, s nem jelent garanciát az ügyvédi titok fontosságát szem előtt tartó ügyvédi szempont érvényben tartásához.

Információink szerint más megyei kamarák is észlelték a kamerák megjelenésével kapcsolatos jelenséget.