Egy olyan megyében, mint a miénk – hangsúlyozta az elnök -, amely viszonylag kis taglétszámú, és a jellemző tevékenységi forma az egyéni ügyvédi munka, illetve az egyszemélyes ügyvédi iroda, rendkívül fontos a jövőnk szempontjából, hogy munkánkat a lehető legnagyobb szakmai felkészültséggel végezzük.

Sok tekintetben megnehezíti ezt a folyamatot – tette hozzá - az a nagy átalakulás, amely az igazságszolgáltatás terén végzett munkát is elérte: az elektronikus ügyintézés. Megyénkben is sok gondot jelent a követelmények sokaságával való megismerkedés – mondta -, az elektronikus ügyintézés technikai feltételeiben való jártasság megszerzése, illetve az a sok anomália, amely e rendszer használata során nem csak az ügyvédséget, hanem az igazságszolgáltatás más szakterületeit is érzékenyen érinti, végeredményében olyakor döcögőssé és sérülékennyé is teszi.

A másik fontos terület – emelte ki dr. Tóth László elnök -: az ügyvédképzés és ügyvédtovábbképzés. Az ügyvédképzés viszonylagos megszokott mederben folyik, a mindenkori változások jól illeszthetők a bevett gyakorlathoz. Az ügyvédtovábbképzés azonban sok olyan új kaput nyit ki előttünk, amelyek eddig járatlan utakhoz vezetnek. A továbbképzés elengedhetetlen, valamennyien érezzük ennek fontosságát. A módszerek azonban egyelőre kidolgozatlanok, sok feladat áll előttünk e téren, nemcsak megyei szinten, de elsődlegesen országos szinten is.

A vas megyei kamari elnök azt is hangsúlyozta, hogy bárhogyan is alakuljanak az új Ügyvédi törvény bevezetésével várható változások, amelyek szakmai értelemben bizonyára sokféleképpen lesznek értékelhetők, egy bizonyos: az ügyvédség hivatásrendi összetartására a jövőben is alapvetően szükséges lesz.

Nem „mehet el” az ügyvédi tevékenység pusztán a jogi, vagy jogszolgáltatás irányába - hangsúlyozta. Bármennyire is vannak olyan jelenségek, amelyek a jogászi munka bizonyos részleteit szándéktalanul is a mechanikus irányba tolják, azt azonban mindennképpen el kell kerülni, hogy az igen összetett ügyvédi munka elveszítse azon humán jellegét, amelynek lényege: az igazágszolgáltatás örlő malmaiba került esendő embernek, individuumnak, vagy azok társadalmi, illetve gazdasági társulásainak nyújtandó maximális jogi támasz.

Ennek a munkának lehetnének akár informatikai sémái is - tegyük hozzá: ezek sok segítséget nyújthatnak eszközként az ügyvédi munkához. Mindazonáltal: az eszköz soha nem lehet cél. A mi tevékenységünk - ezzel megítélésem szerint az egész megyei ügyvédség egyet ért, mondotta dr. Tóth László elnök – komplex szemléletet és szakmai felkészültséget kíván. Egy szemléletmódot, amely minden egyes ügyünket egyedinek és egyedülinek tekint, középpontjában a jogkereső és jogkövető ügyfelünkkel.

x x x

A megyei közgyűlésen nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott dr. Spitz János nyugdíjas bíró A védőt érintő rndelkezések az új büntetőeljárásban címmel.

A közgyűlés után kerített alkalmat a megyei kamar egyik ügyvéd tagja, dr. Varga Írisz Dóra ügyvéd Az örökség című regényének bemutatására.

x x x

1875. január 1-én lépett hatályba az első magyar olyan ügyvédi rendtartás, amely már - az Ügyvédi Kamarák felállításával - a magyar ügyvédség szervezeti felépítését tartalmazta. A Vas Megyei Ügyvédi Kamara is akkor alakult meg. Önállósága 1948-ban szűnt meg, amikor is a Győri Ügyvédi Kamarához beolvasztották. Tíz évi jogfosztottság után visszanyerte önállóságát. Jelenleg mintegy 150 aktív fővel dolgozik. A szünetelekők száma mintegy 20. A megyében az egyéni ügyvédek száma a meghatározó. A beszámolási időszakban a megyében az ügyvédi irodák száma 35 volt, ebből 9 társas, 26 egyszemélyes. Alkalmazott ügyvéd 3 fő. Ügyvédejelöltek száma: 12. A jogi segítségnyújtó rendszerben 18 ügyvéd vesz részt. A tagok ferle arányban nők, illetve férfiak.