Az OBH által szervezett Közvetítés hazánkban és Európában című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján dr. Handó Tünde az MTI beszámolója szerint azt mondta: a magyar bírósági gyakorlatban a polgári perek átlagosan fél évig tartanak, és ezzel a magyar igazságszolgáltatás az Európai Unióban az 5-6. helyen áll, a bírósági közvetítés ennél is lényegesen gyorsabb, átlagosan két hónap, ráadásul - a pereskedéstől eltérően - ingyenes.

Az EU minden országában létezik közvetítés, van, ahol kötelező, van, ahol nem; van, ahol a bírósági szervezetbe integrált, mint Magyarországon, és van ahol nem - tette hozzá.

A magyarországi mediáció történetét ismertetve az OBH elnöke elmondta: 2002-ben született meg a közvetítőkről szóló törvény, amely még az Igazságügyi Minisztériumhoz telepítette ezt a feladatkört. Később létrejött a bírósági közvetítés, és a 2014-ben hatályba lépett új polgári törvénykönyv szerint már - éves szinten tízezernyi - családjogi perben a bíró elrendelheti, hogy a felek forduljanak közvetítőhöz. Az év végére kiépült a bírósági közvetítés országos hálózata, amelybe bekapcsolódott minden, hétnél több bíróval működő bíróság.

Az OBH elnökének tájékoztatása szerint: 2013 és 2016 között több mint kétezer közvetítői eljárás folyt, a fele megállapodással zárult, de ahol nem jutottak el eddig a felek, ott is eredménynek tekinthető, hogy az esetek 20-30 százalékában bírói egyezség jött létre. Ahol végül ítélet született, azt is nagyobb arányban fogadták el a felek, mint azok, akik előtte nem vettek részt közvetítői eljárásban.

A rövid távú célokat ismertetve dr. Handó Tünde arról is beszélt, hogy az e-bírósági rendszerhez kapcsolódva fejleszteni kell a távmeghallgatást, aminek például a külföldi gyermekelviteli ügyekben lehet nagy jelentősége.

Az OBH elnöke szerint önmagában a jó ítélet, a jogászi mestermű sem mindig elegendő, bizonyos esetekben az igazságszolgáltatás akkor lehet igazán hatékony, ha döntéseit elfogadják, és így végrehajthatók, érvényre jutnak. Ebből a szempontból fontos a bírósági közvetítés, amely jelentősen növelheti a bírói munka, az igazságszolgáltatás hatékonyságát.

Egy civil szervezet közelmúltban napvilágot látott, családon belüli erőszakkal kapcsolatos bírósági tárgyalásokat feldolgozó jelentése kapcsán az OBH elnöke úgy vélekedett, hogy időnként mintha túlzott elvárások lennének a bírói ítéletek iránt. A családjogi perek hátterében például gyakran olyan élethelyzetek húzódnak, amelyekre nézve egy ítélet nem képes teljes körű, a jövőt illetően is érvényes megoldást adni. Az ilyen jellegű nehézségeknél a hosszú távú megoldásokhoz a felek együttműködésére is szükség van, amire a közvetítői eljárás jobb esélyeket nyújt.

A vita életünk természetes része, a kérdés, hogy miként lehet békésen rendezni őket - mondta dr. Handó Tünde, aki szerint az a cél, hogy egyre többen forduljanak a bírósági közvetítői hálózathoz, és idővel a közvetítői eljárásra jellemző vitakultúra a mindennapok részévé váljon.