Az Alkotmánybíróság 2018 áprilisában mondta ki, hogy
mulasztásos alaptörvény-ellenességet okozott az Országgyűlés,
amikor átmeneti szabályok nélkül szüntette meg a földkárpótlási
árveréseket. Nem gondoskodott arról, hogy „a termőföld
tulajdon megszerzésére megállapított vételi jog gyakorolható
legyen minden olyan esetben, amikor a módosítás hatálybalépésekor
a földalap kijelölése folyamatban volt”. Egy akkori új törvény
miatt hiába állapították volna meg jogerősen a kárpótlási
földalapot, egyes jogosultak kárpótlási jegyeikkel árverés
hiányában nem tudtak hozzájutni a földhöz – emlékeztetett a
hvg.hu.
Nagy István agrárminiszter most – három évvel az Ab által
megszabott határidő után – azt írja ugyan, hogy az
Alkotmánybíróság 4/2018. (IV. 27.) Ab-határozatában
foglaltaknak kíván „maradéktalanul eleget tenni”, a
törvényjavaslat azonban kizárólag „az egykori Rozmaring
Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén
kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről”
szól. A 2018-as határozat sehol nem említi a Rozmaring Tsz-t, ott
általánosságban marasztalták el a törvényt, de az indoklás ezt
az eltérést azzal magyarázza, hogy 2020 végéig, amikor „a
szövetkezeti földhasználati joggal érintett földek” állami
tulajdonba kerültek, az országban egyedüliként ott „nem került
sor a földalapok megképzésére”.
A tervezet szerint az érintettek három hónapon belül kérhetik a
kárpótlási jogosultság megállapítását és az ehhez tartozó
aranykorona érték meghatározását. Ennek alapján kaphatnak vagy
aranykorona-jogosultságonként ötvenezer forintot, vagy az
aranykorona-jogosultságnak megfelelő mértékű kataszteri tiszta
jövedelmű földterület-juttatást.
Mivel a törvényjavaslatot 2022. január 1-én kívánják hatályba léptetni, és az egész folyamatot jövőre lebonyolítanák, ezt bizonyára még idén elfogadják, bár az Országgyűlésnek már csak kevés ülése van hátra – írta hírportál.
