A megbeszélésen képviseltette magát a nyomozóhatóság, az ügyészség, valamint a bíróság is - adja hírül a BÜK elektronikus körlevele.

A beszélgetés során lehetőség volt az egyes területek által tapasztalt problémák jelzésére, ami alapját képez(het)i a rendszer fejlődésének is.

A Be. közelgő módosítása okot adott arra is, hogy megfogalmazásra kerüljenek olyan kérdések, melyek kizárólag a normaszöveg módosításával oldhatóak meg. Számos felmerült probléma azonban a társ-hivatásrendek együttműködésével is orvosolható.

Az eddigi tapasztalatok

A kerekasztal beszélgetésen az egyes hivatásrendek képviselői először az elmúlt egy év tapasztalatait fogalmazták meg. Teljes egyetértés alakult ki a résztvevők között a tekintetben, hogy

a rendszer – bár gyermekbetegségeit még nem nőtte ki – megoldást adott arra az alapjogilag is aggályos gyakorlatra, hogy az eljáró hatóság választotta ki a kirendelt védőt.

Mára minden hatóságnál működik a MÜK által üzemeltetett kijelölési út. Üdvözölték továbbá a hatóságok képviselői azt a gyakorlatot, miszerint a kamara – bár szűk adattartalommal – értesítést küld a kijelölt ügyvédnek a kijelölés tényéről.

A társ-hivatásrendek véleménye

A társ-hivatásrendek azonnali intézkedést igénylő kritikája arra irányult, hogy még mindig előfordulnak büntetőjogi területtel nem foglalkozó kollégák a kirendelési listán. Az ilyen kollégák eljárása kétségessé teszi a Be. által elvárt „hatékony védelem” megvalósulását, és csupán a rendszer újdonsága okán nem alakult ki annak gyakorlata, hogy a bíróság miként ítéli meg az ilyen „szabálysértést”. További problémaként jelezték a társ-hivatásrendek, hogy a védő kollégák nem elérhetőek (pl.: nincs megadott mobiltelefon számuk, nem nyitják meg napokig a cégkaput, nem aktuális elérhetőségük van megadva). Ez nagyon megnehezíti a hatóságok számára az eljárási cselekmények lefolytatását, és potenciális lehetőséget ad a helyettes védő bevonására, mely a kamarai kijelölési rendszer jogi garanciáit annulálja.

A nyomozóhatóság és az ügyészség irányából fogalmazódott meg az az igény, hogy a rendszer olyan védőt jelöljön ki, aki a kirendelés időpontjában mozgósítható –azaz elérhető és soron kívül meg tud jelenni az eljárási cselekményen.

Az ügyészség képviselője megjegyezte, hogy a védőtől sem várható el, hogy bármikor rendelkezésre álljon, így olyan rendszer szükséges, mely tudja kezelni akár a szabadságolás kérdéskörét is, illetve ha az ügyvédnek egyéb elfoglaltsága van (pl.: tárgyalás).

A nyomozóhatóság képviselője egy applikáció bevezetését javasolta. A BÜK a mielőbbi megoldás érdekében kérte a hatóságokat, hogy konkrét ügyekben is jelezzék, ha olyan kolléga kerül kijelölésre, aki büntetőjoggal nem foglalkozik, így a lista aktualizálható. A kamara megoldást keres továbbá az azonnali eljárási cselekmények, valamint a munkaidőn kívüli eljárási cselekményekre való, megjelenni képes védő kijelölésére. Felmerült az ügyeleti lista bevezetése, illetve a rendszer számítástechnikai továbbfejlesztése.

Ügyvédi vélemények

Ügyvédi oldalról fogalmazódott meg a javaslat, hogy a kirendelést vállaló kollégák jelöljék meg állandó helyettesüket (helyetteseiket), így a kijelölt védő elérhetetlensége esetén a saját helyettese mozgósítható. A kerekasztal beszélgetésen lehetősége volt az ügyvédi karnak is jelezni a rendszerrel kapcsolatban tapasztalt visszásságokat. Az ügyvéd kollégák tapasztalatai alapján a nyomozóhatóság akkor is „ügyeleti időben” tart nyomozási cselekményt, amikor ez indokolatlan – ezzel azonban jelentős többletterhet ró a kijelölt védőre. Az ügyészség képviselője egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlat nem szerencsés, és az indokolatlan esetekben ezt próbálják kerülni.

Az elérhetőség kapcsán panaszként merült fel, hogy a hatóságok – amennyiben rövid úton értesíteni próbálják a védőt – ismeretlen számról telefonálnak, esetleg egy központi szám hívható csak vissza, ahol érdemi információt nem tudnak adni. A kirendelést vállaló kollégák tárgyaló ügyvédek, így sajnos nem tudják mindig felvenni a telefont.

A kollégák kérték a hatóság képviselőit, hogy keressenek megoldást a visszahívhatóságra – esetleg küldjenek SMS-t. Gyakran előfordul – például bíróság elé állításnál – hogy a terheltnek meghatalmazott védője van, ami a kirendelt védő számára a helyszínen derül ki. Erre a problémára elsősorban a kollegialitás körében kell megoldást keresni, azaz a meghatalmazott védő feladata, hogy haladéktalanul értesítse a kirendelt védőt a meghatalmazásról.

A hatóság képviselői is törekedni fognak azonban arra, hogy ne kerüljön sor szükségtelenül kirendelésre. Az ügyvédi kamara kérte a hatóságok együttműködését azon jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésében, miszerint a hatóságok a védőknek nem küldenek kirendelő határozatot – mivel úgy tekintenek rá, hogy a kamarai értesítés ezt helyettesíti. A hatóságok jelenlévő képviselői egyetértettek abban, hogy a kirendelő határozathatóság általi megküldésének mellőzése megengedhetetlen.

Jogszabály módosítást igénylő problémák

A kerekasztal beszélgetés lezárásaként a jogszabály módosítást igénylő problémák kerültek terítékre.

Az egyik ilyen kérdés az olyan ügyekben való képviselet, ahol a meghatalmazott védő kirendeltként kívánja folytatni védői tevékenységét. Ezen esetekben mind a terhelt, mind a hatóság, mind a védő érdeke azt kívánná, hogy a meghatalmazás megszűnését követően a hatóság konkrétan az addig eljáró – és az ügyet alaposan ismerő – védőt jelölje ki kirendeltnek.

A jelenlévők mind egyetértésüket fejezték ki a tekintetben, hogy szükséges az eljárási törvény módosítása az ilyen – tipikusan nagy terjedelmű, elhúzódó – ügyek esetén. Jogszabály módosítást igényel a felkészülési díj szabályozása is.

A jelenleg hatályos törvény szerint a felkészülési díj az eljárási cselekményekhez kapcsolódik. Azonban számos ügyben előfordul, hogy –bár a kirendelt védőiratokat vesz át, tanulmányoz, jogi álláspontot alakít ki, esetleg a terhelttel konzultál–eljárási cselekmény hiányában sem megjelenési díj, sem felkészülési díj nem kerül megállapításra (pl.: külföldi ítélet érvényének elismerése). Ugyanígy gondot jelent, amikor az elsőfokú döntést követően a kirendelt védő sok óra munkával elkészíti a fellebbezés részletes indokolását, azonban a másodfokú tárgyalásra a terhelt meghatalmaz védőt. Eljárási cselekmény hiányában a kirendelt védő munkája itt is ellentételezés nélkül marad.

A hatóságok gyakorlata nem egységes a felkészülési díj megállapításának kapcsán. A bíróságok jelenleg –a jogszabály szövegét szigorúan véve –nem állapítják meg a felkészülési díjat, ha nem történt eljárási cselekmény. A hatóságok képviselői is üdvözölnék azonban, ha a jogalkotó ezen a téren is módosítaná a szabályozást, és lehetőséget adna a felkészülési díj –ráfordított munkával arányban álló –megállapítására.

Felvetődött a kézbesítési megbízott kérdése is – konkrétan mit tehet a bíróság, amennyiben a kirendelt védő nem vállalja a kézbesítési megbízotti feladatokat, azonban az eljárás befejezéséhez ez szükséges lenne. Mennyiben kötelezhető erre a tevékenységre a védő? A kézbesítési megbízott eljárásának gyakorlata még nem alakult ki, azonban nem kizárt, hogy ezen jogintézmény működése is igényel jogszabály módosítást.