A korábban hatályos szabályok
szerint, ha a felszámolásban nem sikerült értékesíteni a
jelzáloggal terhelt vagyontárgyakat, akkor azokat elsődlegesen az
adott zálogtárgyon fennálló zálogjog jogosultja(i) között
kellett felosztani – ismertették az Origón a Kovács Réti
Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
A Csődtörvény ezen szabálya az értékesítetlen vagyontárgyon a bíróság felszámolást befejező végzésével tulajdont szerző jelzálogos hitelezőket előnyösebb helyzetbe hozta azon jelzálogos hitelezőkhöz képest, akik a felszámolási eljárás során a zálogtárgy értékesítését követően jutottak a követelésükhöz.
A Csődtörvény korábbi 49/D §-a alapján ugyanis a jelzálogos hitelező csak a törvényben meghatározott költségek és díjak levonását követően kapta meg a jelzálogjogával terhelt vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételárat.
Ha azonban a vagyontárgy nem került értékesítésre, akkor a fenti szabály alapján a jelzálogos hitelező jobban járt, mivel ő díjak levonása nélkül megkapta a vagyontárgyat a felszámolás befejezésekor.
A 2019. január 1-jén hatályba lépett új rendelkezés a fenti anomáliák megszüntetése érdekében fizetési kötelezettségeket ír elő azon jelzálogos hitelező számára, aki igényt tart az értékesíteni nem tudott jelzálogjoggal terhelt vagyontárgyra.
Az új csődjogi szabályok szerint a felszámoló köteles még a felszámolási zárómérleg, zárójelentés elkészítését megelőzően felhívni a jelzálogjogos hitelezőt arra, hogy azzal a feltétellel szerezheti meg a felszámolási eljárás befejezésével a vagyontárgy tulajdonát, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizeti:
- a vagyontárgy legutolsó értékesítési hirdetményben meghirdetett minimálára 3%-ának megfelelő összegű felszámolói díjelőleget,
- a díjelőleget terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget, valamint
- a zálogtárgy legutolsó értékesítési hirdetményében meghirdetett minimálár 2%-át.
Az értékesítésre került vagyontárgy vételárára váró jelzálogos hitelezőknek is többet kell várni 2019. január 1-jétől a vételárra, mivel a Csődtörvény módosítása szerint a vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel felosztására vonatkozó határidő meghosszabbításra kerül, az eddig 15 nap helyett 30 nap lesz.
A törvény egyértelművé tette, hogy a felszámoló csak akkor oszthatja fel a zálogtárgy értékesítéséből származó bevételt, ha az értékesítésre kötött jogügyletet nem támadták meg, vagy az erre irányuló keresetet a bíróság visszautasította vagy elutasította.
Cstv. 49. § (5) bekezdése szerint ugyanis az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál keresettel megtámadhatja, ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az értékesítés formáira vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget – hangsúlyozták végezetül.
