A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerint ugyanis a cégeknek válasziratot kell küldeniük, valamint egyezségkötésre jogosult személy részvételét kell biztosítaniuk a békéltető testületi meghallgatásokon. Ez akkor igaz, ha székhelyük vagy telephelyük a testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve.

Sokszor találkozott viszont a Budapesti Békéltető Testület olyan kérdéssel, hogy a válasziratküldés és a személyes megjelenés kiterjed-e arra az esetre is, ha a fővárosban nincsen székhelye és telephelye az adott vállalkozásnak, hanem ott csak fiókteleppel bír.

Mindezekre tesz pontot az a T/10098. számú törvényjavaslat, amely már egyértelműsíti, hogy meg kell jelennie a vállalkozásnak a meghallgatáson és előtte pedig érdemi írásos reagálást szükséges küldenie akkor is, ha fióktelepe a testületet működtető kamara szerinti megyébe (vagy fővárosba) van bejegyezve.

Ez a Magyar Országgyűlés elé 2016. április 5-én került benyújtásra és a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szól.

Ahogy a törvényjavaslat általános indokolása rögzíti, a jogalkotói cél az volt, hogy minél több cég vegyen részt személyesen is a békéltető testületi eljárásban, ezért pontosítja az Fgytv.: „A rendelkezés 2015. szeptember 11-én lépett hatályba, ezt követően a békéltető testületek és a fogyasztóvédelmi hatóság is jelezte, hogy a vállalkozások egy része a személyes megjelenés kötelezettsége alól arra való hivatkozással igyekszik kibújni, hogy a „fióktelep” szó nem szerepel az Fgytv. vonatkozó rendelkezésében.

Annak ellenére hivatkoznak erre, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. (2) bekezdése alapján a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye. A jogalkotói szándék egyértelműen arra irányul, hogy minél több cég vegyen részt személyesen a békéltető testületi eljárásban, ezért az egységes jogalkalmazást szolgálja a normaszöveg kiegészítése a „fióktelep” kifejezés beépítésével.”

Mindezek mellett a módosítás értelmében a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások mellőzhetik a fogyasztói panasz kivizsgálását akkor, amennyiben a panasz azonos tartalmú a korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával vagy ha az a korábbi kifogáshoz képest új információt nem tartalmaz. A névtelen, illetve azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz esetén ugyancsak meghatározásra kerül a fogyasztói panasz kivizsgálása mellőzésének lehetősége.

A törvényjavaslat, amelynek tartalma még módosulhat az Országgyűlés részletes vitája során, ide kattintva érhető el: http://www.parlament.hu/irom40/10098/10098.pdf