A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Veres András az MTI-nek nyilatkozva felháborítónak nevezte, hogy a bíróság kedden első fokon elutasította dr. Vejkey Imre keresetét. A püspök úgy értékelt: a karikatúra blaszfémikus ábrázolásával a keresztény értékrendszert gúnyolta ki, emellett a pandémia alatt munkáját végző, keresztény tisztifőorvost is gúny tárgyává tette.

Dr. Vejkey Imre, a kisebbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese a gúnyrajz megjelenése után, 2020. áprilisi online tájékoztatóján azt mondta: az alaptörvény rögzíti a véleménynyilvánítást és a sajtószabadságot, de egyidejűleg azt is, hogy ezek gyakorlása nem irányulhat bizonyos közösségek, egyebek között a vallási közösségek méltóságának a megsértésére. „Márpedig itt ez történt” – értékelt a KDNP-s politikus, aki a mandiner.hu hírösszefoglalója szerint - úgy fogalmazott: a napilap Jézust gúnyoló karikatúrája „a sötét oldal gyűlöletének a megnyilvánulása”.

Hozzátette: nemcsak a keresztényeket és keresztyéneket, hanem minden jóérzésű embert megbotránkoztat és sért az a blaszfémikus karikatúra és szöveg, amely az újságban megjelent. Értelmezésében: a karikatúra célja egyrészt az, hogy kigúnyolják Jézus Krisztust, másrészről pedig provokálni akarják a jóérzésű embereket, és gyűlöletet próbálnak szítani. Dr. Vejkey Imre szerint nem maradhatnak csendben, és nem lehetnek közömbösek. Jelezte: ő maga is aláírta az ügyben indított petíciót és erre kért minél többeket.

Úgy fogalmazott: a szabadság, a felelősség, az emberi méltóság hármasa nem választható el egymástól. „Az ember szabadságához és méltóságához az is hozzátartozik, hogy a hitét és a vallását tiszteletben tartsák” – jelentette ki a kormánypárti politikus.

Közleményében Fővárosi Törvényszék azt írta: az ítélet szóbeli indoklásában elhangzott, bárki számára egyértelműen megállapítható, hogy a perben kifogásolt rajz műfaját tekintve karikatúra, ezért azt annak műfaji besorolását figyelembe véve kellett a bíróságnak megítélnie.

Az eljárás során a bíróság azt vizsgálta, hogy az átlagos tájékozottságú olvasó a karikatúra megjelenési idejére és az aktuális közéleti eseményekre tekintettel mire asszociál a képi megjelenítés alapján. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a karikatúra készítője a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos aktuális eseményekre reflektál, a karikatúra központi témája nem vallási, hanem közéleti vonatkozású.

"A karikatúra tehát nem a keresztény vallás ellen irányult, nem a keresztény közösséget gúnyolta, nem akadályozta a keresztény embereket a szabad vallásgyakorlásban, ezért a keresztény közösséget, így a felperest nem érte olyan súlyú jogsértés, amely a személyiségi jogi szankciók alkalmazását, illetve a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozását indokolná" - emelték ki.

Megjegyezték továbbá, hogy a bíróság - mint minden hasonló eljárásban, úgy ebben az ügyben is - kizárólag jogkérdésekben foglal állást, s teszi ezt oly módon, hogy ítélkező tevékenysége során tartózkodik személyes véleményének kinyilvánításától.

Az elsőfokú, nem jogerős döntéssel szemben rendes jogorvoslattal élhet az azt kifogásoló peres fél - közölte a törvényszék.

2021. január 19-én volt a perfelvételi, majd elsőfokú tárgyalása a KDNP-s politikus által benyújtott keresetnek. Dr. Vejkey Imre a Vasárnap.hu megkeresésére elmondta, felperesként egy árva szót sem szólhatott a tárgyaláson. A politikus szerint: a bírónő az arcába mosolygott, és azt mondta, a Népszavában megjelent karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár viccként fogja fel. „Egyrészt én nem az átlag magyar állampolgár, hanem a keresztény közösség nevében indítottam keresetet, másrészt a bírónő honnan tudja, hogy mit gondol az átlag magyar állampolgár? Meggyőződésem, hogy ez a gúnyrajz nemcsak a keresztényeket, hanem minden jóérzésű magyar embert felháborít” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

A bírónő végül elutasította a KDNP-s politikus keresetét. „A bíróság elsőfokú döntésének üzenete egyértelmű: ma Magyarországon büntetlenül lehet a keresztényeket gyalázni” – vélekedett dr. Vejkey Imre, hozzátéve: az ítélet ellen fellebbez, akár alkotmánybíróságig is elviszi az ügyet.

A KDNP tiltakozik a - mint írják - vallásgyalázó karikatúra miatt, közölte a kisebbik kormánypárt. Mint írták: "A Krisztus szenvedésén gúnyolódó grafika nem csak hívő keresztények számára fájdalmas és megbotránkoztató, hanem minden jóérzésű honfitársunk számára sértő. Határozottan elutasítjuk, hogy a baloldali sajtóban a kommunizmus legrosszabb időszakát idéző provokatív gyalázkodás jelenhet meg. Különösen tűrhetetlennek tartjuk a frontvonalban helyt álló vezető szakemberek kigúnyolását ebben a nehéz időszakban, amikor rendkívül fontos az összefogás és a nemzet egysége. Felszólítjuk a Népszava szerkesztőségét, hogy haladéktalanul vonja vissza a karikatúrát és kérjen bocsánatot. Ellenkező esetben meg kell tenni a lehetséges jogi lépéseket."

Az ügyben egyébként már petíció is indult, az index.hu híradása szerint a keresztényüldözés elleni államtitkárságot vezető államtitkár is kikelt, Azbej Tristan is kifogásolta a rajzot.

Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár azt írta Facebook-oldalán: "A szélsőséges liberalizmus mellett, a kommunista pártállami reflexek is továbbélnek. Tudom jól, hogy igazából „csak” egy primitív és aljas provokáció a Népszava grafikai „alkotása”, de azt is tudom, hogy a mögött olyan szélsőséges ideológia húzódik meg, ami kész lenne akár tettekben is kifejezni gyűlöletét, ha tehetné. Ezért a hallgatás felelőtlenség. És mi ezért nem is fogunk senkinek a kedvéért és senkinek a nyomására sem meghunyászkodni a továbbiakban sem a keresztényüldözéssel és a keresztényellenességgel szembeni küldetésünkben."

A karikatúra visszavonásáért petíció is indult, amelyet - az index.hu szerint - főként kereszténydemokrata politikusok osztottak meg a közösségi médiában.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Szerkesztőségi vélemény

Az esetet szerencsétlennek, ostobának és otrombának tartjuk. Főleg azonban: ízléstelennek. Viccesnek semmi esetre sem. Így aztán - egy olcsó szójátéknak gondolt poén kedvéért - a rajz az lett, ami. Nem karikatúra, a szó klasszikus műfaji értelmében, miszerint "az olyan humoros vagy gúnyos célú képi ábrázolás, főként rajz vagy lenyomat, amely egy ember jellegzetes vonásait vagy valamilyen jelenetet szándékosan túlzó módon, torzítva mutat be. Célja az ártatlan szórakoztatáson kívül lehet a kinevettetés, fenyegetés, figyelmeztetés és bírálat. Gyakran megbélyegzi az emberi gyarlóságokat vagy valamilyen társadalmi, politikai stb. jelenség sötét oldalát (Wikipédia Enciklopédia). És nem is az, aminek a politikus és a politika felnagyította: Magyarország keresztényeinek-keresztyéneinek bűntetlen gyalázása, provokálása, gyűlöletkeltés. Sőt: keresztényüldözés...

Szerintünk a rajz egy szánalmasan olcsó verbális poén rendkívül izléstelen megjelenítése. A tapintatlanság és a tudatlanság önlelepleződése. Nem több, ennyi. Ami pedig ezen fölül vagyon, bármely oldalról nézvést is: az már napi politika.

Meglátásunk szerint a gúnyrajz középpontjában az országos tisztifőorvos asszony áll, a szájába adott mondat őt akarja negatív színben feltüntetni a mondat tartalma viccesnek szánt abszurditásával.

Megjegyzendő:

1. A mondat tartalma egyébként - függetlenül annak rajzbéli torzított jelentéstartalmától - teológiailag majdnem hogy igaz: Krisztus kereszthalála ugyanis általa valóban tudatosan vállalt - természetesen nem az otrombán kicsavart jelentésű "függőség", hanem az - elkötelezettség értelmében vett küldetésének, az emberiség megváltásának általa előre többszörösen megjósolt állomása. Ennek lényege pedig: "Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen". (János evangéliuma 3: 16.) Feltételezhetjük, hogy a rajz készítőjének ilyen mélységekig vajmi kevés (Biblia)ismerete lehet, a spirituális érintettségről nem is beszélve. Bármelyik megléte esetén ugyanis feltehetően nem ereszkedett volna ilyen sekélyes poénkodásba. Akárhogyan is legyen - ahogy szokták mondani -: lelke rajta!

2. Tudtunkkal éppen maga a gúnyrajz célzottja, akinek társadalmi közszereplését természetesen bármikor lehet kritika (akár karikatúra, gúnyrajz) tárgyává tenni, keresztény emberként (megint csak tudtunkkal: ezzel soha nem hozakodott elő, nem kérkedett vele és nem tolta előtérbe ebbéli meggyőződését politikai jópontok szerzése érdekében, amint azt manapság oly sokan teszik) nem tiltakozott a rajz ellen. Ha ez így van, akkor ennek a szerencsétlen ügynek ő a morális nyertese. Nem szorul semmiféle bírósági jóvátételre. Nem ment bele ugyanis abba a zsákutcába, amibe a helyzet csábíthatta. Esetleges tiltakozása ugyanis nem közszereplői tevékenységére adott kritikára érkezett válaszként lett volna értelmezhető, hanem - tegyük fel - a személyes hitbéli meggyőződése, világképe megsértése miatti felháborodott elutasításként. Nem ment bele abba, amibe a rajz viszont derékig gázolt: a szent (a szó szoros értelmében vett öncélú) lecibálásába a profán (politika) öncélú világába. Ha ez így van - megint csak az országos tisztifőorvos asszony közéleti szereplésének megítélésétől függetlenül - úgy véljük, volens-nolens keresztény emberhez méltó módon cselekedett.

Mi pedig, a hit evilági zarándokútján csetlő-botló embereként ahelyett, hogy újabb Feszítsd meg!-et kiáltanánk - bírósági ítélettel kiáltatnánk - rajzolóra, szerkesztőségre, "mindösze" a félresikerült gúnyrajzon is ábrázolt keresztre feszített szavait idézhetjük, amelyeket kínszenvedései közepette mondott konkrétan éppen azok érdekében, akik szögeket vertek testébe, sorsot vetettek ruhájára vagy éppen "csúfolkodtak" rajta, illetve átvitt értelemben a küldetését félrértelmező, felfogni nem tudó mindenkori emberiség érdekében: Atyám! Bocsásd meg nekik, nem tudják mit cselekszenek! (Lukács evangéliuma 23:34.)