November 20-án, az Európai Unió
általános ügyek tanácsa brüsszeli ülésén sok hónapos
lobbizás és több fordulós szavazás után született meg a döntés
arról, hogy a két nagy-britanniai EU-ügynökség hová költözhet
majd a Brexit (tehát 2019. március) után. Különösen a
Gyógyszerügynökség iránt volt nagy "tolongás" –
írta a BruxInfo –, eredetileg 19 tagország nevezett valamilyen
várossal, közülük Horvátország, Írország és Málta a
szavazás előtt visszalépett.
A több fordulós voksoláson a második körbe már csak Kopenhága, Milánó és Amszterdam jutott tovább, majd végül - azonos voksokkal - az utóbbi kettő maradt versenyben. Közülük végül sorsolással döntöttek, ez kedvezett a holland városnak. Az első körben a tovább nem jutók közül a legtöbb szavazatot Pozsony kapta, majd az utolsó harmadban végzett Bukarest és Szófia.
Az ügynökség 890 dolgozója között korábban felmérést végeztek, hogy ki hova menne tovább szívesen, ha majd költözésre kerül a sor, és az első öt egyik számukra is Amszterdam volt.
A Bankhatóság esetében a szavazati fordulók után szintén két város maradt azonos eredménnyel talpon: Dublin és Párizs. A soros észt EU-elnökség itt is sorsot húzott, és ezt nyerte meg a francia főváros. Megfigyelők szerint Párizs befutása sokakat meglepett, mivel többnyire Frankfurtnak vagy Bécsnek adtak sokan nagyobb esélyt. Az ügynökség munkatársai körében viszont hírek szerint örömmel fogadták a fejleményt.
Takács Szabolcs EU-ügyi államtitkár (képünkön) a döntések megszületése után sajnálatosnak nevezte, hogy a kelet-európai jelöltekre ilyen kevesen szavaztak. Magyarország végül nem indult jelölttel, hogy ezzel is növelje az esélyét olyan kelet-európai tagországnak, amelyikben nem székel még EU-ügynökség.
Azt a tényt, hogy végül mindként esetben a kelet jelöltek ilyen hamar elvéreztek , Takács figyelemre méltó jelzésnek minősítette az unió jövőjéről folyó vita szempontjából.
