Tíz év alatt csaknem a duplájára nőtt az e-ügyintézést
igénybe vevők száma idehaza – számolt be az ÁSZ felméréséről
a Figyelő.
Mint írták: a 16–74 éves lakosok számához viszonyítva
2010-ben még csak 34,3 százalékos volt azok aránya, akik
használták valamelyik elektronikus közigazgatási portált. Tavaly
viszont már megközelítőleg kétszer ennyien (60,3) voltak azok,
akik az interneten keresztül vették fel a kapcsolatot a
közhivatalokkal.
E trend pedig még erőteljesebben látszódott az online kitöltött
és elküldött űrlapok mennyiségén – derül ki a Központi
Statisztikai Hivatal adataiból.
„A digitalizáció térnyerése az élet minden területén
megfigyelhető, beleértve a közigazgatási folyamatokat is” –
állapította meg a témában készült kutatásában az ÁSZ,
hozzátéve: a koronavírus-járvány hatására e tendenciák
értelemszerűen felerősödtek. A veszélyhelyzet pedig rámutatott
arra, milyen fontos, hogy az állampolgárok elektronikusan
intézhessék a közügyeiket is. A hivatalok jórészt ugyanis vagy
bezártak, vagy minimalizálták a személyes adminisztráció
lehetőségét a pandémia első hullámai idején.
A számvevőszék elemzésének az adatai szerint az
ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezők száma a 2014-es 1,9
millióról 2020-ra közel két és félszeresére, 4,5 millió főre
nőtt.
A személyre szabott felületeken az ügyintézés havi mennyisége a
2019. decemberi 336 ezerről tavaly márciusra több mint négyszáz
százalékkal bővült. Ebben az esztendőben pedig – a
Magyarorszag.hu oldalról elérhető statisztikák alapján – már
minden hónapban stabilan egymillió fölött alakult az ügyvitel
volumene. Újdonság, hogy februártól arcképes azonosításra is
lehetőség van.
Emellett az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT)
széles körű bevezetésével lehetővé vált, hogy papíralapú
vény hiányában is ki lehessen váltani a gyógyszereket: 2020
februárjáig 70 százalékos volt az elektronikusan kiállított
receptek aránya a hazai egészségügyben, míg a járvány első
hulláma alatt ez a hányad 95 százalékra nőtt. Bár erről még
nem állnak rendelkezésre adatok, de nyilvánvalóan nagymértékben
növelte az EESZT látogatottságát és használatát, hogy jó
ideje már a Covid elleni védőoltás beadatására is e portálon
lehet időpontot foglalni. A honlapon egyébként nemcsak a
receptjeit tudja bárki megtekinteni, hanem a tajszám segítségével
megnézhetők a korábbi orvosi ellátások adatai, a kezelések
dokumentumai, a zárójelentések és a leletek.
A számvevőszék elemzői ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy
az e-ügyintézés miatt megnövekedett adatmennyiséggel nagyobb
információbiztonsági és adatvédelmi rizikó jár együtt. A
kockázatok kezelésére az érintett adatok, információs
rendszerek sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt,
teljes körű, folytonos és arányos védelmének a biztosításával
van lehetőség az ÁSZ szerint.
A napokban az is napvilágot látott, hogy a Nemzeti
Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. egy több mint kétmilliárd
forintos európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztés
révén a jövőben gyorsabb, önkiszolgáló és automatizált
ügyintézést ígér.
A tervek szerint négyszáz érintőképes eszközt állítanának munkába, amelyek tulajdonképpen mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pontok lennének. Az MTI Uzsák Katalinnak (Miniszterelnökség), a területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkárnak a szavait idézve azt írta: a tervek szerint 2022 végére a KIOSK rendszer az ország 301 kormányablakánál és hat okmányirodájában válik elérhetővé.