A Bizottság négy fő globális trendet azonosított, amelyek
hatással bírnak az EU cselekvési képességére és
mozgásszabadságára: éghajlatváltozás és más környezeti
kihívások; hiperkonnektivitás és technológiai átalakulás; a
demokráciát és az értékeket fenyegető nyomás; valamint a
világrend és a demográfia változásai. Emellett tíz olyan
kulcsfontosságú cselekvési területet határozott meg, amelyeken
az EU megragadhatja a globális vezető szerepre és a nyitott
stratégiai autonómiára kínálkozó lehetőségeket. A stratégiai
előrejelzés így továbbra is alapul szolgál a Bizottság
munkaprogramjaihoz és a prioritások meghatározásához – közölte
az EB.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így
nyilatkozott: „Az európai polgárok szinte naponta tapasztalják,
hogy milyen közvetlen módon hatnak személyes életünkre az olyan
globális kihívások, mint az éghajlatváltozás és a digitális
átalakulás. Mindannyian érezzük, hogy demokráciánkat és
európai értékeinket mind kívülről, mind belülről
megkérdőjelezik, vagy hogy Európának a változó világrend miatt
át kell alakítania külpolitikáját. Az ilyen tendenciákkal
kapcsolatos korai és jobb tájékozódás segíteni fog abban, hogy
időben kezeljünk ilyen fontos kérdéseket, és pozitív irányba
kormányozzuk az Uniónkat.”
Maros Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a
tervezésért felelős alelnök a következőket mondta: „Miközben
nem tudhatjuk, mit tartogat számunkra a jövő, a legfontosabb
megatrendek, bizonytalanságok és lehetőségek jobb megértése
növelni fogja az EU hosszú távú cselekvési képességét és
mozgásszabadságát. Ez a stratégiai előrejelzési jelentés ezért
négy olyan megatrendet vizsgál, amelyek jelentős hatást
gyakorolnak az EU-ra, és tíz cselekvési területet határoz meg
annak érdekében, hogy megerősítsük nyitott stratégiai
autonómiánkat és megszilárdítsuk globális vezető szerepünket
2050-ig. A világjárvány csak még inkább alátámasztotta azt,
hogy ma ambiciózus stratégiai döntéseket kell hozni, és ez a
jelentés segíteni fog abban, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük
a fejleményeket.”
A szakpolitikai intézkedések tíz stratégiai területe
- Fenntartható és reziliens egészségügyi és élelmiszerrendszerek biztosítása;
- Dekarbonizált és megfizethető energia biztosítása;
- A kapacitások megerősítése az adatgazdálkodás, a mesterséges intelligencia és a csúcstechnológiák terén;
- A kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás biztosítása és diverzifikálása;
- A globális szinten elsőként cselekvő pozíció biztosítása a normák meghatározása során;
- Reziliens és időtálló gazdasági és pénzügyi rendszerek kiépítése;
- Az uniós törekvéseknek megfelelő készségek és tehetségek fejlesztése és megtartása;
- A biztonsági és védelmi kapacitások és a világűrhöz való hozzáférés megerősítése;
- Együttműködés a globális partnerekkel a béke, a biztonság és a jólét mindenki számára történő előmozdítása érdekében; valamint
- Az intézmények rezilienciájának erősítése
A következő lépések
A Bizottság folytatja az e szakpolitikai ciklusra vonatkozó
stratégiai előrejelzési programjának végrehajtását, amely a
jövő évi munkaprogram-kezdeményezések alapjául szolgál.
November 18-19-én a Bizottság ad otthont az európai stratégiai és
politikai elemzési rendszer (ESPAS) éves konferenciájának,
amelyen megvitatják a jövő évi stratégiai előrejelzési
jelentés témáját, azaz a zöld és digitális átállás
összekapcsolását, vagyis azt, hogy ezek hogyan erősíthetik
kölcsönösen egymást, többek között a kialakulóban lévő
technológiák alkalmazásával. Ezen túlmenően a „Miniszterek a
jövőért” uniós szintű előrejelzési hálózat valamennyi
tagállamban folytatja az előrejelzési kapacitás kiépítését az
uniós tagállamok közigazgatásában. E hónap folyamán a
Bizottság egy nyilvános konzultációt is lezár a
reziliencia-eredménytábla elnevezésű új eszközéről, amely a
reziliencia holisztikusabb módon való értékelésére szolgál az
EU-ban és tagállamaiban. Ez a társadalmi és gazdasági jólét
GDP-n túlmutató módon történő méréséhez fog hozzájárulni.
Szeptember 30-ig nyilvános konzultáció folyik a Bizottság
reziliencia-eredménytábláinak tervezetéről.
Háttér-információk
A stratégiai előrejelzés támogatja a Bizottságot az Ursula von
der Leyen elnök hat fő céljának elérése felé vezető,
előremutató és ambiciózus pályán. 2020-tól kezdődően teljes
előrejelzési ciklusokon alapuló éves stratégiai előrejelzési
jelentések készülnek az Unió helyzetéről szóló éves értékelő
beszéd, a Bizottság éves munkaprogramja és a többéves
programozás prioritásainak alátámasztására.
Az idei jelentés a 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentésre
épül, amely bevezette az uniós szakpolitikai döntéshozatal új
iránytűjeként szolgáló rezilienciát. A 2021. évi stratégiai
előrejelzési jelentésben meghatározott megatrendeket és
szakpolitikai intézkedéseket a Bizottság által szakértők
vezetésével folytatott ágazatközi előrejelzés elkészítése
során azonosították, amely az európai stratégiai és
szakpolitikai elemzési rendszer (ESPAS) keretében a tagállamokkal
és más uniós intézményekkel folytatott széles körű
konzultációkon alapult. Az előrejelzés eredményeit a Közös
Kutatóközpont tudományos szakpolitikai jelentése ismerteti: Az EU
stratégiai autonómiájának kialakítása és biztosítása 2040-ig
és azt követően
Az előrejelzési kapacitások EU-szerte történő kiépítésének támogatása érdekében a Bizottság létrehozta az egész EU-ra kiterjedő Előrejelzési Hálózatot, amely a „Miniszterek a jövőért” 27 tagját is magában foglalja valamennyi tagállamból. Ez a hálózat megosztja a bevált gyakorlatokat, és az Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdések megvitatásával a Bizottság stratégiai előrejelzési programjának alapjául is szolgál.
